Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.
Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.
A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést mások mellett Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyzi.
Nem ez volt az egyedüli fontos döntése az Országgyűlésnek. A fideszes többség igent mondott az úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazásra. Mint lapunk is megírta, az eredetileg öt kérdéssel induló, de négy kérdésre karcsúsodó referendumot az országgyűlési választással egy időben tarthatják - már amennyiben ezt Áder János államfő is így gondolja.
