Kereszténydemokrata Intézet;alapítvány;populizmus;pártszövetség;

2021-12-06 06:00:00

Új európai agytröszt húzónevek nélkül

Hivatali szabálytalanságokba keveredett szlovén történész lett a kuratóriumi elnöke a Kereszténydemokrata Intézet alapítványának. Ez a szervezet lenne a formálódó új európai populista pártszövetség egyik ideológiai háttérintézménye.

A Szlovéniában hivatali szabálytalanságok miatt korábbi intézeti elnöki címéről lemondott kuratóriumi elnökkel indítja el a Fidesz az új európai agytrösztnek szánt Kereszténydemokrata Intézet alapítványát. Az intézetnek lapunk korábbi információja szerint Orbánék azt a szerepet szánják, hogy a Fidesz Európai Néppártból (EPP) történt kiszorítása után a tervezett új európai szélsőjobboldali, nacionalista, populista pártszövetség egyik politikai, ideológiai támasza, gyűjtőpontja, tudományos háttérintézménye legyen.

Maga az intézet egyelőre nem indult el, információink szerint úgy tervezik, hogy ez az év végéig megtörténhet, ám ez sem biztos. Az intézetet ötlete már tavasz óta közszájon forog, de honlapja még nincs, az alapítvány székhelye a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak (PMA) a Stefánia úti villája.

Egyelőre nincs hír arról, hogy sikerült volna a pártnak az intézetbe becserkészni a remélt nagy neveket. Korábban úgy hírlett, hogy a Fidesz az intézet munkatársi gárdájába neves magyar és külföldi konzervatív politikusokat, szakértőket próbál megnyerni, így néppárti politikusok is szóba kerültek. Többek között az egykori uniós biztosból lett lobbista, a német Günther Oettinger vagy a bajor ex-kormányfő, Edmund Stoiber, de felmerült Stephen Harper egykori kanadai kormányfő neve is. Az alapítvány nemzetközi fejének a Matteo Salvini vezette olasz Liga külügyi kapcsolatainak egyik irányítóját, Lorenzo Fontanát szánták.

A Magyarországon októberben bejegyzett Kereszténydemokrata Intézet alapítványának a kuratóriuma ehhez képest egyelőre vékonyabb felhozatallal indít. Az egyetlen, fajsúlyosabb szereplő az ős-KDNP-snek számító, a párt Barankovics István alapítványát vezető Mészáros József lett. Az önjogán is tudományos karriert befutott, matematikus-szociológus Mészáros (nem rokona a felcsúti oligarchának) a közelmúltig a Magyar Államkincstár vezetője volt, ám, mint lapunk megírta, tavasszal váratlanul lemondott, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a MÁK „stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért” felelős miniszteri biztost nevezett ki a testülethez.

A másik kuratóriumi tag a szex-és drogbotrány miatt EP képviselőségéről lemondott és távozott Szájer József helyére Brüsszelbe delegált Schaller-Baross Ernő. A fiatal, 34 éves korához képest komoly, a Fidelitason, a közpénzekkel kitömött jegybanki alapítványokon és a Miniszterelnökségen át ívelő karriert befutott Schaller-Baross a kinevezésén kívül eddig jobbára azzal került be a hírekbe, hogy tavaly augusztusban az ő vidéki, családi kúriáján csapott a vírushelyzet ellenére nagy partit a fideszes Alapjogokért Központ.

A kuratóriumi elnöki pozíciójára kiválasztott szlovén Andreja Valic Zver is inkább pótjátékosnak és ejtőernyősnek tűnik, mint nemzetközi konzervatív húzónévnek. A történész asszony 2008 óta vezette a kommunista múlt emlékeit feldolgozó Nemzeti Megbékélési Tanulmányok Központját (SCNC), ám a szlovén Dnevnik cikke szerint 2020 októberében lemondani kényszerült, miután egy, a vezetőség által kezdeményezett belső vizsgálat megállapította, hogy négy év alatt 14500 euróval több fizetést vett fel, mint amire jogosult lett volna, de emellett egyéb hivatali szabálytalanságokat is elkövetett.

A most 61 éves történész magyar kapcsolatrendszere foghíjasnak tűnik, annyit lehet tudni, hogy a szakember részt vett a 2018-as tusványosi szabadegyetem egyik, emlékezetpolitikáról rendezett pódiumbeszélgetésén. Mellette szól viszont, hogy az Orbán Viktor stratégiai szövetségesének számító Janez Jansa párthíve, a Jansa-párt, az SDS végrehajtó bizottságának a tagja, a férje, Milan Zvert a párt Európai Parlamenti képviselője és Orbán legkitartóbb EP-beli védelmezője volt.