Novemberben 7,4 százalékra emelkedett az 12 havi infláció, az árak emelkedése utoljára 2007 decemberében volt ilyen gyors – közölte a KSH. Idén októberben már 6,5 százalékos volt az inflációs index, ezután lépte meg a üzemanyagárak befagyasztását 480 forinton, ennek ellenére jelentősen nőtt az inflációs index. Az árak emelkedést jól mutatja azok egyhavi változása: októberhez képest 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, amely kifejtetetten ütemesnek számít – vagyis egyelőre semmi jele nincsen annak, hogy tetőzne az árhullám.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8, százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8 százalékkal drágultak.
A jegybank már jelezte, hogy emelte a jövő évi infláció prognózisát, mint idén, mind 2022-ben öt százalék körüli pénzromlást várnak. A KSH mérése szerint a fogyasztói árak az első 11 hónapban átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4 százalékkal emelkedtek. A mostani adat láttán nem kétség, hogy folytatódik az MNB kamatemelése már csütörtökön.
Rendkívül széles körű az inflációs nyomás a magyar gazdaságban, hiszen a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékban drágulást mértek – kommentálta az inflációs adatot Virovácz Péter. Az ING bank vezető elemzője 7,4 százalékos inflációs adat nem nevezhető meglepetésnek . Októberhez képest közel 1 százalékponttal gyorsult tehát az infláció. Ennek a gyorsulásnak az egyik legfőbb oka az üzemanyagok rendkívüli drágulása. Habár november közepe óta maximalizálta a kormányzat a fogyasztói árat, mivel a KSH adatfelmérése az adott hónap első és huszadik napja között történik meg, így az üzemanyagok ára a statisztikai felmérés alapján jelentősen emelkedett, havi alapon 2,0, éves alapon közel 38 százalékkal.
A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, novemberben elérte a 4,6 százalékot, ami szintén erőteljesen gyorsította az általános inflációs mutatót. A sort még nagyon sokáig folytathatnánk, hiszen szinten minden egyes főbb csoport inflációja gyorsult. Ez alól kivételt az alkoholos italok és dohánytermékek csoportja jelent, ahol minimálisan mérséklődött az év/év áremelkedési ütem, de még így is 11 százalékon áll.
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A nyersanyagok és a munkaerő költségének emelkedése egyre szélesebb körben épül be az árakba. A kínálati zavarok, vagyis az energiaválság, a szállítási problémák, a munkaerőhiány, az alkatrészhiány 2021 végén, 2022 első felében is velünk maradnak. Eközben a fiskális politika tovább élénkíti majd az keresletet, a munkabérek jelentős növekedésével egyetemben. Ezek alapján a következő hónapokban is rendkívül magas inflációval számolhatunk. Szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval számolhatunk - írta az elemző.
Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hetekben.
Várakozásunk szerint az egyhetes kamat a jelenlegi 3,1 százalékról legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére. Hogy ennél is magasabbra megy-e, az csak azon múlik, hogy mikor indul el a költségvetési szigorítás. Az a költségvetési szigorítás, ami a beérkező adatok fényében egyértelműen szükséges az infláció megfékezéséhez – vélekedett Virovácz Péter.
