Az Európai Unió illetékes biztosa a kedvezőtlen magyar, lengyel és szlovén tapasztalatok alapján megerősítette, hogy a Bizottság a jövő évben törvényt kezdeményez a szabad sajtó védelmében. A cél az, hogy nagy média cégek ne kebelezhessenek be kisebb vetélytársakat, illetve hogy meghiúsítsák a kormányzati beavatkozást a tömegtájékoztatásban.
Breton az Európai Hírmédia Fórumán bejelentette, hogy mindenféle jogtalan hatalmi fellépést meg akarnak akadályozni. Fenn kívánják tartani a sajtó sokszínűségét, megfelelő biztosítékok révén. A készülő „Médiszabadság Jogszabály” azt is megtiltaná, hogy külföldről manipulálják egyes országok közvéleményét választások előtt. Az előterjesztés benyújtása előtt széles körben kikérik a szakma véleményét.
A jelentős hozzáteszi, hogy Magyarország, Lengyelország és Szlovénia korlátozza a sajtó szabadságát, emellett Brüsszel attól tart, hogy az állami reklámok irányított elhelyezésével a hatalom befolyást tud gyakorolni a médiára.
Joschka Fischer szerint ha Orbán Viktor úgy látja, hogy az EU-ban hibádzik a közös értékalap, akkor még azelőtt kellett volna szólnia, hogy Magyarország belépett a szervezetbe. A legendás volt német külügyminiszter hozzátette: az unió persze előre nem láthatta, hogy a politikusnak ilyesfajta gondjai támadnak, viszont Magyarország a GDP 4 %-ának megfelelő összeget kap minden évben Brüsszeltől. Röviden ennyi talán elég is az értékvitáról, jegyezte meg.
Azzal viszont nem ért egyet, hogy ezek után Budapestet és Varsót ki kellene tessékelni a közösségből, még akkor sem, ha bizonyos jogszabályokat egyik sem tart be. De az EU sokszínű közösség, ennyi belefér, mindaddig, amíg az egységes piac határozza meg a dolgokat. Egy európai szövetségi állam persze egészen más tészta volna. Azt persze nem lesz egyszerű összehozni – mutatott rá.
A politikus látja ugyan, hogy Kelet-Európában unióellenes erők működnek, mégis türelmet tanácsol velük szemben. Ugyanakkor az igaz, hogy a Bizottság mostanság nyomást gyakorol a magyar és a lengyel kormányra, de emellett óriási összegeket utalt át nekik. Az azonban nem járja, hangsúlyozta Fischer, hogy a farok csóválja a kutyát. Minden megértés és tolerancia mellett senki sem vonhatja kétségbe a jogállamiságot, a bíróságok függetlenségét.
Arra a kérdésre, hogy mennyire környezetkímélő az atomenergia, ironikusan úgy válaszolt, hogy aki ezt állítja, az menjen el szabadságra a csernobili „tüdőszanatóriumba”. Viszont minél több országban vannak reaktorok, annál kevésbé lesz biztonságos a világ.
Kínáról szólva kifejtette, hogy a fejlett államok nagy hibát követtek el, amikor az együttműködésben csak a gazdaságra összpontosítottak és nem vették komolyan, milyen stratégiai terveket forral a Kommunista Párt. A Nyugat naivitása hozta fel Pekinget, de modus vivendit kell találni vele. Azaz fenn kell tartani az árucserét, de nem szabad illúziókat táplálni a kínaiakkal szemben. Tárgyalni kell velük a vitás kérdésekről, mert mélyebben beleilleszkedtek a világgazdaságba, mint egykor a Szovjetunió. Ezért érdekük, hogy stabilak legyenek a nemzetközi viszonyok.
Merkel kerékkötő volt a jogállamért vívott harcban, folyamatosan akadályozta, hogy az EU eljárhasson Magyarország és Lengyelország ellen – írja kommentárjában Verhofstadt, volt belga miniszterelnök, a liberálisok korábbi EP-frakcióvezetője, aki jelenleg képviselő Strasbourgban. Ugyanakkor örömmel állapítja meg, hogy ezúttal olyan kormány alakul Berlinben, amely kész vezetni az uniót.
Merthogy a szervezet az eltelt évtizedben csupán a semmit passzírozta, intézményei képtelenek voltak bármit is kezdeni a gondokkal. A politikusok óvakodtak attól, hogy érdemi munkát végezzenek, vagy lehet, hogy nem is akarták megfelelő irányba terelni a dolgokat. Ám most új helyzet állt elő, köszönhetően részben Macronnak és Draghinak. A legtöbb országban komoly vita megy az unió jövőjéről. A magyar és a lengyel kormány ugyanakkor túllőtt a célon, így elszigetelődött, nem tud akadékoskodni.
