Az orosz elnöki szóvivő egy konkrét incidensre utalt: csütörtökön egy ukrán hadihajó a vitatott hovatartozású Kercsi-szoros felé tartva nem reagált az orosz felszólításokra, bár később visszafordult. Ukrán közlés szerint fegyvertelen mentőhajóról volt szó, de Moszkva így is provokációnak értékelte az esetet.
A kijevi kormányt viszont éppen az ilyen megszólalások aggasztják, amelyek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében történő mindennapos tűzszünetsértésekkel és az ukrán határ közelében felsorakozott több tízezer orosz katonával együtt egy készülő támadás előjeleként értelmezhetőek. Tovább borzolja a kedélyeket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön újfent kifejtette: a szakadár területeken élő oroszajkúakat ért atrocitások “népirtásra hasonlítanak.”
Mindenki számára nyugtalanító lehet, hogy a kelet-ukrajnai fegyvernyugvás megújítására irányuló tárgyalások holtpontra jutottak, amiért egymást okolják a felek. Ukrajna szerint az összes előterjesztésüket, köztük egy fogolycserére és egy ellenőrzőpont újranyitására vonatkozó indítványokat lesöpörték az asztalról, míg orosz részről úgy vélik, hogy Kijev abszurd javaslatokat tett, és csak színleli a tárgyalásokat, valójában a két "népköztársaság" lerohanására készül.
A nyilatkozatokból kitűnik, hogy Moszkva a feszültség fenntartásában és további kiélezésében érdekelt. Hiába kapta meg Putyin a héten elején a hőn áhított virtuális audienciát Joe Biden amerikai elnöknél, Oroszország ennél többet akar: nagyhatalmi alkut, amely garantálná, hogy közvetlen szomszédai nem csatlakozhatnak a NATO-hoz. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt: ha az Egyesült Államok és szövetségesei nem adják meg a kívánt biztonsági garanciákat, akkor annak saját biztonsági helyzetük látja kárát. A diplomata úgy vélte, a jelenlegi folyamatok a kubai rakétaválsághoz idéző súlyos krízist robbanthatnak ki.
Washington a párbeszédre hajlandó, de nem kíván Moszkvának vétójogot adni a NATO-tagfelvételnél, ahogyan ezt Biden is világossá tette Volodomir Zelenszkijjel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésén. Ebben biztosította az ukrán elnököt, hogy kizárólag országán múlik, kíván-e csatlakozni az észak-atlanti szövetséghez.
Az amerikai elnök a NATO közép-kelet-európai tagállamait azaz a Bukaresti Kilenceket (köztünk hazánkat) is igyekezett megnyugtatni, hogy biztonságuk nem lehet alku tárgya. Asta Skaisgiryte, a litván államfő tanácsadója szerint Biden a csütörtöki videókonferencián arra utalt, hogy kész fokozni a szövetségi keleti szárnyának nyújtott katonai támogatást. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter tegnap már kardoskodott is a térségbeli védelmi kapacitások megerősítéséért a növekvő orosz fenyegetésre hivatkozva.
A nyugati vezetők mindazonáltal azt szeretnék, ha Oroszország visszatérne a diplomáciához. Ezt hangsúlyozta például tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Párizsban. A néhány órával később a francia fővárosba érkező Olaf Scholz német kancellár ugyancsak párbeszédre hívta Putyint, a normandiai négyek formátumának újraélesztését szorgalmazta. Ez a francia, német, ukrán és orosz vezető közötti tárgyalásokat jelentene, amire 2019 vége óta nem volt példa. Emmanuel Macron francia elnök arra utalt, hogy új kezdeményezéseket is tenne a béke érdekében, s erről már egyeztetett is Zelenszkijjel. A két államfő szerdán személyesen folytatja a diskurzust Brüsszelben, az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak csúcsértekezletén.
