A benzinárak háromhavi befagyasztása inkább közérzetjavító intézkedés, mintsem az inflációt fékező lépés Büttl Ferenc szerint. A közgazdász az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában azt mondta, ennek komoly hatása a novemberi, decemberi és januári inflációs adatra nem lesz, a pénzromlás üteme ugyanis most emelkedő pályán van. Azaz a novemberi adat magasabb lesz, mint a mostani 6,5 százalék, a decemberi is jó eséllyel nagyobb lesz a novemberinél. Később az infláció stagnálhat, bár ez nagyban függ az időjárástól is, azaz attól, hogy milyen lesz a téli energiafelhasználás.
A kormány ráadásul egy magas, nagyjából három héttel ezelőtti áron fagyasztotta be a benzin fogyasztói árát 480 forinton. – Nem a nyári vagy a tavasz végi árra ugrottunk, hanem egy pár héttel ezelőtti áron húzták meg a plafont, ami az utóbbi hónapok drágulását, legalábbis annak jelentős részét, magában hordozza – mondta Büttl Ferenc. Továbbá ez csak kicsi szelete a magas inflációt okozó folyamatoknak, ettől az intézkedéstől a többi folyamat még nem áll meg. „Sok árat kellene befagyasztani ahhoz, hogy az megállítsa az infláció emelkedését”, ennek az egy árnak a maximálása az összképet nézve nem sokat számít.
Büttl Ferenc szerint az igazi kérdés az, hogy mi lesz februárban, erre pedig három forgatókönyvet is említett: a piaci ár tovább nő (mert a világpiaci olajár emelkedik és/vagy a forint tovább gyengül), változatlan marad az ár, vagy pedig csökken (mert a kőolaj ára esik és/vagy a forint erősödik). A három közül az utolsónak van a legkisebb valószínűsége, inkább az várható, hogy 500-560 forint közötti szinten áll majd be az üzemanyag ára a befagyasztás után. Büttl Ferenc nem tartja kizártnak, hogy a kormány februárban a közelgő választások miatt meghosszabbítja majd a benzin fogyasztói árának befagyasztását, ami viszont komolyabb beavatkozás a piaci folyamatokba.
– Februárban fogjuk látni a pontos helyzetet, de nem hiszem, hogy jobb helyzetben találja magát majd a kormány, mint amilyenben most meglépte ezt az intézkedést – fogalmazott a közgazdász, aki szerint az árszabályozás használható eszköz, mert például a gyógyszereknél is találkozhatunk hasonlóval. Ám itt – tette hozzá – van egy legitim társadalmi cél, azaz hogy a támogatott gyógyszerekhez mindenki hozzáférjen. Az üzemanyag fogyasztói árának – a valóságos piaci árhoz képest – olcsóbbá tétele viszont nem biztos, hogy széles körű társadalmi érdek.
