Ugyan Petr Fiala még csak megbízott miniszterelnök, működő kormány nélkül, de egy sikert már néhány nappal az új cseh kormány beiktatása előtt elért: meghátrálásra késztette az államfőt. Milos Zeman elnökségének majdnem kilenc éve alatt többször is sajátosan értelmezte az alkotmányt és most is erre készült: múlt héten közölte, nem hajlandó kinevezni külügyminiszternek Jan Lipavskyt. Fiala azonban kikötötte, ragaszkodik az eredeti kormánylistához, így ha Zeman köti az ebet a karóhoz, alkotmánybírósághoz fordul. Szakértők szerint a taláros testület a miniszterelnöknek adott volna igazat, a gond azonban az, hogy a döntés kettő-négy hónapot vehet igénybe, így addig marad a bizonytalanság. Az ítélethirdetésig átmeneti megoldásként vagy maga a kormányfő, vagy Lipavsky párttársa, a Kalózpárt elnöke, Ivan Bartos irányította volna a cseh diplomáciát.
Hétfőn aztán váratlan fordulat történt, Zeman bejelentette, jóváhagyja Fiala kormánylistáját, így pénteken be lehet iktatni az új kabinetet. A legtöbb elemző szerint az elnök attól rettent meg, hogy a kijelölt miniszterelnök az alkotmánybírósághoz fordult volna. Azzal ugyanis az elnöknek is tisztában kellett lennie, hogy a taláros testületnél nem nyerhet, ő azonban nem akart veszíteni és bukott politikussá válni.
Magyar szempontból a legnagyobb kérdés az: hogyan hat akár a visegrádi együttműködésre a prágai kormányváltás? Utólag kijelenthetjük: diplomáciai szempontból nem volt túl jó húzás, hogy Orbán Viktor épp a cseh választás finisében próbálta megtámogatni a leköszönő miniszterelnök, Andrej Babis kampányát, hiszen vereséget szenvedett az októberi választáson.
Lipavsky, amint egy korábbi cikkünkben már megemlékeztünk erről, teljesen másként látja a világot, mint a magyar kormány. Többször élesen kikelt a török, a kínai és az orosz jogsértések ellen, elutasította a lengyel alkotmánybíróságnak azt a döntését, amely megkérdőjelezte az európai jog elsőbbségét a nemzetivel szemben, illetve Orbán szeptemberi csehországi látogatásakor úgy fogalmazott, el kell határolódni a magyar miniszterelnöktől.
A beiktatandó kormányban ugyanakkor nincs teljes egység abban a kérdésben, miként viszonyuljanak a V4-ekhez. Az ötpárti koalíció legtöbb pártja megtartaná ugyan ezt az együttműködést, de nagy szerepet nem szánnak neki a külpolitikában. Ugyanakkor a Fiala által fémjelzett Polgári Demokrata Pártban (ODS), valamint a kereszténydemokrata KDU-CSL-ben vannak még támogatói Orbán Viktornak.
A V4-ekkel kapcsolatos hozzáállás a koalíciós pártok programjában is tetten érhető. Míg a voksoláson győztes Együtt koalíció (az ODS, a KDU-CSL, valamint a liberális TOP 09 választási szövetsége) úgy foglalt állást, folytatnák a stratégiai együttműködést a visegrádi csoportban, a Kalózok és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) kétpárti koalíciója ígéretet tett arra, hogy elszakad a V4-ektől. A STAN parlamenti képviselője, Jan Farsky az Aktualne.cz portáljának kijelentette: „A V4 túl van értékelve. Jól működik a parlamenti és regionális együttműködés terén, különösen Szlovákiával. Egyébként semmit sem hoz a Cseh Köztársaságnak”. A kereszténydemokrata Ondrej Benesík aki az új kormányprogram külpolitikai fejezetének egyik szerzője volt, egyenesen úgy foglalt állást: „Miniszterelnöki szinten a hasznos idióták szerepét játszottuk a V4-ben, amikor Magyarország érdekeit teljesítettük. Rövidlátó stratégia lenne ezt folytatni.” Hogy ez mennyire így van, azt a november 23-án, Budapesten megtartott visegrádi „csúcs” is igazolta. Magyarország és Lengyelország a jogállamiság miatti Brüsszel elleni harcához Andrej Babis és Eduard Heger szlovák miniszterelnök úgyszólván biodíszletnek kellett. Az is kiderült, hogy még a lengyel-belarusz határon kialakult menekültválságban sem tudnak közös nevezőre jutni. Miközben ugyanis a magyar kormányfő Brüsszel „elhibázott” menekültpolitikáját ostorozta, Eduard Heger a válság miatt egyértelműen Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt tette felelőssé.
Ugyanakkor a leendő cseh kormányban akadnak olyan nézetek is, amelyek szerint a V4-ekre szükség van. Aleksandr Vondra egykori védelmi miniszter, 2019 óta európai parlamenti képviselő, az ODS alelnöke a V4-eket ugyanolyan fontos „külpolitikai horgonynak” nevezte a Cseh Köztársaság szempontjából, mint amilyen az Európai Unió és a NATO. Az EP-be való megválasztása után azt közölte, azt tekinti feladatának, hogy „megvédje a többi konzervatív politikust”. „Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit (a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság, a PiS vezetőjét) biztosan nem fogom bírálni, nem látok rá okot” – hangoztatta 2019 májusában.
