Nem vizsgálja felül a magyar Alkotmánybíróság az uniós bíróság ítéletét

Magyarország nem követi Lengyelország példáját, ahol a nemzeti jog előnyt élvez az unióssal szemben.

- ez derült ki az Alkotmánybíróság pénteki határozatából, melyre már péntek reggel a miniszterelnök is utalt az állami rádióban.

A testülethez a kormány, egészen pontosan Varga Judit igazságügy miniszter fordult, hogy megtudja, végre kell-e hajtania a kormánynak az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy tavalyi ítéletét. A szervezet ugyanis azt állapította meg, hogy a magyar-szerb határon felállított tranzitzónákra vonatkozó szabályok ellentétesek a közösségi joggal.

Mindez azért is fontos kérdés, mert a konfliktus arról szól, hol húzódnak a nemzeti és az uniós jogkörök közti határok. Erre direktben nem kaptunk választ, ugyanis az Alkotmánybíróság az úgynevezett „absztrakt alkotmányértelmezést” választotta és kimondottan tartózkodott attól, hogy konkrétan állást foglaljon a nemzeti vagy az uniós jog elsőbbségének kérdésében. Emiatt kijelenthető, hogy a magyar kormány nem kapott olyan megerősítést, mint a lengyel kabinet az ottani Alkotmánybíróságtól, mely kimondta a nemzeti jog mindenek felett állóságát. „Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki” - derül ki a döntésről szóló tájékoztatóból, mely azt is jelenti, hogy

A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni - írta reakciójában a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet úgy értékelt, az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az EUB ítéletének semmibe vételére. „Ha tovább folytatja a jogtipró keménykedést, annak súlyos emberi jogi és anyagi következményei is lesznek” - tették hozzá.

A határozatra fél 1-kor a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón reagál, melyről természetesen beszámolunk.