Advent van, a várakozás időszakát éljük – és ez nem csak a karácsony előtti készülődésre igaz. A magyar emberek többsége érzi, hogy ami eddig volt, az nem folytatódhat tovább. Óriási változások előtt áll az egész ország – ezt tudjuk mindannyian –, de hogy mik lesznek ezek, arról még csak kevesen mernek beszélni. Az MSZP társelnökeként úgy gondolom, itt az ideje, hogy fényt vigyünk a remények és találgatások várakozó időszakába. Mert közös jövőnkből csak úgy lehet a demokrácia ünnepe, ha mindenki számára világossá tesszük, hogy hol tartunk most, és hová akarunk eljutni.
Dolgozzatok, de ezért nem jár automatikusan a megélhetés biztonsága – lényegében ez a Fidesz-kormány által meghirdetett „munkaalapú társadalom” jelentése. Könnyen meggyőződhet erről bárki, hisz látjuk: az üzletekben brutális drágaság tombol, a pénzünknek egyre kevesebb az értéke, a családok jelentős része pedig egyik hónapról a másikra él. Olyan emberek nélkülöznek, akik minden nap bemennek a munkahelyükre dolgozni, de ha valami váratlan kiadás adódik – mondjuk végleg elromlik a hűtőszekrény vagy a mosógép –, akkor nem tudnak újat venni, mert nincs megtakarításuk. Ide jutottunk csaknem 12 év fideszes kormányzás után: Magyarországon egyre többen csúsznak bele a dolgozói szegénységbe.
A magyar fizetés a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban az Eurostat 2020-as adatai alapján. Tavaly hiába nőttek átlagosan 9 százalékkal a bérek, a forint gyengülése az egész emelést elvitte, sőt: a végén még kevesebbet is ért a fizetésünk az üzletekben. Adóztatásban viszont élen jár a Fidesz-kormány: Európában a harmadik legnagyobb, 43,6 százalékos adóékkel sarcolják meg a magyar béreket. Ennél többet már csak Belgiumban (44,1 százalék) és Németországban (45 százalék) vonnak el a fizetésekből – de ne feledjük: az ottani és a magyar kereseteket össze sem lehet hasonlítani. A magyar órabér Európában a harmadik legalacsonyabb, hozzánk képest már csak Romániában és Bulgáriában keresnek rosszabbul a dolgozók. Erre mondják Orbánék, hogy egész Európa minket irigyel…
Ráadásul a Fidesz még kérkedik is saját embertelenségével, amikor a szociális rendszer szétverését, százezrek árokba rúgását azzal magyarázza, hogy ők „segély helyett munkát” adnak. A kormány folyton a foglalkoztatottsági adatokra mutogat, pedig ezek a számok semmit sem árulnak el arról, hogy mi a helyzet a megélhetéssel. Ezen az alapon a rabszolgatartó társadalmakat is haladó színben tüntethetnék fel, hisz azokban aztán tényleg sokat lehetett dolgozni – és látva a munka törvénykönyvéből fabrikált rabszolgatörvényt, talán nem is járunk annyira messze a Fidesz által kívánatosnak tartott berendezkedéstől… A Fidesz munkaalapú társadalmának akár azt a nevet is adhatták volna, hogy magyar rabszolgasors.
A számokon is látszik, hogy a Fidesz kormányzása dolgozói szegénységbe taszította Magyarországot. Az Európai Bizottság munkáját segítő Európai Szociálpolitikai Hálózat (ESPN) még 2019 májusában közzétett tanulmánya szerint az EU tagállamok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a dolgozói szegénységi ráta. 2010 és 2017 között csaknem megduplázódott: 5,4 százalékról 10,2 százalékra nőtt. Az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) felmérése pedig kimutatta, hogy a Fidesz kormányzása alatt nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti béregyenlőtlenség.
És ez nem azért történt, mert a magyar emberek ne dolgoznának jól vagy sokat! Az ok arra vezethető vissza, hogy a Fidesz tudatosan gyengítette az országos érdekegyeztetés rendszerét, csökkentette a munkavállalók és a szakszervezetek jogait. Az ETUC kutatása szerint is az egyenlőtlenségek növekedése a kollektív szerződéses lefedettség csökkenésével és a minimálbérek relatív értékének csökkenésével vagy annak befagyásával magyarázható.
A lecsúszás tehát a teljes állásban dolgozó felnőttek növekvő kiszolgáltatottságban élő millióit is érinti. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az egyszülős, jellemzően nők által vezetett gyerekes háztartások, ahol a 2010. évi 11,7 százalékról 2018-ra 24,3 százalékra emelkedett a dolgozói szegénység mértéke.
Orbánéknak nem számít a közfoglalkoztatottak megélhetése sem: egy közmunkás havi nettó fizetése alig több, mint 56 ezer forint, de még a szakképzettek is csak 73 ezer forintot kapnak kézhez havonta. Ennyiből lehetetlen a felszínen maradni.
Azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akiknek sikerül elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, mivel a magyar minimálbér az egyik legkevesebb az Európai Unióban, a Visegrádi országok közül pedig a legkisebb. Mintegy 850 ezer ember dolgozik a versenyszférában ezért a legkisebb fizetésért vagy a szakmunkás minimálbérért, ráadásul úgy, hogy a Fidesz-kormány még ezt a legkisebb fizetést is megadóztatja, azaz Orbánék a minimumból is elvesznek. Ez a pénz ma egy 4 fős, 2 gyerekes háztartás esetében még a családi adókedvezménnyel együtt sem éri el a 300 ezer forintos létminimumot! Ez a helyzet számukra az aktív kor után is gondot okozhat, és a többszázezer KATA szerint adózó kényszervállalkozóhoz vagy minimálbérre bejelentett vállalkozóhoz hasonlóan retteghetnek az alacsony összegű, megélhetésre nem elegendő nyugdíj miatt.
A Fidesz-kormány mostani, választások előtti 200 ezer forintos minimálbéres ígérete sem olyan nagylelkű, mint ahogy azt a Fidesz tálalja. Ezt az emelést ugyanis már évekkel ezelőtt oda kellett volna adni a dolgozóknak. Ez a korrekció 2018 óta járt, Orbánék azonban az elmúlt években jóval kisebb ütemben emelték a minimálbért, mint ahogy az átlagbér nőtt. Tették azért, hogy a választási évben – vagyis most – egy nagyobbat emelhessenek. Visszatartani az emberek pénzét, majd a megkésett emelésért még hálát is várni tőlük – ez több mint cinikus, ez embertelen. Ráadásul a Fidesz-kormány még ezt is részben az önkormányzatoktól elvett bevételből akarja megtenni – ami nemcsak gyalázatos, hanem kárt is okoz, hiszen ez a pénz hiányozni fog a települések fejlesztéséből, vagyis Orbánék ezzel valójában rontják az emberek életkörülményeit. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a vállalatoknak adott kompenzáció is merőben elhibázott: a szakképzési hozzájárulás eltörlése és a szociális hozzájárulás 2,5 százalékos csökkentése az alacsony bérekkel dolgozó cégeknél nem fedezi az emelés költségeit, míg a magas fizetéseket adó multiknál, ahol nincs is többletköltség, a vállalati profitot növeli… Bravó, a Fidesz ismét bebizonyította, hogy nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál!)
Ennél sokkal egyszerűbb és igazságosabb az MSZP-nek az a javaslata, hogy tegyük adómentessé a minimálbért, és mediánbérig (kb. 330 ezer forint) csökkentsük az alacsony fizetések adóját. Ez senkinek sem jelent plusz terhet, egyetlen munkahelyet sem veszélyeztet, hisz mindössze annyi történik, hogy az állam a legkisebb fizetések esetében lemond a 15 százalékos szja bevételről vagy annak egy részéről. Ha a 2022. január 1-jétől érvényes, nettó 133 ezer forintos minimálbért (kb. 360 euró) adómentessé tennénk, havonta 30 ezer forinttal több maradna az emberek zsebében (kb. 443 euró lenne a minimálbér), és jelentős lépést tehetnénk az Európai Unió egyik legalacsonyabb fizetésének felzárkóztatása felé. A legalacsonyabb fizetések adójának csökkentésével pedig csaknem 2 millió 300 ezer embernek emelkedne a nettó keresete. Ehhez jönnének még a közmunkások, akiknek szintén minimálbért akarunk adni, hiszen az emberhez méltó élet nekik is jár.
A megélhetés biztonsága érdekében az alapvető élelmiszerek árát is nagyon könnyen csökkenteni lehet. Egyszerűen csak véget kell vetni annak a becstelen gyakorlatnak, hogy az állam 27 százalékos extra adót vet ki rájuk. Baloldali pártként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az alapvető élelmiszerek – például a kenyér, a krumpli, az alma – áfája csökkenjen 5 százalékra. Ez az intézkedés egyik napról a másikra végrehajtható, az eredményét pedig a mérséklődő árak miatt mindenki azonnal érezni fogja.
Mindez kizárólag politikai akarat kérdése. Ám mivel a Fideszben ez nincs meg, az egyedüli megoldás a kormányváltás. A magyarok sokat és jól dolgoznak, ezért jogosan várhatják az államtól, hogy ne rabszolgaként, hanem állampolgárként kezelje őket.
Látható, hogy még a mostani, reménytelennek tűnő helyzetben is vannak konkrét és sikerrel kecsegtető megoldások. Persze, sokszor megkapom a kérdést: mennyi lesz ezekből a valóság. A válasz egyszerű: ahányan jövő tavasszal erre szavaznak. A felhatalmazást, a cselekvéshez az erőt ugyanis az emberek bizalma adja. Mi készen állunk.