Az apró műanyag pelletekből milliárdok lebegnek az óceánban, és akkora károkat okoznak, mint az olajszennyeződések, de még mindig nem minősülnek veszélyesnek. Múlt héten ülésezett a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet Környezetvédelmi Bizottsága Londonban, ahol felvetődött Srí Lankának és környezetvédő szervezeteknek az a nagy támogatást kapott javaslata, hogy a műanyaggolyócskákat - pelletet - veszélyes anyagként kezeljék, és az ennek megfelelő szállítási szabályok vonatkozzanak rá. Az erre vonatkozó petíciót 50 ezer ember írta alá, ennek ellenére csalódást keltett, hogy a szervezet titkársága egy jövő évi bizottsági ülésre utalta a kérdés megtárgyalását.
Mint arról lapunk is beszámolt: ez év májusában történt Srí Lanka történelmének legsúlyosabb konténerhajó-balesete. Az X-press Pearl 37 ezer tonna rakomány szállítására alkalmas konténerhajó gyulladt ki a parthoz közel, 17-18 kilométerre. A hajót - miután 12 napig égett -, távolabb vontatták és elsüllyeszették. Félő volt, hogy súlyos olajszennyezés történik a tartályokból kiszabaduló üzemanyag és a műtrágya alapanyagként szolgáló salétromsav miatt, de végül az igazi nagy problémát a műanyaggyártás alapanyagául használt 1680 tonna pellet, apró golyócska okozza, ami a konténerekből kikerülve két méter vastagságban is ellepte a partot, az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katasztrófát okozva a világon.
Az érintetlen, sokféle fajnak otthont adó partokon 750 kilométer hosszan történt szennyezés, a lencseméretű vagy kisebb műanyag darabok több száz delfin, bálna és teknős pusztulást okozták. Várható, hogy a törmelék Indonézia, Malajzia és Szomália partjain is megjelenik. A kis golyók lehetnek polipropilén, polisztirol és polivinil-klorid készítmények alapanyagai és sűrűségüktól függően elsüllyednek, vagy lebegnek a vízfelszínen. A halak, madarak, más vízi élőlények gyakran tekintik őket tápláléknak, és a bajt csak fokozza, ha még apróbb darabokra töredeznek és mikrorészecskék formájában terjednek tovább. A mikroplasztik - amiből 230 ezer tonna kerül évente a tengerekbe - a második legnagyobb óceán-szennyezőanyag a gumiabroncs-por után. Nemcsak önmagukban szennyeznek a golyócskák évtizedekig, hanem vonzzák is a mérgező vegyületeket, amelyek megtapadnak a felületükön. ,,A pelletek önmagukban is kémiai anyagok vegyületei, de mérgező szivacsaként is működnek. Sok mérgező vegyi anyag - amely már jelen van a Srí Lanka környéki tengerekben - víztaszító, így a műanyagfelületeken rakódik le, ahol akár milliószoros koncentrációban lehetnek jelen. Amikor a halak tápláléknak nézve megeszik a szemcséket, a mérgek felszabadulnak szervezetükben” - mondta Tom Gammage, az Environmental Investigation Agency, egy nemzetközi civil szervezet tagja. Emellett a golyócskák ,,tutajaként” is szolgálnak az olyan baktériumok számára, mint az E.coli vagy a kolera, amelyek szennyvízelvezető csatornákból és a mezőgazdasági lefolyásokból eljuthatnak például a kagylónevelő telepekre. A ,,műanyag tutajozás" jelensége egyre gyakoribb. Ennek ellenére a pelletek nincsenek az IMO veszélyes anyagokat felsoroló listáján.
Tavaly az Északi-tengerbe került 10 tonna pellet egy sérült konténerből, ami azután Dánia, Svédország és Norvégia partjain kötött ki. 2020 augusztusában egy 2018-as baleset következményeként jelent meg a Dél-Afrikai partokon 2000 kilométer hosszan műanyagszemét. A 43 tonnának, ami akkor az óceánba jutott, csak a 23 százaléka lett meg. Ha a műanyagpelletet veszélyes anyagnak nyilvánítanák, erősebb csomagolást kellene kapnia, a fedélzet alatt, zárt részekben kellene szállítani, és egyértelműbben felcímkézni. ,,Katasztrófa esetén megfelelő eljárási protokoll vonatkozna rá, ezzel elkerülve a legsúlyosabb környezeti katasztrófákat” - mondta Tanya Kox, a Flora & Fauna International környezetvédelmi civil szervezet tengeri-műanyag-specialistája.
