Távhőellátási krízis: gyors tűzoltásba kezdett a kormány

Azonban az energiaárak őrjítő hullámvasútja ellen érdemi védelmet csak a megújuló alapú házi-kisközösségi energiatermelés jelentene.

A hazai távhőpiacon a magas gázárak miatt egyre inkább kibontakozó ellátási válság kezelésére tegnap több állami intézkedés is megjelent. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közlése szerint a győri, önkormányzati tulajdonú távhőcég, a Győr-Szol, mostantól jövő hét keddig az ország biztonsági tartalékaiból kap gázt. A cég eddigi - a svájci Zugon keresztül magyar hátterű - gázszolgáltatója, a Global NRG, a jogi kereteket feszegetve az elmúlt hetek során több alkalommal is a hosszú távú szerződésükben rögzített tarifák újratárgyalását kérte az önkormányzattól. Majd egy késve fizetett számlára hivatkozva felmondta azt. Elemzők a Global NRG lépései mögött azt sejtik, hogy az általa beszerzett gáz árának megugrása miatt a korábban megkötött szerződés alapján csak jelentős veszteséggel értékesítette volna azt tovább. A győri polgármester több alkalommal jelezte: a változtatások több milliárdos többletköltséggel fenyegették a várost, a felmondást jogi útra terelik, a lakók pedig nem maradnak fűtés nélkül. A MEKH-határozat szerint a győri távhőcégnek a következő hét nap során új szerződést kell kötnie. Ez a város szempontjából szintén jelentős költségemelkedéssel fenyeget.

Elemzők szerint a több mint hatszázezer lakás melegét biztosító hazai távhőágazat valamennyi szereplője hasonló cipőben jár. Sok függ persze a korábban megkötött gázbeszerzési szerződés tartalmától, illetve jelenlegi tárgyalási stratégiájuktól, de a tapasztalatok szerint a honi kereskedők a tél közepén is képesek felhagyni a számukra veszteséget hozó gázellátással.

Az innovációs és technológiai tárcának a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent, kissé ködös rendeletéből a szakértők azt olvassák ki, hogy a kormány több tízmilliárd forinttal feltölti a távhőszolgáltatók támogatási kasszáját. Emellett a nem lakossági fogyasztók áramárába "épített", úgynevezett "kapcsolt szerkezetátalakítási" díjelemből évente szintén több tízmilliárd gyűlik össze a távhőellátók támogatására. Amiként azt nemrég az intézkedés fő kárvallottjait, vagyis a hazai gyárakat képviselő Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke lapunknak elpanaszolta, a kormány egy, számos szabályt módosító csomagban e díjelemet (szintén a távhőkassza feltöltése végett) kilowattóránként 1,45 forintról 3,1 forintra emeli.

A rezsicsökkentés nyomán a háztartások távhőára nem fedezi a költségeket - véleményezte a helyzetet az Energiaklub EnergiaEgyetem: falusi távfűtés - hol és hogyan? elnevezésű tegnapi, online rendezvényén felvetésünkre László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) szakértője. A megtöbbszöröződő energiaárak vagy a gáz-, vagy a távhőágazatot sújtják, de nincs olyan cég, amely beszerzési árainak több száz százalékos emelkedését képes lenne kigazdálkodni - tette hozzá. A távhőt még ma is több mint 70 százalékban gázból állítjuk elő - tette hozzá Orbán Péter, a Matászsz főtitkára. Szervezetük jelezte is a döntéshozók felé, hogy az energiatőzsdei árrobbanás távhőpiaci gondokat okozhat. A támogatási kassza feltöltéséről szóló miniszteri rendelet lehetővé teszi a távhőágazat folyamatos, megbízható működésének fenntartását - fogalmazott Orbán Péter.

Mindezek alapján a Matászsz mindkét képviselője arra jutott, hogy a hosszú távú megoldás a külföldről behozott gáz arányának érdemi csökkentése, vagyis leginkább az - online beszélgetés fő témájául szolgáló, - megújuló alapú távhőszolgáltatás nagyarányú elterjesztése lenne. Az Energiaklub friss felmérése szerint a Bükkalja húsz kistelepülésének túlnyomó többsége a környék erőműveinek hulladékhője, forróvíz-forrásaik, illetve kisebb arányban növényégetés és napenergia-hasznosítás révén teljes mértékben ellátható lenne megújuló alapú távhővel - derült ki a tanulmány fő szerzője, Csontos Csaba, az Energiaklub szakértője, az ELTE környezet- és tájföldrajzi tanszéke doktorandusz hallgatója előadásából. A vizsgált falvakban ma főleg gázzal és fával fűtenek, de a megkérdezettek többsége szívesen váltana távhőre. László György ugyanakkor még vizsgálandónak nevezte az ilyen beruházások megtérülését. Hisz a méretgazdaságosság - itt: "hősűrűség" - nyomán nem véletlenül eddig inkább a nagyobb lélekszámú városokban bizonyult gazdaságosabbnak a távfűtés. Mindemellett kétségtelennek nevezte, hogy a megújuló alapú távhőrendszerek megtérülési esélyei a mostani piaci energiaárak közepette jelentősen javultak. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője, az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportjának vezetője - a többiekkel összhangban - a megújuló alapú távhőtermelés számos kapcsolódó előnyét is kiemelte. Így az hozzájárul a felelőtlen fűtési módok miatt már-már elviselhetetlen vidéki levegő minőségének javításához is.