Orbán Viktor;kormányinfó;energetika;rezsicsökkentés;

2021-12-22 09:30:00

Mi álljuk a rezsicsökkentést

Évi több tízmilliárdnyi közpénzt igényel a 2014-es közműtarifák fenntartása, illetve a tavaly Mészáros Lőrinctől állami kézbe került Mátrai Erőmű légszennyezési költsége.

Nekünk rögtön kompenzálunk kell a Magyar Villamos Művek veszteségét, hiszen az egy állami cég, és a Mátrai Erőműét is, amit kvótákkal büntet az Unió; ezt ki kell fizetni, ami több tízmilliárdot jelent - fogalmazott kérdésre a tegnapi kormányinfón Orbán Viktor. Igaz, ezt az összeget a kormányfő - a Financial Times tudósítója felvetésére, miszerint az utóbbi hetek nyilvánvaló költségvetési megszorításai, így például a Liszt Ferenc Reptér visszavásárlásának elhalasztása mennyiben tulajdonítható a rezsicsökkentés "nyilván meglehetősen borsos" terheinek - a költségvetési átcsoportosítások százmilliárdjaihoz képest elhanyagolhatónak nevezte. Orbán Viktor ugyanakkor most ismerte el először, hogy a "rezsicsökkentést", magyarán a 2014 óta változatlan lakossági közműtarifákat a körülbelül fél éve tartó tőzsdei árrobbanás közepette a kormány csak úgy képes szinten tartani, hogy a - Magyar Villamos Művek nevet ez év elején MVM Energetikára változtató - állami közmű ebbéli veszteségeit adófizetői tízmilliárdokból kipótolja. 

Bár tavaly még a szilveszteri petárdazajban utaltak több mint 210 milliárd közpénzt az MVM-nek, most december elején a Fidesz már nyíltan jelentette be, hogy a Mátrai Erőmű működése fenntartására a tavalyi, adózott veszteségének megfelelő, 42 milliárd forint közpénzt kap. (A kormányzati olvasat erősíti azokat a feltételezéseket is, miszerint a "rezsicsökkentés" legalábbis tovább ösztönzi a hasonló veszteségei állami megtérítésére kevéssé esélyes, német E.ON-t, hogy átadja az MVM-nek a Dunán- és a Tiszántúl háztartásainak az elmúlt évek nagyarányú átalakulásai közepette is megőrzött áramszolgáltatási jogát.)

Orbán Viktor tájékoztatója elején hosszasan boncolgatta az uniós energiakérdéseket, így a - Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől tavaly több mint 22 milliárd forint közpénzen állami kézbe került - Mátrai Erőmű tízmilliárdos veszteségei kapcsán emlegetett uniós "kvóták" ügyét is. Felvetette, mekkora szerepet játszik a tőzsdei energiaárak elszállásában az ETS-nek nevezett "új" uniós energiaszabályozási rendszer, amit Brüsszel a klímavédelem érdekében "vezetett be és kíván bevezetni". Az ETS működését egy, a Mátraira igencsak emlékeztető szénerőmű példáján mutatta be, amelynek nyereségét csak ebbéli, úgynevezett szén-dioxid-kvótafizetési kötelezettsége fordítja veszteségbe. Brüsszel ezt az ETS-t most a (szintén légszennyező) autó- és lakástulajdonosokra is kiterjesztené, amit a magyar kormány, legalábbis a visegrádi négyekkel karöltve, határozottan ellenez. (A kormányfő itt szokása szerint összemosta a már működő és a tervezett ETS témáját. Bár az Orbán-kabinet szavakban a klímaküzdelem költségeit a nagy nemzetközi multikra terhelné, az uniós csúcsokon - lényegében mert az a Mátrai Erőmű légszennyezését is bünteti - a nagy nemzetközi multikat terhelő, 16 éves ETS-tőzsdét is támadják.) Orbán Viktor azzal is elbüszkélkedett, hogy az uniós állam- és kormányfők múlt heti ülésének zárónyilatkozatában, egyetértés híján, egy szó sem esik az energiakérdésekről. Ennek kapcsán a miniszterelnök már nem csak azt a követelését ismételte el, hogy az uniós Bizottság az atomenergia- és földgázhasznosítást is sorolja az éghajlatváltozás elleni küzdelem elfogadott - ezáltal pénzzel is támogatott - megoldásai közé. A kormányfő szavai hovatovább azt tükrözték, mintha a tagállamok többsége immár osztaná ezt a nézetet. Megjegyzendő: lapunk múlt heti információi e sejtetést cáfolják. E tételek mellett eddig csak tíz állam - vagyis a tagok kisebbsége - állt ki nyíltan. Mindenesetre Orbán Viktor az év végéig már egyértelmű, a saját álláspontját tükröző nyilatkozatot vár az Európai Bizottságtól. (Ennek esélye az előzmények fényében kérdéses.)

Orbán Viktor az európai energiaárak kilövéséért a cseppfolyósítottföldgáz-szállítókat is okolta, amelyek szavai szerint szerződéses kötelezettségeiket megszegve, a kötbéreket veszni hagyva terméküket inkább a többet fizető Dél-Ázsia felé irányították. Oroszország felelősségét annyiban vetette fel, hogy bár megkötött szerződésein felül Moszkva is csak nehezen vállal új szállításokat, eddigi megállapodásait maradéktalanul betartja.

A Financial Times ama felvetésére, miszerint a nemrég megkötött, 15 éves hatályú magyar-orosz gázszállítási szerződés nyomán a piaci, ezer köbméterenként 1600 dollár körüli árhoz képest mi most alig több mint kétszáz dollárt fizetnénk a nyersanyagért, a kormányfő kitérő választ adott. Orbán Viktor, ragaszkodva a szerződés titkosságához, rögzítette: bár az ár valóban kedvező, az alapvetően a tőzsdei mozgásokhoz igazodik. Ugyanakkor a brit napilap - a Népszava korábbi információjának megfelelő - értesülését, miszerint az orosz Gazprom a kedvező tarifa fejében megtiltotta volna gázuk Ukrajnába továbbítását, a miniszterelnök annyiban támasztotta alá, hogy magyar állami cég nem szállít a fűtőanyagból észak-keleti szomszédunkba. Ugyanakkor magáncégek ügyleteiről nincsenek ismeretei.

A kormánymédia kérdésére a kormányfő a választásokig rendelkezésre álló, rövid idővel indokolta, hogy a csökkentett rezsit egyelőre nem írják bele az Alaptörvénybe. Az egyesült ellenzék kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter idézett felvetésére, miszerint a valódi rezsicsökkentés energiatakarékossággal érhető el, hosszú szünet után úgy fogalmazott: sok mindent látott már ebben a szakmában, de ilyet még nem, mert a kormányzás arról szól, hogy jót tegyünk az emberekkel, így olyan, hogy "az emberek üljenek kisebb autóba meg mosakodjanak kevesebbet", az ő koordinátarendszerében nincs.