Morning Star
A magyar kormány a járványra hivatkozva megakadályozta, hogy az osztrák VIG biztosító átvegye a holland Aegon itteni érdekeltségeit, ideértve biztosítási ágazatát, nyugdíjalapját és alapkezelőjét, ám a vita most úgy rendeződik, hogy az állam beszáll az érintett cégekbe. Összesen 45 %-os részesedéshez jut ily módon, de a tranzakcióról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az irányítás joga a többségi tulajdonost illeti meg.
Az erről szóló szándéknyilatkozatot ma írják alá, de az egyeztetés folytatódik. Ebben magyar részről a 100 %-ig állami kézben lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vesz részt. Mint emlékezetes, az Aegon Lengyelországból, Romániából és Törökországból is kivonul, ottani pozícióit szintén a Vienna Insurance Group veszi át. Ily módon a magyar vétó miatt egy összesen 830 millió eurós megállapodás lógott a levegőben. (Ez oldódik meg oly módon, hogy a kormány idehaza kisebbségi tulajdonhoz jut – a szerk. megj.)
Deutsche Welle
A német kormány egyrészt megosztott, másrészt tanácstalan az ügyben, milyen politikát folytasson Oroszország, Ukrajna, valamint Közép- és Délkelet-Európa ügyében, de ez nem vonatkozik a jogállam követelményére, mert ott eléggé egységes az álláspont. Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a koalíción belül a zöldek az értékek érvényesítését sürgetik, a szociáldemokraták viszont inkább a gyakorlatias megközelítést szorgalmazzák.
Mindenesetre meglepő, hogy a kérdés viszonylag csekély súlyt kapott a három párt együttműködési nyilatkozatában, hiszen pl. a V4-ek igen fontos gazdasági partnert jelentenek, arról nem beszélve, hogy Németország milyen kulcsszerepet tölt be a kontinens két fele közötti kapcsolatok előmozdításában. De hát jelentős ellentétek tapasztalhatóak a régiót illetően a három szövetséges között. Az SPD például már az előző kormány idején sem forszírozta túlzottan a kiállást a magyar és a lengyel jogállam lebontása ellen.
A liberálisok megosztottak. Egyik részük a gazdasági érdekeket helyezné előtérbe, másik részük az emberi és polgárjogok fontosságát hangoztatja. A környezetvédőknél alapkérdés az értékeken alapuló külpolitika. Az új kormány mindjárt a legelején kénytelen nagy figyelmet szentelni a régiónak, mivel Varsó megütközik Brüsszellel a demokrácia ügyében, a bosznaiai szerbek vezére elszakadással fenyegetőzik, ám leginkább az orosz csapatösszevonások nyugtalanítóak.
De úgy néz ki, hogy a koalíció nem szeretné, ha kiéleződne a belső vita és ez vonatkozik arra is, hogy megkezdheti-e működését az Északi Áramlat 2. A jogállam ügyében viszont már nagyobb az egység. Az SPD némi önkritikát gyakorolva azt állapította meg, hogy Merkel túlságosan is elnéző volt Orbán Viktorral szemben, ám ez hibának bizonyult, ami most sokba kerül. És a lengyeleknél bizonyos tekintetben éppen azért szabadulhattak el a dolgok, mert Németország sok mindent elmulasztott megtenni Magyarország ügyében.
A zöldek illetékese azt mondja, a Bizottság nem hagyhatja rá a jogállam védelmét a többiekre Budapest és Varsó ellenében. Az FDP szakértője úgy véli, hogy a német kormánynak sokkal határozottabbnak kell lennie ebben a kérdésben, mint az előző garnitúrának. De cselekedniük kell a német autógyáraknak is – tette hozzá. Mert a Mercedes vagy a BMW igenis állást foglalhat, amikor az emberi vagy polgárjogok forognak kockán.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor lepattant, mert szélsőjobbos szuperfrakciót próbált létrehozni az Európai Parlamentben, de ebből egyelőre nem lesz semmi, a többi közt azért, mert Salvini nem szállt be. Pedig ha sikerülne tető alá hozni az összefogást, az több pénzt, felszólalási időt és befolyást jelentene Strasbourgban. Ám a magyar vezető is elismerte, hogy e pillanatban semmi esély sincs az új csoport megalakulására – egészen az áprilisi francia elnökválasztásig.
A jelentés megjegyzi, hogy a szóba jövő két frakció közül a Konzervatívok és Reformerek, soraikban az AfD-vel és az olasz Ligával, nem éppen kezdeményezéseikkel és hozzáértésükkel tűnnek ki. Ugyanez vonatkozik a Fidesz törvényhozóira, akik a Néppárt elhagyása után nagyjából a senki földjén mozognak. Márpedig ez nagy pofon Orbánnak, mondja a pozsonyi Globsec elemző intézet egyik szakértője.
A magyar politikus a hónap elején nagy reményekkel utazott Varsóba az euroszkeptikus erők Kaczynski által kezdeményezett csúcstalálkozójára, de csalódnia kellett, mert belpolitikai megfontolásokból Salvini távolmaradt. Nem kíván ugyanis egy gyékényen árulni a Meloni-féle posztfasiszta Olaszország fivéreivel, miközben odahaza mindketten ugyanazt a választói réteget igyekeznek becserkészni.
