A magyar gazdasági jövőre is dinamikusan növekszik. Az emelkedő nyersanyagárak és bérek hozzájárulnak a tartósan és uniós szinten kiugróan magas inflációhoz. Az erőteljes fellendülés ellenére az államháztartási hiány és az államadósság csak fokozatosan fog csökkenni - írja az Európai Bizottság (EB) szokásos őszi gazdasági előrejelzésében.
Magyarország gazdasága továbbra is erőteljesen növekszik, a bruttó hazai termék (GDP) 2021 második negyedévében visszaállt a járvány előtti szintre, annak ellenére, hogy a pandémia megfékezése érdekében ideiglenesen korlátoztak egyes szolgáltatásokat. Az éves GDP a 2020-as 4,7 százalékos zsugorodást követően 2021-ben várhatóan 7,4 százalékkal nő. A gazdasági növekedés 2022-ben is erős, 5,4 százalékos marad, ami a folytatódó fiskális ösztönzőknek is köszönhető.
Az EB arra számít, hogy jövőre a háztartások fogyasztása is jelentősen fog bővülni, amihez hozzájárul a gyermekes családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítés, a 25 év alatti munkavállalók jövedelemadójának csökkentése, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése és az adminisztratív béremelések.
A foglalkoztatás 2021 nyarán elérte a járvány előtti szintet, és a gazdaság növekedésével folytatódik a munkahelyteremtés. A munkanélküliség az előrejelzések szerint történelmi mélypontra csökken. A bérek növekedése továbbra is erőteljes marad a munkaerőhiány kialakuló jelei közepette. A 20 százalékos minimálbér-emelés és a közszférában végrehajtott jelentős fizetésemelések az előrejelzések szerint 2022-ben tovább növelik a bérnyomást.
A maginfláció 2021. utolsó negyedévében 6,7 százalékon tetőzik, ami a legmagasabb az EU-ban. Az Európai Bizottság ezt a gazdaság újraindulását követő áremelkedésekkel, az áruk és nyersanyagok magas árával valamint a forint leértékelődésének áthúzódó hatásával magyarázza. Idén átlagosan 5,1 százalékos lehet a pénzromlás üteme (az uniós átlag 2,4 százalék), ami jövőre 4,8 százalékra zsugorodhat.
A gazdasági tevékenység erőteljes fellendülése ellenére az államháztartási hiány magas marad, és eléri a GDP 7,5 százalékát, jövőre pedig 5,7 százalékra csökken. Az EB a deficitnövelő intézkedések közé sorolja a különböző társadalmi csoportokat célzó új intézkedéseket. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzések szerint a 2020-as 80,1 százalékról 2023-ra 76,4 százalékra fog csökkenni.
