ellenzék;Kövér László;nemzetbiztonsági kockázat;Belügyminisztérium;

- Belügyminisztérium: ünnepi beszédet nem kell értelmezni

Pintér Sándor tárcáját azért kerestük meg, mert a magyar titkosszolgálatok modern kori történetében először hangfelvétel szivárgott ki egy belső, szakmai rendezvényről.

A szolgálatok munkatársainak nem kell értelmezniük, kommentálniuk ünnepi beszédeket, közéleti megnyilvánulásokat, esküjükhöz híven kell végezni tevékenységüket – ennyit reagált lapunknak a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) felügyelő Belügyminisztérium. Azért kerestük meg Pintér Sándor tárcáját, mert – mint arról beszámoltunk – a magyar titkosszolgálatok modern kori történetében először hangfelvétel szivárgott ki egy belső, szakmai rendezvényről. A megszólaló Kövér László házelnök, a hazai titkosszolgálati közösség egyik legbefolyásosabb szakpolitikusa volt, aki politikai iránymutatásnak beillő beszédet tartott 2020 februárjában az AH fennállásának a harmincadik évfordulóján rendezett ünnepségen, a titkosszolgálatok vezetői előtt.

A Direkt36 által közzétett hangfelvételen a házelnök – bár nem nevezi meg, hogy kire gondol –, jól dekódolhatóan az ellenzék állítólagos „önfeladó” nemzetfelfogását tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyforrásnak, valamint azt hangsúlyozza: „a jogszabályok az intézmények rendkívül fontosak, de válsághelyzetben mindig az emberi jellem, értékrend és lojalitás bizonyul a legfontosabbnak.”

Tegnap a parlamentben is téma volt Kövér „iránymutatása”. Az ellenzék együttes erővel támadta a házelnököt, aki bár az ülést levezette, nem szólalt meg. Helyette fideszes politikusok reagáltak, akik szerint félreértették Kövér monológját és amúgy is egyetértenek vele.

A beszéd időzítése mindenesetre sajátos: az eddig előkerült információk szerint ekkor már javában üzemelt Magyarországon a Pegasus nevű izraeli kémszoftver, amivel a kormányzat újságírókat, ellenzékieket vett célba.

Itt érdemes felidézni Kósa Lajos, Fidesz alelnök esetét, amikor november elején egy összevont nemzetbiztonsági-honvédelmi bizottság zárt ülése után a sajtónak arról beszélt, a belügy vásárolt a Pegasusból. Később kiderült: a fideszes politikus nem mondott igazat, így az ügyészség erre hivatkozva ejtette a Kósával szembeni feljelentést. Megkérdeztük Kövér László házelnököt, hogy kér-e párttársával szemben nemzetbiztonsági átvilágítást, de választ nem kaptunk. A felvetés pedig annak fényében indokolt: a házelnök korábban az ellenzéki Demeter Mártával szemben ezt indítványozta egy hasonló ügyben.

Demeter miután kikérte katonai repülések utaslistáját, megkérdezte Benkő Tibor honvédelmi minisztert arról, hogy miért szállították haza Ciprusról Orbán Viktor lányát? Az ellenzéki képviselő is „hibázott”, mivel névazonosságról volt szó, egy magyar katona hozzátartozója utazott a gépen. Bár azóta a bíróság megállapította, hogy az ellenzéki politikus nem sértett államtitkot a kérdésével, Kövér László házelnök kezdeményezésére az AH mégis átvilágította, majd megvonta Demeter nemzetbiztonsági minősítését, így a képviselőnőnek távoznia kellett a honvédelmi bizottságból. 

A Pegasus-botrány csak felerősíti az aggályokatA magyarországi korrupcióval, az átláthatóság hiányával és a médiaszabadság elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmakat csak felerősíti, hogy a magyar hatóságok törvénytelenül használják a polgárok megfigyelésére alkalmas technológiákat. Ezért létfontosságú, hogy a tagállamok a Pegasus lehallgatási botrányt tegyék a jogállamiság kockázatait felmérni hivatott hetes cikkelyes eljárás részévé – javasolta az Amnesty International nevű szervezet meghívott képviselője az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságában tartott hétfői meghallgatáson. Etienne Maynier szakértő – aki részt vett a mobiltelefonok igazságügyi vizsgálataiban – azt mondta, az Európai Bizottságnak ki kell vizsgálnia, hogyan éltek vissza Magyarországon és más uniós tagállamokban a digitális megfigyelési technológiákkal, és elemeznie kell, hogy az erre hivatott szervek megfeleltek-e az uniós szerződésekben és irányelvekben lefektetett kötelezettségeiknek. Mint beszámoltunk róla, a brüsszeli testület egyelőre a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálati eredményére vár. Az ülésen elhangzott, hogy egyelőre senkinek nincs pontos képe arról, hány európai uniós tagország használhatja az izraeli kémszoftvert. Wojciech Wiewiórowski európai adatvédelmi biztos azt mondta, hogy az EU-ban bizonyára száz és száz fejlesztő dolgozik hasonló kémprogramokon, készülve a kíberhadviselésre. Éppen ezért fontos definiálni a nemzetbiztonságot, és élesen elkülöníteni a rendőrség és a titkosszolgálatok hatásköreit, amit Németországban például az alkotmányba foglaltak. Halmai Katalin (Brüsszel)  

A tőkepiaci és kormányzati riadalom egyik oka lehet, hogy nem tudjuk, a piacon lévő vakcinák mennyire védenek ellene.