Az idei első háromnegyed évben az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1700 milliárd forint közelébe emelkedett, ez egy év alatt 11,7 százalékos növekedés - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikált adataiból. A vagyon túlnyomó többségét, 788 milliárdot, a magánpénztárak továbbra is állampapírban tartják, vagyis ennyivel finanszírozzák az államadósság. Az államkötvény állomány értéke azonban az előző évhez képest kismértékben 1,6 százalékkal csökkent, ezzel szemben 21 százalékkal nőtt a pénztárak által birtokolt befektetési jegy, illetve 55 százalékkal több részvényt vettek. Ez utóbbi nem meglepő, látva a nemzetközi pénzpiacok első három negyedéves szárnyalását. Jelentős mértékben, 38 százalékkal nőtt a pénztárak készpénz- és számlapénzállománya, ez szeptember végén elérte a 102 milliárd forintot, ami arra utalhat, hogy a pénztárak kivártak a befektetésekkel az akkor már látható negyedik hullám előtt.
A szeptember végi magas készpénzállomány másik magyarázata, hogy ez idő alatt dinamikusan növekedtek a tagdíjbevételek: a béremelkedéseknek köszönhetően a tagok befizetései 8,1 százalékkal nőttek egy év alatt, és ennek köszönhetően az első háromnegyedben 96 milliárd forinttal nőttek az ügyfelek befizetései. A munkáltatói hozzájárulások ennél lassabban, négy százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Idén tovább folytatódott a nyugdíjpénztári tagok lassú lemorzsolódása, szeptember végén 1 millió 95 ezer tagja volt 33 önkéntes nyugdíjkasszának. A pénztárak száma nem változott, nyugdíjkorhatár alatti tagokból viszont 12 ezer fővel lett kevesebb. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a munkavállalók mintegy 24 százaléka tagja valamelyik nyugdíjpénztárnak, ami nem túl biztató az öngondoskodás szempontjából. Még rosszabbul fest a kép, ha az egy főre jutó vagyont nézzük, ami 1,54 millió forintra jön ki. Ez az összeg megtakarításnak nem rossz, ám arra nem elégséges, hogy 20-30 évre látható összegű járadékok biztosítson. Vagyis ebben a formában a nyugdíj-előtakarékosságnak nincs sok értelme, hiszen egy tisztes kiegészítő nyugdíjjáradékhoz (havi százezer forinttal számolva) a nyugalomba vonuláskor 30-40 millió forintos megtakarításra lenne szükség. A pénzügyi tudatosság, illetve a jövedelmek hiányát jól jelzi, hogy az 1 millió 95 ezer tagból mindössze 53 ezren voltak 30 évnél fiatalabbak, pedig a szükséges fedezett eléréshez szükség lenne 30 munkában eltöltött évhez.
Az Orbán-kormány által megsemmisített magánnyugdíjpénztári rendszer romjain négy túlélő magánpénztár osztozik, ezek összlétszáma 53 ezer fő, az általuk kezelt vagyon pedig 284 milliárd forintra rúg. Ez töredéke annak a 3100 milliárd forintnak, amivel kaszák a 2010-es államosításakor rendelkeztek. A magánpénztárakba értelemszerűen új tagok nem lépnek be, és a bennlévők sem igyekeznek az ottani megtakarításaikat növelni, így idén alig 784 millió forintot fizettek be a pénztárakba. Ám, akik maradtak jól tették, hisz az elmúlt 12 hónapban a magánpénztárak vagyona 9,2 százalékkal emelkedett és mivel elenyészőek a befizetések, ez azt is jelenti, hogy az elmúlt 12 hónapban 9 százalékos hozamot produkáltak ezek az intézmények. Így az év végéig bőven tíz százalék feletti hozamot érnek el, amely összevetve az öt százalékos éves inflációval, tisztes reálhozamot jelent. Az MNB korábbi adatai is rendre azt bizonyítják, azok döntöttek jól, akik nem engedtek a kormány zsarolásának, ugyanis az elmúlt tíz évben a magánpénztári tagok vagyona közel megduplázódott, ami 7-9 százalékos reálhozamot jelentett. A magánpénztárakban maradók esetében az egy főre jutó vagyon/megtakarítás 5,3 millió forint, - ami még mindig messze van kívánatos 30-40 millió forinttól, de több mint háromszorosa az önkéntes pénztárak egy főre jutó vagyonának. Vagyis ezen a téren a magánpénztárak még mindig jobban teljesítenek, mint az önkéntes kasszák, és ez rávilágít arra, hogy értelmes reformokkal működő alternatívává lehetett volna tenni a magánpénztári rendszert, ám az Orbán-kormány inkább azok szétverésén dolgozott, annak érdekében, hogy hozzáférjen a kasszák 3000 milliárdos vagyonához.