Ráadásul az új német koalíció remek tervekkel rukkolt ki: amit papírra vetett, az olyan, mint egy választás előtti programnyilatkozat. A szuverén Európát tűzi ki célul, külön hangsúlyt fektetve a demokratikus értékekre, a jogállami mechanizmus bevetésére. Merkel már nem tudja feltartóztatni a folyamatot, pedig korábban mindig ezt tette, amikor helyre kellett volna tenni Orbánt és Kaczynski, miután mindketten nekirontottak országukban a demokratikus intézményeknek.
A politikus ellenzi viszont, hogy az újjépítési csomag egyszeri és megismételhetetlen eszköz legyen, mert a költségvetés finanszírozásának eddigi módja szerinte nem Európai érdekeit szolgálja. A tagállamoknak kedvez és ez nem jó. Azt viszont üdvözli, hogy a leendő német vezetés az Európai Egyesült Államokat tűzi ki célul és ennek érdekében kész arra, hogy hátrahagyja azokat az országokat, amelyek nem pártolják ezt az elképzelést.
Verhofstadt úgy értékeli, hogy az irány helyes, mert erősebb Európa kell, és így a földrész egyúttal demokratikusabb lesz. És így talán hamarosan eljutunk oda, hogy igazán rátermett politikusok irányítsák.
A helyzetkép nem tartja kizártnak, hogy a Fidesz választási trükkökkel próbálja megtartani hatalmát, miután az ellenzéknek jó esélye van, hogy leváltsa Orbán Viktort. Pont ezért a párt különféle új húzásokat vet be. Így viszont egyre erősödik a vita a választási törvényről, amely a fiataldemokratáknak kedvez, ideértve, hogy elképzelhető még az eredmény manipulálása is.
A követeléseknek része, hogy a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, ne csupán a határon túliak. Utóbbiak hálásak Erdélyben, a Délvidéken és a Kárpátalján a kapott jelentős juttatásokért, beleértve az állampolgárságot, így a Fideszre voksolnak.
Banuta Zsófia, az Unhack Democracy nevű civil szervezettől egyértelműnek tartja, hogy a Fidesz részéről stratégia a kisebbségi magyarok választási részvételének serkentése. Ugyanakkor a nyugatra költözött megélhetési migránsok javarésze egyértelműen Orbán-ellenes. Gulyás Gergely azonban kizárta, hogy ilyen röviddel a szavazás előtt változtassanak a szabályokon.
Viszont a hatalom éppen most módosította a lakónyilvántartási bejelentkezés előírásait, ami Márki-Zay szerint a választási turizmust hivatott elősegíteni. Ilyesmire Banuta szerint már 3 éve is volt példa, sőt anélkül a Fidesz nem tudott volna kétharmaddal nyerni. Az ellenzék úgy látja, hogy a siker kényszere megint mocskos trükkökre csábítja a pártot. Ebben kulcsszerep jut a környező államokban élő magyaroknak.
Daniel Freund, német zöld EP-képviselő úgy értékeli: nem jó ómen, hogy innentől kezdve tömegesen lehet átjelentkezni a billegő körzetekbe. A politikus azt követeli, hogy az EP és a Bizottság küldjön választási megfigyelőket Magyarországra.
Hosszú nekrológban, tudósként, íróként és emberbarátként, a demokrácia bőkezű támogatójaként búcsúzik a lap a 87 éves korában elhunyt Bitó Lászlótól. Felidézi, hogy annak idején kétévi kényszermunka után társaival együtt kiszabadult a komlói bányából, fegyverrel küzdött 56-ban, majd, miután Amerika szabadságharcosként befogadta, a zöld hályog elleni kezelés feltalálójaként milliók látását mentette meg. Utána ismét kedvenc foglalatossága, az írás felé fordult és felemelte szavát a jelenlegi tekintélyuralmi magyar rendszer ellen.
Halálát a felesége annak a légzőszervi betegségnek tulajdonítja, amelyet a férfi még a tárnában szedett össze. A tengerentúlon igen elismert kutató orvosnak számított, a Columbia Egyetemen dolgozott, az általa feltalált készítmény a Pfizer gyártja Xalatan néven. Ám Budapesten ennél sokkal fontosabb volt, hogy segítette a szabad sajtót és a demokráciát. Jelképnek számított az orbáni tekintélyelvű kormány ellenzékeként.
Tudományos munkássága milliomossá tette, de a gazdagságát a művészetek, a közegészségügy, valamint a független média támogatására fordította, beleértve legutóbb a Klubrádiót. De bőven adott pénzt fiatal roma zenei tehetségek pályájának előmozdítására is.
Annak idején a Bard College-ra járt, az egyetem elnöke úgy jellemzi, mint igen-igen bátor embert. Az intézményre is milliókat áldozott, ő finanszírozta a konzervatórium megépítését, az most a nevét viseli.
Tágas budapesti lakása a szabad magyar értelmiség találkozóhelye lett. Rév István, a CEU professzora szerint időnként jó százan gyűltek ott össze. Olyan színes volt a társaság, mint Isten állatkertje. Bitó állt a középpontban, aura vette körül.
Ő maga azt mondta, hogy már tett eleget a fizikai vakság ellen, eljött az ideje, hogy lépjen a szellemi világtalanság felszámolására.
