Százszorosára nőtt a kiemelt beruházások száma a Fidesz kormányzása alatt

Tiltakozó akció indult a gyorsítósávon haladó kormányérdekeket szolgáló projektek ellen.

Háromszor módosított a hatályos jogszabályokon a kormány csupán azért, hogy eredeti formájában visszaépíthesse a Külügyminisztérium egykori Dísz téren álló épületét. Azzal kezdték, hogy rekvirálták a jó ideje beépítetlen telket, amelyért cserébe a tulajdonos I. kerületi önkormányzat semmilyen kártérítést nem kapott. Amikor a kerület nem adta ki a fakivágási engedélyt, módosították a törvényt, így már nem is kell kérniük. Amikor kiderült, hogy az épülettel elfalaznák a szomszédos óvoda ablakait, jogszabályt írtak arra, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania. Mikor a kerület nem adta meg a közterület foglalási engedélyt, mivel ezzel megközelíthetetlenné vált volna a játszótér, ingyenessé és időkorlátmentessé tették a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület foglalásokat – sorolta a kiemelt beruházásokhoz köthető érdeksérelmeket V. Naszályi Márta, Budavár polgármestere a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) által indított Stop Kiemelt Beruházások országos kampány pénteki budai Várban tartott nyitórendezvényén. A jövő tavaszig tartó eseménysorozat legfőbb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások átláthatatlanságára, környezetromboló hatására, a helyi lakosok érdekeinek és a szakmai szempontoknak a semmibe vételére, valamint a projekteket kísérő visszaélésekre.

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat szinte bármely beruházást. A listán szerepel stadion, iskolaépület éppúgy, mint metrófelújítás, útépítés, kavicsbánya nyitás, turisztikai beruházás, hotelprojekt. Az sem számít, ha magánbefektetői érdekeket szolgált a projekt. Az állami beruházások felgyorsításának jogtechnikai módszere Fürjes Balázs államtitkár nevéhez fűződik, aki a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséért felelős miniszteri biztosként 2000-ben az összes hatósági döntéshozatali folyamatot, vagyis a különféle szakhatósági engedélyek beszerzését, a szükséges konzultációkat és társadalmi egyeztetéseket egyetlen jogszabályban vont össze, hihetetlenül felgyorsítva ezzel az engedélyezési eljárást. Már a törvényjavaslatot is - akkor még példa nélküli módon - kivételes és sürgős eljárásban tárgyalta a parlament. A kormány hatályos jogszabályokat felülíró előterjesztését az ellenzék is támogatta. A Gyurcsány-kabinetnek is megtetszett a dolog. 2006-ban törvényben tették lehetővé, hogy a mindenkori kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítson nagy infrastrukturális beruházásokat. Ehhez akkor még több feltételt is szabtak, ám a következő években megkezdődött a határok tágítása, amelybe ma már szinte minden szabály felülírása belefér. A különleges státusz nem csupán felgyorsítja, de jelentősen egyszerűsíti a lebonyolítást. S ha valamibe mégis bele tudnának kapaszkodni a helyei lakosok vagy az önkormányzat, akkor gyorsan újra módosítanak a jogszabályokon.

Az új jogszabály valódi haszonélvezői azonban nem Gyurcsányék voltak. Az MSZP-SZDSZ kormány valóban csak a nagy beruházásokra húzta rá a formulát (például 4-es metró, Pécs kulturális főváros). A Fidesz-KDNP is csak 2011-ben érzett rá az ízére. 2010-ig összesen 24 projekt kapta meg ezt a státuszt, a következő évben már 729, jelenleg 3000 felett jár a számuk. Az eredeti jogszabály többszöri fideszes változtatásával az Orbán-kormány mára elérte, hogy a lakossági, a városrendezési és műemlékvédelmi szempontok, valamint az építésügyi szabályozás gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyható, ha a baráti érdekek úgy kívánják.

A módszer használatának eklatáns példája a budai Vár kormányzati ízlésre formálása. A Huszonkettesek Építész Csoport a CKA kampányához csatlakozva tiltakozik a Vár önkényes kisajátítása ellen, követelik a várnegyed átépítésének leállítását, a korszerű műemlékvédelmi felügyelőség teljes jogkörének visszaállítását, a várszoknya ligetes pihenőkert jellegének megőrzését újabb mélygarázsépítések helyett. A pénteki sajtótájékoztatón felszólaló neves építészek szerint a jelenlegi építkezések nem többek erkölcstelen és védhetetlen pénzégetésnél, szakmaiatlan blöffnél, ami ócska díszletekké változtatja a várnegyedet egy erősen vitatható történelemszemléletet tükrözve. November 19-re vitára hívták ez ügyben a Várkapitányság és az építész kamarák képviselőit. Mint mondják már eddig is nagyon sok hiba történt, de a kormány láthatóan nem áll le: elkészültek a Városligetbe szánt Új Nemzeti Galéria kiviteli tervei, miközben döntés született a Budavári Palota Magyar Nemzeti Galériának helyet adó A épületének kiürítéséről és az 1944-es állapot szerinti visszabontásáról. De bíznak b enne, hogy még sok projekt leállítható, ezért tartják fontosnak a szakmai, politikai és a civil összefogást. A probléma egyébként nem csupán esztétikai, vagy építészeti. A vár egyszerűen nem képes kormányzati skanzenként működni. Az I. kerületi önkormányzat által készíttetett hatástanulmány szerint egyszerűen nem tud ennyi ember a reggeli munkakezdéskor bejönni a várba! Nincs annyi út, nincs annyi hely.