A fővárosi és a kerületi önkormányzatok évek óta várják az esetenként száguldozó, gyalogosokat veszélyeztető, helyenként szanaszét dobált bérrollerekre vonatkozó szabályozást. A szakmai szervezetek és a főváros közlekedésszervező cége, a Budapest Közlekedési Központ (BKK) is elküldte erre vonatkozó javaslatait a szaktárcához, de az egész országra érvényes KRESZ ilyen irányú módosítása csak nem akar megszületni. Így a fővárosi önkormányzat magára vállalta, amit lehet. A kerületekkel és a szolgáltatókkal közösen kidolgoztak egy helyi szabályozást, amelynek legfontosabb eleme a mikromobilitási pontok kialakítása. Ezek kifejezetten különféle szolgáltatók által bérbe adott rollereknek és kerékpároknak szánt parkolóhelyek, ahol rendezetten vehető fel és adható le a jármű.
Jó ideje világos a városvezetés számára, hogy a rollerek használata miatt kialakult konfliktusokat kezelni kell, de semmiképpen nem akartuk ezeket betiltani, hiszen ezeknek az eszközöknek a használata jól beilleszthető a fenntartható városi közlekedési modellbe, akárcsak a kerékpározás – mondta Balogh Samu kabinetfőnök az új rendszert bemutató mai háttérbeszélgetésen.
A BKK szakemberei által ismertetett szabályozás a rendezett utcakép mellett hatékonyabb közterület használatot tesz lehetővé, miközben a rollerek használóit is segíti. A BKK közlekedés tervező szolgáltatása, a Futár felületén a Bubi állomások mellett ezek a mikromobilitási pontok is megjelennek majd, így könnyen kikereshető lesz, hogy hol vehető fel, illetve hagyható ott a bérelt roller vagy kerékpár.
A rollerparkolókat az adott közterületek tulajdonosa a fővárosi, illetve zömében kerületi önkormányzatok alakítják ki. A mikromobilitási pontok három méretben (a legkisebb 10 négyzetméteres lesz) készülnek, a kialakításról kézikönyvet is készített a főváros. A mikromobilitási pontokról – közterület használaton alapuló - hatósági szerződést kötnek a szolgáltató cégekkel, amelyek a parkolók használatáért díjat kötelesek fizetni. Ennek összege kerületenként, sőt városrészenként eltérhet. Az önkormányzatok különböző kedvezményeket, sőt akár szubvenciót is adhatnak a külső területeken való használatért. Az önkormányzatok azt is kiköthetik, hogy a kijelölt pontokon kívül nem helyezhető el jármű. Ezenfelül tiltott zónákat is kijelölhetnek, ahol balesetveszélyesnek tartják a rollerek használatát, ezenfelül korlátozhatják a sebességet is.
A szabálytalanul széthagyott rollerek és kerékpárok után alkalmanként és járművenként maximum 10 ezer forintos büntetés szabható ki, de a kerületek ennél enyhébb büntetési tétellel is számolhatnak. De ha forgalmi akadályt okoznak, akkor az eszközöket el is szállíttathatják. Ennek költségét szintén a szolgáltató fizeti meg. Az már egy másik kérdés, hogy ezeket a büntetéseket azután továbbterhelik-e a jármű bérlőjére. A szankcionálás vélhetőleg kevésbé lesz szigorú az átmeneti időszakban, amikor a rollerparkolókat csupán virtuálisan – különféle helymeghatározó eszközök segítségével – határozzák meg a fizikai kialakításig.
Az első mikromobilitási pontokat a VIII. kerületben alakítják ki – a Corvin pláza melletti Futó utcában már működik egy –, tömegesen várhatóan jövő tavasszal jelennek meg a fővárosi utcákon. Balogh Samu reményei szerint 100-200 helyszínen. A legsűrűbben a belső kerületekben, ahol 250 méterenként lesz egy mikromobilitási pont. Eddig 11 – jellemzően belvárosi - kerület jelezte csatlakozását az új rendszerhez. Az előzetes felmérés szerint a Budapesten jelenlévő szolgáltatók mindegyike partner a rendezésben. A fentiekről szóló előterjesztést holnap tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.
