A semmiből, vagy legalábbis cégbírósági papírokból nem kiolvasható módon lett milliárdos cégvagyona a kedden korrupció-gyanú miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes huszonéves fiának – tudta meg lapunk. Völner Marcell Pálnak néhány év alatt lett egy mára 928 millió forintos eszközállományú – ebből félmilliárd pénzeszköz – és tavaly 83 millió forint nettó nyereséget termelt ingatlanos cége, a Tagba Kft. A vállalkozáshoz 2017 óta dunai kikötőfejlesztő cég is tartozik.
A cégbírósági bejegyzésekből kitűnik, hogy a Völnerékhez keveredett ingatlanos céget egy bajóti vállalkozó, Varga Zsuzsanna alapította és tőkésítette fel. Nem is akárhogyan: a vállalkozás kapásból 524 milliós saját tőkével és 300 milliós hitelállománnyal indult. Hogy honnan volt Varga Zsuzsannának ennyi befektethető tőkéje és hitelkerete, az nem derül ki a cégtárból.
A Tagba Kft. ügyvezetője az alapításkor bizonyos Kitka Klára volt, ám a cég kiegészítő mérlegéből kiderül, hogy az ügyvezetővel együtt már ekkor aláírási joga volt a társaságban tulajdonnal még nem rendelkező ifjabb Völnernek. A cég később igazi aranybányának bizonyult: saját tőkéje a kezdeti félmilliárdról 862 millióra nőtt, közben négy év alatt közel 340 milliónyi adózott nyereséget termelt. A Tagba időközben belépett a hajózási piacra is: mint arról beszámoltunk, 2017-ben fele részben tulajdonosa lett a Mahartlog Group-hoz tartozó kikötőfejlesztő cégnek, a Mahartlog Port Kft-nek. A Mahartlog-ban ügyvezetőként alkalmazták az akkor még a Tagbában tulajdonnal nem rendelkező Völner Marcell Pált is.(Ezzel kapcsolatban megkerestük a Mahartlog Group-ot, ám csak annyit válaszoltak: kérdéseink üzleti titkot képeznek, a sajtónak ezekről nem áll módunkban és szándékunkban sem nyilatkozni.)
A sikerszéria ellenére Varga Zsuzsanna 2020-ra eladta a részesedéseit Völner Marcell Pálnak, aki innentől rögtön nagyvállalkozóként startolt el; a Tagba teljes és a Mahartlog Port 50 százalékos résztulajdonosa lett. A politikus fiát a céges elérhetőségére küldött levélben kérdeztük arról, hogy honnan tellett nekik egy ilyen komoly, milliárdos cégvagyon megvásárlására, ám egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.
A Völner-féle cégek körül forgolódó, a részesedéseit idővel Völner Marcell Pálnak továbbpasszoló Varga Zsuzsannának közben másra is akadt pénze: 2018-ban társtulajdonos lett a lábatlani Sápi Major Kft.-ben is. Varga ide is jó ütemérzékkel érkezett: erről a cégről írta meg nemrégiben lapunk, hogy 2020-ra 890 millió forintért felvásárolta és mindjárt a helyiek elől kerítéssel el is zárta a csopaki kikötőt. A Sápi Major másik tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert igazi NER nagymenőnek tűnik: Abronits egyik érdekeltsége, a Dömper Kft. egyike azon három társaságnak, melyekkel a Nemzeti Koncessziós Iroda tárgyal a tízmilliárdokat hozó bombaüzletről, a hazai autópályák 35 éves koncesszióba adásáról.
Völner Pált, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott, súlyos vádakkal illette az ügyészség: eszerint a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott és vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően.
– Nem gusztusos munka, de busásan megéri – fogalmazott egy, a végrehajtói szakmában tevékenykedő forrásunk. Cégbírósági adatokat tallózva érthető válik, hogy miért volt a tülekedés a végrehajtói posztok körül, és hogy szakmai pletykák szerint sokan súlyos, tízmilliós nagyságrendű kenőpénzeket fizettek egy-egy ilyen hely megszerzéséért. A végrehajtó ugyanis versenytárs nélkül tevékenykedik az illetékességi területén. Ugyanakkor a devizahiteles csődhullám nyomán a bankok és pénzintézetek mára igen jelentős mennyiségű végrehajtást kezdeményeztek, így a végrehajtói poszt jobbára évi több tízmilliós profitot hozó, fix jövedelmet jelent. A nemrég vesztegetés gyanújával a repülőtéren Dubajba menet őrizetben vett Schadl György és felesége cége, a budaörsi Bíróságnak a keze alá dolgozó Schadl-Baranyai és társa végrehajtói iroda 2017-ben még176 millió forintnyi összeget hajtott be, ebből 96 millió forint tiszta hasznuk volt. 2020-ra már 356 milliót kasszírozott az iroda, ebből 190 millió lett a nyeresége, összességében három év alatt a cégtulajok 420 milliós osztalékot vettek ki a cégből, további 190 millió forintot pedig eredménytartalékba helyeztek. A Schadl-féle iroda sikere nem egyedülálló. Szúrópróbaszerűen fél tucat, főváros közeli behajtó iroda mérlegeit néztük meg és zöménél két-háromszoros jövedelemnövekedést találtunk.
