„Műtét, kezelés nem maradt el”

Körülbelül negyedével több a feladat, mint a Covid-mentes időszakban – mondta Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

Covid-ellátás alól mentesített intézményként működik a Bethesda Gyermekkórház. Miért maradtak ki a gyerekek kórházi Covid-ellátásából? Miért csak járóbeteget fogadhatnak a Covid-ambulancián?

Nem kimarad a Bethesda, hanem racionálisan felosztottuk a feladatokat. A fővárosban a Heim Pál Gyermekgyógyászati Országos Intézet és a Semmelweis Egyetem gyermekklinikái fogadják a covidos gyereket, egyelőre úgy tűnik, ez a kapacitás elegendő. És van egy mentesített hely, a Bethesda, ahonnan mi is oda tudjuk küldeni a covidos, illetve az erősen gyanús betegeinket. Mi pedig így nagyobb biztonságot garantálva tudjuk biztosítani a nem koronavírus fertőzötteknek az intenzív ellátást, a műtéteket és a kivizsgálásokat. Néhány kórházban a gyermekorvosokra is szükség van a Covid-ellátásban, ezért az ő betegeiket is hozzánk irányítják. Természetesen vannak azért olyan kórtermeink, amiben várakoztatni tudjuk a gyanús betegeket, amíg elvégezzük náluk a tesztet.

Mennyivel növelte az átlagos betegforgalmat, illetve mi az a szolgáltatás-mennyiség amit át kellett venni a többi gyermekkórháztól? Maradhatott-e el kezelés, mert valaki netán nem találta meg az új utat az ellátórendszerhez?

Körülbelül 20-25 százalékkal több feladatot végzünk most, mint a járvány előtti hasonló időszakban. Sok gyermek jön területen kívülről, de pontosan nem tudjuk meghatározni, hogy ki, milyen okból választ minket. Közvetlen átvétel a kisebb gyermekosztályokról gyakori, de leginkább azzal találkozunk, hogy közvetlenül a területről hozzánk küldik a betegeket. Kivizsgálás, műtét vagy kezelés a mi profiljainkban biztosan nem maradt el.

A kollégái zokszó nélkül elfogadták, hogy nem szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot is a világjárványt okozó víruskezelésekről?

Sokan segítettek Covid-osztályokon, de például poszt-Covid-dal, és sokszervi gyulladással is kezelünk gyerekeket.

Hogy érinti a gyerekeket a Covid, milyen jellegzetes tüneteik vannak?

A járvány indulásakor az első tapasztalatok arra utaltak, hogy a gyerekeknél banális betegség a Covid. Azóta ezt az idő felülírta: találkozunk súlyosan beteg gyerekekkel is, de azért ritkábban, mint felnőttkorban. Inkább enyhe légúti vagy gyomorbélrendszeri fertőzéssel, esetleg elesettséggel, fejfájással, lázzal vagy akár teljesen tünetmentesen is jelentkezhet a Covid gyermekeknél. Előfordul az íz- és a szaglásvesztés is. Azt mondhatjuk, hogy a klasszikus, ősszel-télen gyakori, különböző hurutokat és légúti gyulladásokat okozó megannyi vírus közé besorolt a Covid is. A Covid szempontjából veszélyeztetettek az újszülöttek is, valamint a serdülők közül különösen aki túlsúlyos vagy elhízott. Náluk is előfordulhat súlyos légzési nehézség, és szükségük lehet gépi lélegeztetésre is, volt már néhány ilyen eset az országban. Fontos tudni, hogy a kizárólag gyermekeknél jelentkező, a Covid fertőzést egy hónappal követő sokszervi elégtelenség sok száz gyereknél vezetett intenzív ellátási igényhez szerte az országban. Ezek ijesztő, súlyos esetek voltak, de a gyors és adekvát terápiára meggyógyultak. A postcovid időszak főleg a pszichológiai bajok periódusa, mint ahogy a karantén, az izoláltság is megnehezítette a gyermekek pszicoszociális fejlődését.

Tudjuk, hogy hány gyerek betegedett meg Covidban?

Nem lehet pontos számot mondani, hiszen nagyon sok gyereknél tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik le a betegség, és nyilván nem tesztelnek minden hurutos gyereket.

Nemrégiben egy konferencián hangzott el, hogy hat vagy hét gyerek bekerült a kardiológiai intézetbe és háromnak műszívre is szüksége volt már, illetve egyiküknél már a szívátültetés is megtörtént.

Igen, nagyon ritkán előfordulnak a szívet károsító szövődmények, és a sokszervi gyulladás során is előfordul, hogy érintett a szív, de egyértelműen koronavírus eredetű súlyos és tartós szívelégtelenségről egy esetben tudunk.

Mire figyeljen az óvodába, iskolába járó gyerek apja, anyja? Mikor, milyen jelekre kezdjenek aggódni?

Ha a gyerek bágyadt, elesett, különösebb ok nélkül csökken az aktivitása, sápadt, esetleg tartósan magasan láza van, vagy ha a légzése szaporábbá válik vagy fullad – ezek azok a tünetek, amikor orvoshoz kell fordulni. Máskor a hányás, hasmenés és a láz miatt kiszárad a gyermek, és a folyadékot infúzióval kell bevinni neki. Nagyon fontos a fokozott figyelem az enyhe tünetekkel járó koronavírusbetegséget követő első hónap egészében, még akkor is, ha közben a gyermek már gyógyultnak látszik, mert a sokszervi gyulladás tünetei később jelentkeznek.

