Széles körű összefogást jelentettek be a különböző felkelőszervezetek a kormány megbuktatására, csapataik már a fővároshoz közelítenek, miközben a nyugati és afrikai diplomaták azon dolgoznak, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz ültessék a szemben álló feleket – nem ezt a forgatókönyvet képzelhette el Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök, amikor bő egy éve megindította a hadműveleteket a Tigréi Népi Felszabadító Front (TPLF) ellen. A Nobel-békedíjas kormányfő tavaly novemberben még gyors győzelmet ígért a renitenskedő „régi gárda” felett. A háború azonban elhúzódott és kiszélesedett, borzalmasabbnak és brutálisabbnak bizonyult, mint azt bárki várta volna.
A föderatív kormány és az észak-etiópiai Tigré régióját uraló elit viszonya azóta volt feszült, hogy Abij 2018-as hatalomra jutásával és egy békés forradalommal felérő változások levezénylésével megtörte a TPLF előzőleg domináns szerepét az etiópiai belpolitikában. A helyzet igazán tavaly szeptemberben éleződött ki: a tigréi vezetés megrendezte a koronavírus-járvány miatt hivatalosan elhalasztatott tartományi választásokat, ellentmondva az addisz-abebai kabinet utasításainak. Abijnak végül az szolgáltatott ürügyet a hadműveletek megindításához, hogy a TPLF milicistái lerohanták a szövetségi hadsereg egy laktanyáját fegyverzsákmányolás céljából. 2020. november 3-án egyszerűnek tűnt a képlet: megvolt a casus belli, a nemzetközi közvélemény figyelmét pedig lekötötte az amerikai elnökválasztás véghajrája.
Eleinte minden a terveknek megfelelően alakult, az etiópiai kormányerők, a szomszédos Eritrea erőivel karöltve, fokozatosan elfoglalták Tigrét, majd november végére brutális ostrommal a tartományi központot, Mekellét is bevették. Abij győzelmet hirdetett, és lezárultnak nyilvánította az offenzívát. Csakhogy a TPLF nem adta meg magát: mindössze visszavonultak a hegyvidéki területekre, és újjászervezték magukat. Gerillaharcokkal gyengítették, majd fokozatosan visszaszorították ellenségeiket, június végére már Mekellét is visszafoglalták. Sikereikben szerepet játszhatott, hogy számíthattak a helyi lakosság támogatására, miután az etiópiai és eritreai katonák gyakran megszálló erőkként viselkedtek, brutális atrocitásokat követtek el a civilek ellen, sőt még a humanitárius segélyeket sem engedték be egyes területekre. Amióta Tigré jelentős része a TPLF kezére került, azóta az addisz-abebai kormány teljesen blokád alá vonta a régiót, elvágta azt az élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyag-szállítmányoktól, továbbá hivatalosan felfüggesztették a pénzintézetek, a telekommunikációs hálózatok és az áramszolgáltatás működését. A civilek szenvedését fokozó ostromzár azonban nem volt képes megállítani a felkelők előrenyomulását.
A TPLF a nyáron a környező tartományokba is behatolt, és egyre inkább látszott, hogy komoly fenyegetést jelent Abij hatalmára. Augusztusban a tigréi erők szövetségre léptek az oromo népcsoport tagjaiból álló felkelőszervezettel, az Oromo Felszabadítási Hadsereggel (OLF), most pénteken pedig hét kevésbé ismert, szintén etnikai alapon szerveződő milíciával széles körű katonai koalíciót hoztak létre Etiópiai Föderációs Egységfront Erői néven. Céljuk megbuktatni az Abij-kormányt, amely szerintük túlságosan központosította a hatalmat. Az egységfrontnak egyelőre nincsenek rossz kilátásai: beszámolók szerint a TPLF a héten két stratégiai jelentőségű várost, Desszét és Kambolcsát is elfoglalta. A települések a Mekelle és Addisz-Abeba közötti autópálya mentén fekszenek, egy kulcsfontosságú leágazódásnál, amely összeköti a szárazfölddel körülhatárolt Etiópia fővárosát a szomszédos Dzsibuti kikötőivel. Akármelyik irányba is indulnak el a felkelők, súlyos csapást mérhetnek ellenségeikre.
A lázadók előrenyomulásával párhuzamosan az etiópiai vezetés diplomáciai ostrommal is szembenéz. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és a térségbeli országokat tömörítő Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) csütörtökön egyaránt azonnali tűzszünetre szólított fel. Jeffrey Feltman, az Afrika szarváért felelős amerikai különmegbízott csütörtökön Addisz-Abebába érkezett, hogy párbeszédre bírja a szemben álló feleket. Washington a nyomásgyakorlás részeként felfüggesztette az Etiópiának biztosított vámmentességet is, a konfliktusban elkövetett súlyos emberijog-sértésekre hivatkozva.
Szorult helyzete ellenére egyelőre nem úgy tűnik, hogy a Nobel-békedíjas etiópiai miniszterelnök belefáradt volna a háborúskodásba. A kormány álláspontja szerint a TPLF egy terrorszervezet, amellyel nem szabad tárgyalni, amennyiben pedig a felkelők változást szeretnének, akkor arra erőszakmentes és demokratikus módjuk is lett volna, ha például megméretik magukat a júniusi választásokon. A szavazáson magas, 90 százalékos részvétel felett Abij pártja földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Habár a konfliktus miatt Tigrében nem tartották meg a szavazást, a végeredmény így is erős hivatkozási alapot biztosít a kabinetnek a háború folytatására.
Amennyiben a kormányerőknek továbbra sem kedvezne a hadiszerencse, nem kizárt, hogy Etiópia visszahívja az eritreai csapatokat, amelyekeket még júniusban küldtek haza, miután kiderült, hogy súlyos atrocitások fűződnek hozzájuk. Az addisz-abebai vezetés mindenesetre a konfliktus elhúzódására készül: a héten országosan rendkívüli állapotot hirdetett, és ellenállásra szólította fel a lakosságot. Abij Ahmed múlt vasárnap egy Facebook-bejegyzésben buzdította arra az embereket, hogy szálljanak szembe a TPLF-fel, a közösségi oldal moderátorai azonban utólag eltávolították a posztot, mivel az megszegte az erőszak szításával kapcsolatos irányelveket. A miniszterelnök azonban szerdán a hadsereg főhadiszállásán még harciasabb beszédet tartott. „A vérünkkel és csontjainkkal eltemetjük az ellenséget, majd ismét magasra emeljük Etiópia dicsőségét!” – jelentette ki a Nobel-békedíjas miniszterelnök.
