Megeszi az infláció a fizetéseket

Szeptemberben 428 100 forint volt a hivatalos bruttó átlagbér, ám az alkalmazottak fele ennél 93 600 forinttal kevesebbet keres.

Ismét ütemes bérnövekedésről számolt be legfrissebb gyorstájékoztatójában a KSH: eszerint szeptemberben az átlagkereset bruttó 428 100, nettó 284 700 forint volt. Mindkettő 9,1 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. Ezek a számok azonban csak annak a 2,8 millió alkalmazott bérének az átlagát mutatják meg, akik napi 8 órában, legalább 5 fős cégeknél dolgoznak, miközben a KSH szerint a foglalkoztatottak száma immár 4,68 millióra rúg. A kisebb cégeknél munkát vállalók kereseti viszonyairól a gyorstájékoztatóban ugyan nem esik szó, a kapcsolódó frissített táblázatokból azonban látszik, hogy az ő jövedelmük alacsonyabb.

A munkáltatók teljes körénél napi 8 órában dolgozó alkalmazottak száma már 3,1 millióra rúg: e bővebb kör átlagkeresete viszont már csak bruttó 416 ezer, és nettó 276 ezer forint. Az átlagot azonban feljebb húzza egy-egy kiugró bér, miközben a többség nem keres ennyit: ez jól látható a KSH táblázataiban egy ideje szintén közreadott mediánbérek alakulásából. A mediánbér az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az 5 fős cégek teljes munkaidős alkalmazottai esetében a medián kereset bruttó 349 ezer forint volt szeptemberben, a teljes munkáltatói kört figyelembe véve pedig mindössze 334 500 forint. Ezt azt jelenti, hogy miközben a hivatalos átlagbér – amelynek triplázásával a képviselői illetményeket is kiszámítják – bruttó 428 100 forint, aközben az alkalmazottak felének bérpapírján bruttó 334 500 forintnál is kevesebb szerepel. Hogy ebből mennyit visznek haza, az a KSH táblázataiból nem derül ki, nettó mediánbért nem közölnek. Azt viszont lehet tudni, hogy az infláció már szeptemberben is 5,5 százalék volt, vagyis a 8,7 százalékos mediánbérnövekedésből ennyit „megevett” az árdrágulás. A pénzromlás mértéke októberben már 6,5 százalékra emelkedett, Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint pedig nem zárható ki, hogy a jövő évi magas bérnövekedésből az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.

A minimálbér és a garantált bérminimum ugyan januártól közel 20 százalékkal bruttó 200 ezer, illetve 260 ezer forintra emelkedik, és ezzel egyidőben a munkáltatói járulékok 4 százalékkal csökkennek, ám a vállalatok szinte minden területen - energia, szállítás, beszerzés - dinamikusan emelkedő költségekkel szembesülnek. A bértorlódás és a munkaerőhiány miatt pedig akár a vártnál is nagyobb mértékben nőhetnek a munkaerőköltségek – sorolta Virovácz Péter. Az elemző összességében továbbra is komoly kockázatot lát abban, hogy az év elején rendkívüli áremelések következhetnek be akár a termékek, akár a szolgáltatások tekintetében. Ez az ING által jövőre várt átlagosan 4,8 százalékos inflációs mutató esetében erős felfelé mutató kockázatokat hordoz.