Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az állami Paks II Zrt. kérelmére eljárást indított a tervezett atomblokkok úgynevezett telephelyengedélyének meghosszabbítására - hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében a párbeszédes Jávor Benedek. Az ellenzéki politikus emlékeztet: az atomerőműterv telephelyengedélye a 2017 márciusi kiadástól számított 5 évig érvényes, vagyis jövő márciusban lejár. Addig elméletileg felválthatná az úgynevezett létesítési engedély, ami sokak szerint az előkészítés legfontosabb mérföldköve. Igen ám, de ez utóbbi papír kiadása beláthatatlan ideig csúszik. A magyar állami megrendelő voltaképp már a kérelmet is három év késéssel, tavaly június végén adta be . Idén nyáron az OAH élt a vizsgálatra vonatkozó, három hónapos hosszabbítási jogával. A szeptember 30-i, végső határidő előtt egy nappal Orbán Viktor az áprilisban lemondott Fichtinger Gyula helyére addigi energiaügyi helyettes államtitkárát, Kádár Andrea Beatrixet ültette a hatóság főigazgatói székébe. Másnap este a hatóság további értékelések szükségeségét jelentette be. A lapunk interjúkérelmére nem reagáló Kádár Andrea Beatrix nyilatkozataiban sem a hosszabbítás érdemi okát, sem újabb határidejét nem jelölte meg. November 11-én a parlament elfogadta az OAH átalakításáról szóló szabályokat. Jávor Benedek a csúszások mögött elsősorban a kulcsrakész átadást vállaló, orosz állami Roszatom elfogadhatatlan előkészítő munkáját sejti.
Bár a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János novemberi parlamenti meghallgatásán úgy becsülte, hogy a tényleges építkezés megkezdéséhez jövő januárra az összes papírt megkapják, az ellenzéki politikus szerint a telephelyengedély-hosszabbítás akkor kerülhet szóba, ha a megrendelő annak jövő márciusi lejártáig nem számít az azt felváltani hivatott létesítési engedély kiadására. Így a politikus szerint már a 2032-2033-as kezdés is szóba kerülhet. Jávor Benedek a létesítési engedéllyel kapcsolatos huzavona mögött azt sejti, hogy aktív törésvonalra tervezték az új blokkokat, amit az osztrák fél mellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is kifogásolt volna. (A felvetést az OAH korábban a már kiadott engedélyre hivatkozva, többször cáfolta.) Úgyszintén felhívta a figyelmet, hogy bár a hét éve kialkudott, 12,5 milliárd eurós árat máig fixként hirdetik, Alekszandr Merten, a Paks II. projekt vezetője, a fővállalkozó oroszországi ASZE alelnöke a Világgazdaságnak nemrég már panaszkodott az alapanyagok drágulására, igaz, remélve, hogy az nem lesz jelentős.
Mindezekről - legalábbis az MTI tudósítása szerint - egyetlen szó sem esett Süli Jánosnak a parlament gazdasági bizottsága előtti éves meghallgatásán. A tárca nélküli miniszter inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai áramárak és -igények emelkedése mennyire szükségessé teszi az új blokkokat. Idézte az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az atomenergiát a leginkább klímabarát forrásnak nevező tanulmányát is. A telephely szerinte is földrengésálló, a létesítési eljárás hiánypótlása zajlik, az átadást pedig változatlanul 2029-30-ra ígéri.
