Azok a kutatások, amelyek a klímaváltozás és a tornádók létrejöttének, erősségének és gyakoriságának a kapcsolatára fókuszálnak, még korántsem olyan megalapozottak, mint azok, amelyek a szárazságokra, áradásokra vagy akár a hurrikánokra vonatkoznak. A tornádók rövid ideig tartanak, kis területen pusztítanak: nagyon esetlegesek, ritkák és megbízhatatlanok a rájuk vonatkozó megfigyelési adatok, ezért az ember által okozott hosszú távú klímaváltozási hatásokkal nem lehet tudományos megalapozottsággal összefüggésbe hozni az elmúlt évek történéseit. Azonban míg a klímaváltozás és a tornádók keletkezésének kapcsolata kérdéses, az El Niño/La Niña időjárási jelenségek – kettő-hét évente kialakuló szeles légmozgások, amelyek száraz vagy nedves levegőt szállítanak – erős kapcsolatot mutatnak a tornádók kialakulásával. A La Niña, amely most a meghatározó, hidegebb és nedvesebb levegőt visz a Csendes-óceán észak-nyugati részére és Amerika nyugati síkságaira télen a szokásosnál, míg délen az ellenkezője történik: hatására szárazabb és melegebb időjárás uralkodik, ami ideális körülményeket teremt a viharos időjárás kialakulásához. Sokszor keletkeznek viharok – a tornádók ,,nyersanyagai" – akkor, amikor a közvetlenül a föld feletti meleg, nedves levegő és a felette lévő hideg száraz levegő utat teremt a nedvesség felfelé áramlásának. Minél melegebb a lenti levegő és minél hidegebb a front ami nekiütközik, annál turbulensebbek és vadabbak a keletkező viharok.
Egy ilyen meleg-hideg levegő ütközéséből kialakult vihar-tornádó valószínűleg rekordot döntött az elmúlt napokban, amikor 400 kilométer hosszan söpört végig Arkansas, Missouri, Tennessee, Kentucky államokat érintve három óra alatt, és alkalmanként 9 kilométer magasra röpítve a magával sodort törmeléket. A Nemzeti Időjárási Szolgálat meteorológusai még vizsgálják, vajon egy vagy több tornádóról volt-e szó: ha egyről, akkor ez a leghosszabb utat végigjárt tornádó az USA történetében és az első, amely négy államon keresztül pusztított. A leghalálosabb december eddig 1953-ban volt, amikor harmincnyolcan haltak meg, most akár száz áldozat is valószínű lehet. „Teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy a jelenlegi légköri környezet sokkal jobban támogatja a tornádók kialakulását a hideg évszakban” – mondta Victor Gensini, az Észak-Illinoisi Egyetem meteorológus professzora. Ugyanakkor hozzátette, még egy ideig eltart, amíg bizonyossággal tudni fogjuk, milyen szerepet játszik a klímaváltozás az olyan események kialakulásában, amilyenek most történtek. Ő és más klíma- és időjárásszakértők megjegyzik, hogy a tornádók a legbonyolultabb időjárási események, és egyelőre nincs elég bizonyíték arra, hogy azt állíthassuk, az erős tornádók nagyobb számban jelentkeznek, mint a múlt században: számuk körülbelül évente ötszáz az USA-ban, ez az 1950-es évek óta így van, miközben egyébként decemberben mindig a legkevesebb volt a tornádók száma.
