Elios-ügy;Tiborcz István;bíróság;Európai Bizottság;OLAF-jelentés;

2021-11-10 17:37:31

Nyílt levélben kérik az Elios-jelentés kiadását az Európai Bizottságtól és az OLAF-tól

Ne támadják meg az EU Bíróságának korábbi határozatát.

Az Átlátszóval, a K-monitorral és Civil Liberties Union for Europe emberi jogi szervezettel együtt nyílt levélben szólítottuk fel az Európai Bizottságot és az Európai Csalás Elleni Hivatalát (OLAF), hogy ne támadják meg az EU Bíróságának korábbi határozatát, amely kimondta: nyilvánosságra kell hozni az Elios-jelentést – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Közleményükben felidézték, hogy az Európai Unió Törvényszéke idén szeptember elején arra kötelezte az OLAF-ot, hogy hozza nyilvánosságra az Orbán Viktor veje, Tiborcz István ellen folytatott csalás elleni vizsgálatot, és a határozatra építve javítsák a dokumentumokhoz való hozzáférési politikájukat.

A Népszavához is eljuttatott törvényszéki határozat ugyanis megsemmisítette  az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést a korábban Tiborcz István által is tulajdonolt Élios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. 

A dokumentum nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével. A keresetet a gyáli egyesület aktivistája, Homoki Andrea nyújtott be Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje jogi támogatásával.

Eredeti céljuk az volt, hogy fényt derítsen egy Gyálon megvalósult, uniós finanszírozású közvilágítási projektre, amely ahelyett, hogy javította volna a város közvilágítási infrastruktúráját, tovább rontotta a város utcáinak beláthatóságát. 

Az Elios-ügyben az OLAF vizsgálatot folytatott, s az ,,súlyos szabálytalanságokat" és ,,összeférhetetlenséget" tárt fel a projekt pályázatával kapcsolatban, amelyet a magyar miniszterelnök veje, Tiborcz István korábbi társtulajdonában lévő cég nyert el. A magyar hatóságok egy évvel később sem találtak szabálytalanságokat, és végül a magyar adófizetőknek kellett kifizetniük a projekt 13 milliárd forintos (36,3 millió eurós) költségét. Az ítéletet követően, ahogy arról lapunk is beszámolt, az MSZP is kikérte az aktákat, amelyeket terveik szerint nyilvánosságra hoznának.