A virtuális valóság alaposan beindítja a rendezők fantáziáját, gondoljunk csak Christopher Nolan 2010-es Eredet című filmjére, Steven Spielberg 2018-as Ready Player One című mozijára vagy a Mátrix-sorozat idén érkező negyedik részére. Ugyanígy lehet ezzel Hoszoda Mamoru japán rendező is, akinek Belle című filmje egy nyüzsgő, ötmilliárd felhasználóval rendelkező virtuális világban játszódik, melyben bárki szert tehet egy második identitásra. A film a 19. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon debütált.
A főhős, a tizenhét éves Suzi édesapjával egy csöndes japán faluban él, az iskolában pedig nehezen tud kapcsolódni a többiekhez. Mindennek oka egy súlyos trauma: Suzi édesanyja a gyermeke szeme láttára tűnt el az otthonukhoz közeli folyó vízében, amikor egy vadidegen lányt próbált megmenteni. Suzi egyik osztálytársnője azonban felhívja a főhős figyelmét az „U” nevű virtuális világra, melybe ha valaki beregisztrál, akkor új identitásra és akár új életre is szeret tehet. A félénk Suziból így válik pillanatok alatt Belle, a magabiztos, rózsaszín hajú, igéző tekintetű popsztár, aki éteri énekhangjával a nyüzsgő virtuális teret és annak „lakóit” percek alatt meghódítja. Belle fiókját nemsokára rengetegen követik be, digitális énje pedig az „U” legújabb sztárja lesz.
Hoszoda filmje azonban a közösségi médiának nemcsak a csillogó, de a sötét oldalát is bemutatja, Belle egyik koncertjét ugyanis megzavarja a rejtélyes Sárkány nevű felhasználó, akinek szörny alakú avatárja pillanatok alatt intézi el ellenfeleit, és okoz fennakadásokat az „U” rendszerében. Belle hamarosan felveszi vele a kapcsolatot, és kiderül, a Sárkány mögött megbújó felhasználó legbelül ugyancsak egy törékeny lény.
Az animáció remekül érzékelteti a valós és a virtuális világ közti különbséget: míg az előbbi jelenetek számítógéppel animált tereket és szereplőket mozgatnak, addig a valóságos történések hagyományos animációval készültek. A probléma csupán a történettel van. Hoszoda filmje noha izgalmasan indul – rögtön belépünk az „U” színpompás, labirintusszerű világába –, annak összefüggéseit nem fejtegeti tovább, helyette inkább Belle és a Sárkány kapcsolatára koncentrál, ami olykor már-már Disney-meséket idéz. Egy kastélyban játszódó táncjelenetük konkrétan az 1991-es A szépség és a szörnyeteg című filmet is eszünkbe juttathatja. Pedig a virtuális és a valós identitás közti ellentét bőven szolgáltatna lehetőséget arra, hogy a rendező csavarjon a történeten. Utóbbira remek példa a negyvenhat évesen elhunyt Kon Szatosi anime rendező 2006-os Paprika című filmje, melyben a digitális technika segítségével lopják el pszichiátriai páciensek álmait, vagy a még korábbi, 1997-es Perfect Blue pszichothiller, mely a celebkultúrának állít görbe tükröt.
Hoszoda mozija ezekkel ellentétben a virtualitásról nem kíván mélyrehatóbb elemzést adni, egy dologra azonban figyelmeztet: a közösségi médiában szereplő identitás és a valós én csak részben áll fedésben.
Infó
Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő
Rendező: Hoszoda Mamoru
Forgalmazza: Mozinet
122 perc