A szélsőjobbot Oroszország mellett az is megoszthatja, hogy miként viszonyuljanak Kínához. A már említett szlovák szakértő szerint az erők egyesítéséhez a következő alkalmat a 2024 májusában esedékes európai választás kínálja. De már az előző év végéig össze kell hozni a szövetséget, ha ezek a pártok befolyásolni akarják a kampányt.
Der Standard
A bosnyák politikai vezetés bizalmatlan az unió magyar bővítési biztosával szemben, mert egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumból kiderül, hogy Várhelyi Olivér összeszűri a levet a boszniai szerb kisebbség szélsőjobbos vezetőjével. Egészen pontosan megalkudott vele, hogy az fél évig jegeli a felmelegített elszakadási törekvéseket, cserében pedig Brüsszel anyagi támogatást nyújt neki, miután a Republika Srpska súlyos anyagi helyzetbe került. Oly mértékben, hogy nemrégiben kénytelen volt kétszer is kötvényeket kibocsátani. Az egyik akció a bécsi tőzsdén zajlott.
A botrány nyomán több párt is vizsgálatot követel a magyar politikus ellen, a sajtó pedig arról cikkezik, hogy a nemzetközi közösség egy része burkoltan pártolja Dodik elképzeléseit. Ezen a téren különösen nagy szkepszis övezi a köztárságban azt, hogy Orbán hogy nyíltan nacionalistákat támogat a térségben. A múlt hónapban pl. elment a szerb vezér szülőfalujába, de úgy, hogy rajta kívül az ország egyetlen más vezetőjével sem találkozott.
Várhelyivel az a súlyos gond, hogy nyilvánvalóan egyezteti lépéseit Dodikkal. Ideértve, hogy vizsgálják felül a nemzetközi közösség előző boszniai főmegbízottjának döntését, miszerint bűncselekménynek minősül, ha bárki kétségbe vonja a szrebrenicai mészárlást. A biztos egyértelműen jelezte, hogy szerinte az osztrák Intzko a felelős a jelenlegi politikai válságért a köztársaságban.
A lap emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter vétót lengetett be arra az esetre, ha az EU szankciókat hozna Dodik ellen. Csakhogy egy ilyen döntést kétharmaddal meg lehet hozni.
Yahoo/AP
Bosnyák állami, illetve vallási vezetők erősen nehezményezik, hogy Orbán Viktor szerint az ország uniós felvételét gátolja az ott élő jelentős létszámú muzulmán népesség. Ráadásul amit a jobboldali-populista miniszterelnök kifejtett az évzáró sajtótájékoztatón, arra csak ráerősített Kovács Zoltán, kiemelve, hogy miként illeszkedhet be az EU-ba egy olyan állam, amelynek kétmilliós muszlim lakosa van. A miniszterelnök szerint ez biztonsági aggályokat vet fel.
A boszniai iszlám közösség vezetője a nyilatkozatot rasszistának és idegengyűlölőnek minősítette. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyesült Európa elfogadja az ilyesfajta ideológiát, az visszavisz a fasiszta, náci, erőszakos és népirtó eszmék világába, aminek az eredménye lett azután a holokauszt és a többi rettenetes bűncselekmény.
A háromoldalú államelnök bosnyák tagja szégyenletesnek és durvának minősítette a magyar vezető kijelentését. A jelentés emlékeztet arra, hogy Orbán kiállt a boszniai szerb vezető mellett, noha az a háború óta a legsúlyosabb válságot idézte elő az országban, mivel minden eddiginél határozottabban felvetette a Republika Srpska kiválását. Dodik ehhez képest úgy reagált a tiltakozásokra, hogy azt mondta: Szarajevó elvesztette az idegeit. Mindenkit támad, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát és most Magyarországot is.
Politico
Bár egyelőre nem tartanak intervenciótól, mégis nyugtalanok az Euronews munkatársai, mert egy olyan portugál cég szerzett többséget a tévécsatornában, amelynek jelentős üzleti érdekeltségei vannak Magyarországon Orbán Viktor közvetlen környezetében, ráadásul a tulajdonos apja a Fidesz érdekeket képviselte az Európai Néppártban, majd a miniszterelnök tanácsadója lett.
Az Alpac Capital új vállalkozása mindenesetre annyira érzékeny téma lett, hogy még Orbán is kitért rá a keddi sajtóértekezleten, hangsúlyozva, hogy a Fidesz nem kíván „világbirodalmat” létrehozni. Az ugyanakkor tény, hogy a vállalkozás olyan nagy piaci játékosoktól kapott pénzt mint a MOL, az OTP, de támogatta az Eximbank is. Ezen felül együttműködik a kormánypárthoz szorosan kötődő 4iG-vel.
Az aggályok további forrása, hogy az új portugál tulajdonos három képviselőt delegált az Euronews független szerkesztőségi tanácsába, bár személyesen letette a nagyesküt az alkalmazottaknak, hogy nem lesz semmiféle politikai nyomás.
