Tavaly még a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy a járvány időszakában romlott az anyagi helyzete, az idén az arány már „csak” 27 százalék, minden tizedik embernek pedig javultak a körülményei. A járvány miatt az emberek 17 százalékának csökkent a saját, 6 százalékának a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának a jövedelme. Ezt a helyzetet a többség – 83 százalék – a költések visszafogásával kezelte. Az emberek több mint felének emellett az otthon, ötödének pedig a bankban tartott megtakarításaihoz is hozzá kellett nyúlnia. Majdnem minden harmadik válaszoló kölcsönkért ismerősétől, tizedük eladta valamilyen ingóságát, 8 százalék pedig valamilyen ingatlanától vált meg. A jövedelemcsökkenést vagy a munka elvesztését elszenvedő emberek bő harmadának még mindig nem állt vissza a járvány előtti jövedelemszintje, több mint felüknek viszont nagyjából, 11 százalékuknak pedig teljes mértékben rendeződött a helyzete.
A kutatásból az is kiderült, hogy hiába nem lehetett a korlátozások miatt utazni, szórakozóhelyekre vagy kulturális programokra járni – vagyis ezekre nem kellett költeni -, az emberek csaknem háromnegyedének ebből nem keletkezett megtakarítása. A nyitás óta ugyanakkor a válaszolók ötöde többet költ élelmiszerre, 13 százaléka ruhákra, rendre tizede pedig nyaralásra, utazásra, szórakozásra, éttermekre, mint a járvány előtt. Ez azonban inkább az inflációnak tudható be, az emberek többsége nem igyekezett pótolni a kiesett élményeket – mutatott rá Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a kutatási eredményeket bemutató online sajtótájékoztatón. Az emberek 37 százaléka viszont jobban odafigyel költéseire, harmaduk pedig többet költ egészségmegőrzésre is. A járvány hatására ugyanakkor csupán a megkérdezettek 18 százaléka tartotta fontosabbnak, hogy legyen megtakarítása, háromnegyedüknek viszont nem változtak az ezzel kapcsolatos gondolatai.
Az öngondoskodási index értéke az elmúlt években nem is nagyon változott – tavaly egy pontot nőtt, az idén egy pontot csökkent –, mint ahogyan az sem, hogy az emberek 40 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. Igaz, tíz évvel ezelőtt az arány még 53 százalék volt – jegyezte meg Kovács Antal. Hozzátette: tíz éve nem sikerül feloldani azt a paradoxont sem, hogy miközben az emberek 63 százaléka úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre, 35 százalékuk mégis csupán erre alapozza nyugdíjas éveit. A válaszolók több, mint háromnegyede szerint egyébként az állam feladata gondoskodni a nyugdíjas évekről. Kovács Antal elmondta: nemzetközi sszehasonlításban hazánk nem áll rosszul a megtakarítással kapcsolatos ismeretek terén – a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország -, a megvalósítást illetően azonban sereghajtók vagyunk.
