interjú;Turi György;

Bernek Péter szerint Turi nem mondott igazat

A már visszavonult úszó túltette magát a Kőbánya SC-ben ért sérelmeken, most azonban úgy érezte, néhai édesapja védelmében meg kell szólalnia.

Egyre több sportoló töri meg a csendet, és beszél arról, milyen volt Turi György csapatában úszni. Ezúttal a rövid pályás világ- és Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok Bernek Péter és édesanyja, Bernekné Asztalos Enikő adott exkluzív interjút a Népszavának.

Többször is kerestem az elmúlt napokban, miért most szánta rá magát az interjúra édesanyjával?

Bernek Péter: Nagyon nem akartam megszólalni ebben az ügyben, egyrészt Késely Ajnára (szeptember óta Bernek az edzője – szerk.) való tekintettel, mert még a Kőbánya SC úszója, másrészt mert most kezdtem az edzői pályafutásom. Nem hiszem, hogy szerencsés lett volna egyből beleállni a szövetség szakmai alelnökébe. Én eddig lezártnak tekintettem a történteket. Most viszont nem tűrhetem tovább szó nélkül, amit édesapámról mondott. Ő nem tudja megvédeni magát, mert már nincs közöttünk. Nem kellene egy elhunyt emberről olyat állítani, ami nem történt meg.

Turi György a 24.hu-nak azt nyilatkozta, a „nevelőapa” mindenáron olimpiai bajnokot akart faragni Bernek Péterből. Szerinte Sándor rosszul fogadta, amikor azt mondta neki, hogy sosem lesz az. Erre gondol, amikor azt mondta, hogy Turi nem mond igazat?

B. P.: Nem igaz, hogy édesapám megharagudott rá, amikor elmondta neki, hogy nem leszek olimpiai bajnok. Tisztában voltunk a képességeimmel, sose várták el, hogy ússzak vagy sportoljak. Gyerekként nagyon sokféle sportot kipróbáltam, mindig azt mondták, azt válasszam, amit igazán szeretek. Amikor 2006-ban és 2011-ben abba akartam hagyni, akkor sem szóltak bele, rám bízták a döntést. Apa mindig viccesen kérdezte, nem csak Gyuri bácsitól, a későbbi edzőmtől, Nagy Petitől is, hogy szerinted lesz-e úszó a fiából. Amikor ünnepeltük a világbajnoki aranyat, akkor is megkérdezte.

Bernekné Asztalos Enikő: A néhai férjemmel az volt a vágyunk, hogy a gyerekünk boldog legyen, szeresse, amit csinál, nem vártuk el tőle, hogy olimpiai bajnok legyen. Nyílt titok, hogy hároméves volt Peti, amikor a férjem a nevére vette. Olyan szimbiózis volt köztük, a közös gyerekünk 12 éves volt, amikor megtudta, hogy Petivel féltestvérek. Imádták egymást Sándorral, Peti őt tartotta édesapjának. Az első fájó pont a nyilatkozataiban, hogy a nevelt apja. A tág közvélemény ezt nem tudta, ezt egy pofátlan dolognak nevezném Turi György részéről.

Turi a korábban már szóba hozott cikkben azt is állította, sose kiabált Bernek Péterrel.

B. P.: Gyuri bácsinak két arca van, az uszodán kívüli és az, amikor beérsz a medencetérbe. Nincs rá jobb szó: átváltozik. Nyomdafestéket nem tűrő módon ordibált velem már 14-15 évesen. Ez szerintem még a régi világba se fért nagyon bele, nemhogy a maiba. Egy válogatott versenyen voltunk Rómában, ott leültem beszélgetni a Jövő SC úszóival, ő pedig elkezdett ordibálni velem, hogy miért ülök ahhoz a csapathoz. Sokszor elszidott mindennek, anyázástól kezdve volt minden. Elég lágy volt a lelki világom, otthon sose hangzott el hangos szó, nem bántottak, úgyhogy fura volt 14 évesen bekerülni ebbe a közegbe. Előtte dr. Egressy János csoportjában úsztam, ő szigorú volt, de nagyon normális. A mai napig jókat tudok beszélgetni vele. Ebből a rendszerből kerültem fel, vasárnap már azon stresszeltem, mi lesz hétfőn, ha nem teljesítek jól az edzésen. Sokszor oda is hánytam edzés közben a medencepartra. Éveken át gyötrődtem, belefásultam abba a rendszerbe, hogy szeptembertől augusztusig mindig ugyanazt úsztam, miközben egyre kevésbé működött. Azért fájt ez az egész, mert amúgy tudtam, hogy Gyuri bácsi tudna rendes is lenni. A mai fejemmel mindenesetre hamarabb eljöttem volna Kőbányáról.

Mi tartotta vissza?

B. P.: Azt gondoltuk, hogy más klubnál is így van. Jöttek bizonyos eredmények, azt hittük, hogy ez csak így érhető el. Akkor nem gondoltam bele, hogy milyen lehet másképp. Annyiszor mondták, hogyha elmegyek, nem lesz belőlem úszó, kikerülök a válogatottból. Egy fiatal úszót könnyű befolyásolni. 2012-ben kezdtem lesüllyedni, nem sikerült az olimpia, már azt hittük, hogy Gyuri bácsi nyugdíjba megy. Utána egy másik edzővel készültem, a rövid pályás Európa-bajnokságon azóta is érvényben lévő országos csúcsot úsztam 200 háton. Elkövettem viszont azt a hibát, hogy aláírtam még két évre. Onnantól meg volt szabva, hogy nem szólhat hozzám az az edző, visszaálltunk ugyanabba a struktúrába. Én se hittem abban a módszerben, de a szerződésem miatt nem mehettem. Amikor a szüleim látták, hogy gond van, nem hallgatta meg őket. Az édesapámat pláne nem, mert tudta, hogy ő egy olyan vitapartner, aki legyőzheti őt. Csak velem és édesanyámmal volt hajlandó beszélni, akiket kvázi befolyásolni tudott, hogy lesz másképp, aztán mégse. Mondtuk neki, hogy pszichológus segítségére szorulok, de nem engedte meg, hogy eljárjak. Aztán mégis elmentem a Sportkórházba magán úton, a pszichológus azt mondta, hogy nagyon gondolkozzak el a váltáson, mert tönkre fogok menni, ha nem így teszek. Nem ért váratlanul, mert tudtam, hogy igaza van. Már 2013 végén kerestem a kibúvót, hogy hova tudnék menni, így kerültem azután a BVSC-be 2014 szeptemberében.