Ezzel szemben Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző igazgatója nem zárja ki, hogy a tévé a magyar kormány előretolt helyőrségeként működik majd, a függetlenség álcájában. Azaz a mostanihoz képest visszavesz a bírálatokból, amikor az illiberális demokráciák körmére kell nézni. Merthogy értelmes üzleti magyarázat nincs a vásárlásra. De hát a KESMA esetében is valami hasonló történt.
Az összeállítás emlékeztet arra, hogy a Fidesz jelen van a szlovén és az észak-macedón sajtópiacon is. Londonban működteti a V4NA hírügynökséget, amely migráció-ellenes, szélsőjobbos cikkeket közöl. Emellett egy jelentős részben kormányzati forrásokból működő alap támogatja a Remix News-t, amely gyakran Orbán nézeteit propagálja.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja: a magyar vezetőnél már nagy hagyományai vannak, hogy szerkesztőségeket vesz, majd utána előírja, hogy miről szabad írni, miről nem. Így aggasztó az Euronews tulajdonosváltása. A Bizottság is lát kockázatot az ügyletben. Annál is inkább, mert jó ideje pénzt ad a csatornának. Jelezte ugyanakkor, hogy vége az együttműködésnek, ha sérül a szerkesztőség önállósága.
Reuters
A pápa arra figyelmeztetett, hogy minden európai országnak ki kell vennie részét a menekültek befogadásából és mindenütt segíteni kell nekik a beilleszkedésben. Ferenc, aki nemrégiben látványos akcióként görög, illetve ciprusi táborokat keresett fel és elintézte 50 menedékkérő áttelepítését Olaszországba, azt mondta szokásos heti audienciáján, hogy a bevándorlás terheinek javarészét a déli államok viselik, de ez így nem jó. A felelősséget minden kormánynak vállalnia kell, mert itt emberséget kell tanúsítani.
Mint ismeretes, az egyházfő a migránsok védelmét egyik fő feladatának tekinti. Most arról is beszélt, hogy remélhetőleg több ország is engedélyezi, hogy helyi egyházi csoportok menedéket adjanak menekülteknek, és közreműködjenek az integrációjukban. Úgy fogalmazott: csak ki kell nyitni a szív ajtaját. Ne feledkezzünk meg erről Karácsonykor.
Olaszországba egyébként az idén 53 ezer migráns érkezett, szemben a tavalyi 30 ezerrel.
FAZ
Az újság azt ajánlja a Bizottságnak, hogy fontolja meg, mennyire lesz kemény Lengyelországgal szemben a jogállami vitában, miután jó sokáig elnézte a magyar és a lengel jogállam leépítését, ám ha nagyon radikális lépésekre szánja el magát, akkor csak fokozza a bajokat. A most indult szerződésszegési eljárással a kommentárnak az a baja, hogy arra igyekszik rávenni a lengyel kormányt, amit Brüsszel elvben ellenez, hogy ti. befolyásolja az Alkotmánybíróságot és az vizsgálja felül döntését, miszerint a közösségi jogot felülírják a hazai szabályok.
Mert ugyan nem kérdés, hogy a testület 2015 óta a PiS akaratának végrehajtója, ám ügyelni kell arra, hogy a mostanihoz hasonló lépések ne a párt és más országok hasonló alapállású mozgalmainak érveit támasszák alá. Egyetlen hatalom sem bírálhatja felül az alkotmánybírák határozatait és nem is befolyásolhatja azok munkáját. De most éppen ez történne, csak ellenkező irányban.
Amikor 10 éve Orbán Viktor nekilátott a jogállam lebontásának, az EU sokáig igen visszafogottan reagált. Ám ha most a téves megközelítést helytelen határozottsággal próbálja meg jóvátenni, akkor alighanem csak még nagyobb károkat okoz.
Die Presse
Ausztriában elakadt a kelet-európai munkaerő utánpótlás, noha az korábban kiapadhatatlannak látszott. Az országban jelenleg 3,85 millió alkalmazottat tartanak nyilván, közülük 871 ezer idegen állampolgár. Legnagyobb részük német, utánuk a magyarok és a románok jönnek. Egyes ágazatok simán összeomlanának a külföldiek nélkül, az idegenforgalomban pl. minden 2. állást ők töltenek be.
Az osztrák cégek kapva kaptak a lehetőségen, hiszen az érkezők szakmailag általában képzettebbek voltak, mint az osztrák vetélytársak, emellett készen álltak kevesebbért vagy rosszabb körülmények között is dolgozni. Emellett válogatni lehetett közülük. Ám a környező államokból egyre kevesebben érkeznek, mert odahaza is emelkedik az életszínvonal és már a bérek közt sem akkora az eltérés. Egy osztrákhoz viszonyítva egy lengyel pl. a hazai fizetéséből nagyjából egyharmaddal kevesebb árut és szolgáltatást tud venni. Jó 10 éve ez az arány még 36 % volt. A magyarok esetében a két adat: 53, illetve 27 %.
