Roma csörte a belüggyel

A Belügyminisztérium 527 millió forintot követel vissza az Országos Roma Önkormányzattól (ORÖ). Rendkívüli közgyűlés foglalkozott volna a témával, de Agócs János, az ORÖ elnöke sajátos indokkal megakadályozta annak megtartását.

„2021. december 13. napjára az épület fertőtlenítését rendeltem el a járványhelyzet csökkentése érdekében” – tájékoztatta az ORÖ képviselőit szombaton Agócs János elnök, hangsúlyozva, hogy a fertőtlenítést végző személyeken kívül senki nem tartózkodhat az épületben. Az országos önkormányzat Dohány utcai székházáról van szó, ahol az említett napon – azaz most hétfőn – rendkívüli közgyűlést rendeztek volna. Az elnök által elrendelt fertőtlenítés miatt a meghirdetett időpontban erre nem lesz lehetőség.

Az egyelőre meghiúsított közgyűlést, amelynek összehívását jórészt az ellenzékben lévő Lungo Drom képviselői kezdeményezték, indulatos levélváltás előzte meg. Eredetileg Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője fordult kérdésekkel Langerné Victor Katalinhoz, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárához, aki reagálásában közölte: „jogosulatlanul igénybe vett támogatás miatt” az ORÖ-nek vissza kell fizetni összesen 527 millió forintos támogatást. Az erről szóló fizetési felszólítást november 25-én vették át az ORÖ-ben, a visszafizetési kötelezettség teljesítésére ettől számítva 30 nap áll rendelkezésre.

A Lungo Drom frakcióvezetője azzal továbbította a helyettes államtitkár tájékoztatását Agócs János elnöknek, hogy a több mint 500 milliós követelés miatt az ORÖ csődhelyzetbe került, erre tekintettel pedig rendkívüli közgyűlés összehívására van szükség. Agócs János tiltakozó levelet írt Langerné Victor Katalinnak, és azt Pintér Sándor belügyminiszternek is elküldte. Az ORÖ elnöke arra kérte a helyettes államtitkárt, hogy a „politikai felelősségének kérdését is megvizsgálva” tartózkodjon az ORÖ ügyeinek „szubjektív módon történő interpretálásától”, valamint attól, hogy a közgyűlés tagjainak „hiányos és/vagy félrevezető tájékoztatást” adjon. A helyettes államtitkár szerinte indirekt módon beavatkozott az országos önkormányzat működésébe. Agócs János ugyanis vitatja a követelés jogosságát, és – emlékeztetett rá – erről korábban részletes, okiratokkal alátámasztott módon beszámolt a Belügyminisztériumnak.

A rendkívüli közgyűlés napirendjén máskülönben nem kizárólag a visszafizetési ügy szerepelt (volna), hanem például a pénzügyi bizottság tagjainak leváltása is. Az előterjesztők alkalmatlannak tartják a bizottság tagjait tisztségük betöltésére.

Az ORÖ egyik név nélkül nyilatkozó képviselője lapunknak elmondta, hogy a Belügyminisztérium által most visszakövetelt pénzt még az előzős ciklusban költötték el, amikor az országos önkormányzat 2016-ban jogalap nélkül megyei irodákat hozott létre. A képviselő politikai retorzióként értékelte a történteket: ez a válasz arra, hogy az ORÖ nem Farkas Félixet, a „kormány emberét” választotta meg a roma nemzetiségi lista vezetőjévé.

Farkas Félix eddig nemzetiségi szószóló volt az Országgyűlésben, és úgy tervezte, hogy az is marad. Csakhogy helyette – ahogyan arról múlt hónapban hírt adtunk – az ORÖ közgyűlése Agócs Jánosnak szavazott bizalmat: a parlamenti választáson ő vezeti majd a roma nemzetiségi listát. A jogszabályok szerint a nemzetiségi lista első helyezettje kedvezményes mandátummal bekerülhet a parlamentbe. (Azok, akik nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára.) Agócs János a megválasztásakor egyértelművé tette, hogy nem elégszik meg a szavazati joggal nem rendelkező szószólói tisztséggel, hanem teljes jogú parlamenti képviselő szeretne lenni.

Információink szerint az ORÖ tagjainak egy része közben „alternatív közgyűlést” szervezett, ennek legitimitása azonban erősen kérdőjeles.