B. A. E.: A férjem mindig nehezményezte a szerződésben szereplő apró betűs részt, hogyha kilépünk a szerződésből, akkor vissza kell fizetni rengeteg pénzt. Peti ebből nem tudott volna jól kilépni. Valahányszor kértük, hogy üljünk le négyen beszélni, üvöltve kérte ki magának, hogy mit képzelünk mi magunkról. Gyenge vitapartner voltam, Peti maradt.

Három hónappal azután, hogy távozott a Kőbánya SC-ből, már a BVSC színeiben lett világbajnok.

B. P.: A klubváltás után minden megváltozott, mindent meg tudtunk beszélni. Nem mondom, hogy mindig mindenben egyetértettünk az edzőmmel, de hangos szó nem hangzott el. Felszabadultam, a teljesen új metodika nagyon jó dolgokat hozott ki belőlem.

Cseh László a közelmúltban azt nyilatkozta, lelki terrorban élt Turi mellett, ön hogyan emlékszik vissza a nyolc évnyi közös munkára?

B. P.: Engem sose ütött meg, még a pálcás koppintással se. A nevelt fiai miatt valóban barátság alakult ki a két család között, nyaraltunk, karácsonyoztunk együtt. Minden ideális lehetett volna, ha nem történtek volna azok a dolgok a medencében, amik történtek. Talán, ha visszaszólok és repül egy atyai pofon, azt jobban viseltem volna, mintha nap mint nap azt hallom, hogy nem vagyok elég jó. Egyébként Lacinak sokat köszönhetek. 2006-ban abba akartam hagyni az úszást, ő ült le velem beszélgetni, hogy ne hagyjam abba. Ez megismétlődött 2011-ben, akkor is ő győzött meg, hogy folytassam.

B. A. E.: Borzasztóan bánt, hogy úgy tudta manipulálni a gyereket, hogy a problémákról nekünk sem mert beszélni. Turinak mindig jó volt a beszélőkéje és el tudta hitetni az emberrel, hogy úgy van jól, ahogy ő gondolja és csinálja. Peti olyan gyerek volt, aki szép szavakkal a csillagokat is lehozta az égről, hatalmi harccal viszont nála nem lehetett semmit elérni, ő olyankor bezárt. Az első ilyen gond 14 évesen volt, hajnalban felkelt és sírva közölte, hogy nem megy többet edzésre. Akkor nem nyílt meg, utólag úgy tudom, az idősebbek zaklatták a csoportban. A munkabírása miatt piszkálták, ő volt a példa a többiek előtt. Mártír helyzetbe került, ha nem csinálta, akkor az edzőtől kapott, a csapattársaitól pedig akkor, ha túl sokat dolgozott. Megemlítenék egy konkrét esetet: 2009 szeptemberében az alapozásnál Peti jelezte, hogy fáj a lába, ennek ellenére tovább kellett futnia. Úgy jött haza, hogy a hátunkon vittük fel az első emelete. Turi közölte vele, hogy ne szimuláljon, csinálja végig az edzést. A probléma később sem akart szűnni, ennek ellenére be kellett mutatni a gyerek lábát az uszodában, mert nem hitte el. Aztán elvittem maszek MR-vizsgálatra és kiderült, hogy fáradásos törés van a sípcsontjában.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Turit több női úszó is azzal vádolta meg, hogy szexuálisan zaklatta. Önnek volt tudomása ilyen ügyekről?

B. P.: Én nem láttam ennek nyomát, Dara Eszter sztoriját én is csak olvastam, ez engem is váratlanul ért. A másik, amit el tudok mondani, amikor 2013-ban megjelent Szepesi Niki könyve, többen aláírtuk a nyílt levelet (Turi védelmében – szerk.), nem nagyon volt más választásunk, alá kellett írni. A szexuális zaklatás részre nem látok rá, abban nem is szeretnék állást foglalni.

Mai fejjel mit gondolnak Turi Györgyről?

B. P.: Nem mondom, hogy ő egy végtelenül rossz ember, de a sportolókkal nem úgy bánt, ahogy szerintem kellett volna. Amint nem úgy teljesítesz, akkor te vagy a legnagyobb lógós, szemét – és akkor még finoman fogalmaztam. Én mindig belehaltam a medencébe, de sose kérdezte meg, hogy miért nem megy, mi a baj. Ezek azok a dolgok, amik az emberben benne maradtak. Nekem is nagyon sok idő kellett, hogy utána ki tudjak állni magamért.

B. A. E.: Régen felnéztem Turi Györgyre, nagy név volt a szakmában. Most viszont már csak azt szeretném, hogy a fiamat és a néhai férjemet egy ilyen ember ne vegye a szájára. Azt kérem, hagyja nyugodtan élni a gyerekemet. Megtalálta a helyét, visszakaptam egy szorongó, gátlásos gyerekből egy nyílt, csacsogó, jó kedélyű gyereket.