Milyen szereket tartsanak otthon Covid-kezelésre a szülők?

Láz-és fájdalomcsillapítót, és nagyon fontos a vitaminokkal való megfelelő ellátottság, különösen a D-vitamint emelem ki ebben az évszakban. Koronavírusra ható speciális gyógyszert a szülő otthon nem tud adni.

A gyerekek elég védtelenek: közösségekben sem nagyon hordanak maszkot. Amerikában, Izraelben már elkezdték oltani az 5-11 éveseket is. Mi miért nem?

Néhány ország már korábban elkezdte az oltást, így az említett példákon túl Szlovákiában és Ausztriában is oltják már ezt az alacsonyabb korcsoportot. Mi józanul kivárjuk az alapos gyógyszerhatósági megfontolást. A magyar gyermekorvos társadalomnak az az álláspontja, hogy az elfogadott gyógyszerbiztonsági szabályok mellett a lehető leghamarabb oltsunk, de ez legyen szakengedélyhez kötve. Magam is sokszor buzdítottam a szülőket, a kollégákat, hogy aki már megkaphatja az oltást, az kapja meg.

Mennyire hajlamosak a szülők ezt az üzenetet meghallani?

Mi itt sok gyereket oltunk, és látjuk, ahogyan a társadalomban egyre inkább elfogadják a megalapozott szakmai álláspontot, mind többen belátják, hogy a gyerekek oltása fontos. A magyar társadalom alapvetően bízik az oltásokban. Aki józanul figyeli az elmúlt évszázad történetét, az látja, hogy eltűnt egyebek mellett a diftéria, a szamárköhögés, a járványos gyerekbénulás vagy a kanyaró is, miközben nem is olyan messze tőlünk ezekben a betegségekben gyermekéleteket veszítenek el. Kétségtelen, hogy a koronavírus-oltással kapcsolatban sokféle tudományosan nem megalapozott kétség vetődött fel. Ez egy új helyzet, újfajta oltási technikákkal, aminek a megértéséhez idő kell. A baj az, hogy éppen ebből van kevés, mert a járványhullám sürget.

Arra van valami magyarázata, hogyha van egy új gyógyszer egy betegségre, akkor az emberek azt rögtön kérik, a koronavírus oltással pedig ekkora az ellenérzés. Amikor például megjelent a világban az izombeteg gyermekek génterápiás készítménye, az emberek örömmel adakoztak, hogy az érintettek megkaphassák ezt a hétszáz milliós infúziót.

Én azt látom, hogy a koronavírus-járvány nagyon hirtelen jött, sokkolta az embereket, és erodálta a bizalmat. Máig nehéz az embereknek a történteket megemészteni, és mindenre egy kicsit gyanakvóan tekintenek, ami ezzel összefüggésben van, így az oltásra is. Fontos a tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos bizalom visszaszerzése, mert különben az életünk minden területen irracionálissá válhat.

A Zolgensma, mint génterápia az izombetegeknél bevált? Már két éve gyűlik a tapasztalat, akkor kapta meg ezt a kezelést az első magyar gyerek, Zente.

Mi 17 gyermeket kezeltünk így. Volt köztük sok külföldi és magyar is. Öten társadalombiztosítási támogatással kapták meg a terápiát. Máig szorosan követjük őket. Figyeljük a gyógyszer hatását, mellékhatását, a gyerekek fejlődését. Ha különböző mértékben is, de mindenkinél hatásos és eredményes volt a kezelés. A gyógyszert ugyan csak egyszer kell beadni, de gyerekeknek nagyon kiterjedt és tartós gondozásra van szükségük ahhoz, hogy aztán minden szervük a lehető legjobban működjön. Így gyerekrehabilitációs, gasztroenterológiai, pulmonológiai és sok másféle szakember folyamatosan segíti őket abban, hogy a légzésüktől és nyelésüktől kezdve a megfelelő járásig, teljes mozgási készségig minden a lehető legjobb legyen. Ezek a gyerekek négy éves korukra, amennyi most Zente, valószínűleg már nem élnének, vagy pedig lélegeztetőgéphez kötötten, minimális izomműködéssel feküdnének. Ez volt régen ennek a betegségnek a kimenetele. Jelen pillanatban az egészséges gyerekekhez közeli életminőségük van. Ezt csodálatos nekem gyermekintenzíves orvosnak látni, aki sok ilyen gyermeket veszítettem el néhány évtized alatt.

Mondhatjuk azt, hogyha nem kapták volna meg, akkor most sokkal rosszabb állapotban lennének?

Ezt én így biztosan nem tudom mondani, mert többféle kezelés van. Mindegyiknek megvan a hatása, veszélye. Ha nem ezt, akkor más kezelést kaptak volna. Összesen több mint félszáz ilyen betegünk van, akik az állapotuktól és a betegség típusától függő kezelést kapják a három lehetséges közül. Nyilván hosszabb idő után lehet majd arról nyilatkozni, hogy melyik terápia, és milyen betegcsoporton válik tartósan be. Most a tapasztalatszerzés fázisában vagyunk, az indikációkat az eddig felhalmozott ismeretekre alapozzák.