S itt jön a képbe egy újabb szempont. Fiala pártja, az ODS az Európai Parlament egyik populista frakciójában, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) padsoraiban foglal helyet, tehát ugyanabban a képviselőcsoportban, mint a PiS. Ám hogy ez a jövőbeni cseh külpolitikában nem játszik szerepet, azt az is jelzi, a populista pártok szűk két héttel ezelőtti varsói csúcsán Fiala nem jelent meg, s láthatóan igyekszik elhatárolódni pártja ultrakonzervatívjaitól. E távolságtartásnak politikai szempontból nincs alternatívája, hiszen az ODS-en kívül az ötpárti koalíció minden tömörülése (kivált a TOP 09, a Kalózpárt és a STAN) elkötelezett Európa-párti.
Egyelőre nem látni, hogy az egyes pártok hogyan vágják át ezt a programjuk különbözősége miatt keletkező gordiuszi csomót a visegrádi együttműködés kapcsán. Ezért valószínűsíthetjük, hogy kompromisszum születik, s bár a V4-es kooperációt nem adják fel, de Prága a jövőben fontosabbnak tartja a bilaterális együttműködést.
Mint az Aktualne.cz portálja megjegyzi, Petr Fiala hozzáállása mutatja majd meg, hogy a V4-ekkel való kapcsolat változik-e. A pártelnök korábban óvatosan nyilatkozott Orbán Viktorról és Kaczynskiről. 2020-ban a Respekt című patinás lapban úgy foglalt állást, „nem fogok egy külföldi kormányt Prágából támogatni. Az én feladatom az, hogy vigyázzak a Cseh Köztársaságra, erre kaptam megbízást a választóktól”. Fiala tavaly egy ízben bírálta a magyar felhatalmazási törvényt, mint fogalmazott, nem szabad a magyar utat követni.
A kormányfő nincs könnyű helyzetben. A koalíciós pártok többsége kritikusan vélekedik a visegrádi lázadókról, de saját pártjában, az ODS-ben nyomás nehezedhet rá, hogy jó kapcsolatokra törekedjen a Fidesszel. Ez a kérdés idővel akár a leendő kormány szakítópróbája lehet.
A politikus, akinek tankönyvvé nyilvánították az Európai Unióról írt könyvét
Petr Fiala, új cseh kormányfő ismert személyiség hazájában. Édesapja és annak testvére holokauszttúlélők voltak. Apja a második világháború után belépett a kommunista pártba, de az 1956-os magyar forradalom leverése után kilépett. Petr Fialát sokáig a tudomány foglalkoztatta. 2002-ben politikatudományok professzora lett. 2004-ben a Masaryk Egyetem rektorává választották, 2011-ig vezette az intézményt. Ez idő alatt az egyetem minden szempontból jelentős fejlődésen ment keresztül. 2011-ben Petr Necas miniszterelnök tudományos főtanácsadójává tette meg. Az ő révén került a politikába. A 2013-as csehországi képviselőházi választásokon az ODS dél-morvaországi régiójának jelöltjeként került a parlamentbe. 2014. január 18-án az ODS elnökévé választották meg, amelynek azóta is az élén áll. Az Együtt koalícióval megnyerte az idén októberben megrendezett parlamenti választást, november 8-án pedig Fiala és négy másik párt vezetője aláírták a koalíciós megállapodást.
Ami tudományos munkásságát illeti, az összehasonlító politikatudomány és az európai politika a szakterülete. Az Európai Unió című könyve, aminek társszerzője, alapmű, tankönyvként is használják a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában. Szintén „sikerkönyv” az Európai interregnum című munkája. Az általa szerkesztett Politikai szélsőségesség és radikalizmus a Cseh Köztársaságban című 1996-ban megjelent könyv az e jelenséggel kapcsolatos tudományos kutatás kezdetét jelentette hazájában. A vallás politikai dimenziójáról szóló munkái nemzetközi szinten is elismertek. Ezek közé tartozik a Katolicizmus és politika című 1996-ban megjelent munkája.
Akadtak radikális nézetei. 2015 októberében a nyugati országok szárazföldi csapatainak közel-keleti katonai inváziójára szólított fel, mert szerinte a migrációs válság nem oldható meg katonai beavatkozás nélkül. 2016 augusztusában pedig kijelentette, „a cseh kormánynak nem kellett volna csatlakoznia az EU értelmetlen migrációs politikájához, nem kellett volna menekültkvótákat engedélyeznie”.
Sosem volt a Kreml nagy barátja. Elutasította Oroszország részvételét az Iszlám Állam elleni háborúban. Nemet mondott továbbá arra, hogy Moszkva és Peking részt vegyen a dukovany atomerőmű bővítésében. 2019 októberében pedig elítélte Törökország katonai agresszióját a kurdok ellen.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos emberi tevékenységet illetően úgy vélte, az összefüggés „nem teljesen egyértelmű”. A 2021. októberi képviselőházi választások előtt kritikusan nyilatkozott az Európai Bizottság Green Dealjéről, amely például az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének betiltását irányozza elő 2035-től.
Ellenzi az egyneműek házasságát, egyik könyvében azt írta, nem hiszi el, hogy az azonos neműek a természetes házassággal egyenrangú kapcsolatot alakíthatnak ki és családra tehetnek szert.
