Miskolci Nemzeti Színház;Mohácsi János;Béres Attila;

- Miskolci állótapsok

Erős, szenvedélyes társulati jelenlét, ez jellemző a Hermelin és a Producerek című előadásokra is a Miskolci Nemzeti Színházban.

Ahogy Czakó Julianna, mint Lukács Antónia „tragika” mindent és mindenkit elsöprően megjelenik a Hermelin című előadásban, sok minden eldől. „Toncsi” egy látványos nyitó magánszám keretében berobban a színpadra és szinte „agyonszereti” a drámaíró Pálfi Tibort. Utóbbit üldözik a nők, ő pedig az inspirációkat felhasználva megszenvedi a kivételezett helyzetet. A szerzőt Harsányi Attila játssza Mohácsi János rendezésében és a darab igazi szerzője Szomory Dezső fölé pedig odaírták a színlapon, hogy „majdnem”, ami annyit tesz, hogy Mohácsi János és dramaturgként testvére Mohácsi István - ahogy azt már tőlük megszokhattuk - kicsit beleírtak és hozzá is tettek az eredeti anyaghoz. Ez most sem tett rosszat. A történet a színházi kulisszák világának kusza, ám annál szenvedélyesebb viszonyairól szól. Nemcsak a szerzőt szereti több nő, de ő sem tud dönteni. Szlalomozik és vergődik egyszerre az őt körbevevő hölgyek között. A másik nő Tóth Hermin (Mészöly Anna), aki teljesen más mint Lukács Antónia. Persze ő is színésznő, ezért képes erősen hatni. A rendezés azonban nemcsak rájuk koncentrál, hanem például az irodalomtanárt játszó Görög Lászlóra is, Dr. Plundrich Károly az utolsó felvonásban nemcsak színházigazgatóvá, hanem főszereplővé is válik. A szerzők pedig iróniával fűszerezve sok mindent elmondhatnak ezáltal a mai színházi életünkről. A többi figura is ismerős, a festőművészt játszó Simon Zoltán, a hírlapírót alakító Gáspár Tibor, a színházi szabót megformáló Szegedi Dezső és a cseléd szerepébe beugró Czvikker Lilla is ebben a sajátos világban él, ugyanúgy, mint Prohászka Fanni Maltinszky Mancija vagy Máhr Ági súgója és az idecsöppent egri óvónőt játszó Nádasy Erika. Az előadás fontos alkotótársa Khell Zsolt díszlettervező, Remete Kriszta jelmeztervező és Kovács Márton, aki a zenékért felelt. A kiugró egyéni teljesítmények mögött ott áll a miskolci társulat remek csapata, így kapunk egy igencsak élvezhető Hermelint a borsodi megyeszékhelyen.

Nem véletlenül hangsúlyozom a helyszínt, hiszen a miskolci teátrum slágerelőadása a Producerek esetében Béres Attila rendező nagyon is gondolt a nézőkre. Az amerikai musicalbe nagyon sok borsodi utalást csempészett bele, érintett közéleti botrányokat, anomáliákat. Lehet arról vitatkozni, hogy hol vannak a határok, mi az ami még megengedhető, de az alkotókat elvitte a hév, a színészeknek pedig megengedett az improvizáció, így valamennyire alakíthatják is az adott este előadását.

A Producerek is a színházról szól, akárcsak a Hermelin, csakhogy itt a szórakoztatás görbe tükrét dobják elénk. Komoly és meggyőző a zenés előadásnak kijáró apparátus, a tánckar (koreográfus: Barta Dóra), és a zenekar (karmester: Cser Ádám). Az óriási energia és játékkedv hamar beszippantja a befogadót. A főbb szerepekben Lajos András, Rózsa Krisztián, Czakó Julianna, Farkas Sándor, Szőcs Artur, Bodoky Márk és Nádasy Erika igencsak motiváltak. Béres Attila rendezésében pedig egymás után érkeznek az elsőre meglepő momentumok. A helyi futballcsapat himnuszától a meleg bárból ereszcsatornán keresztül lesurranó fiatalemberig, a szivárványos felirattól a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítására utaló beszólásokig. A miskolci producerek ily módon kifejezetten nekünk szól, tudunk hozzá kapcsolódni. A nézők állótapsa pedig az alkotókat igazolja. Az előadás utáni beszélgetésen kiderült, hogy a nézők közül volt, aki többedszer látta az előadást. Ismerik és már várják a poénokat és meg is ünneplik rendesen. A miskolci teátrum pedig szintén többedszer bizonyítja, hogy érdemes venni a fáradtságot és megéri akár több száz kilométert megtenni egy-egy miskolci előadásért és osztozni a helyi, vagy a közelebbről érkező nézők örömében.

Infó:

„Majdnem” Szomory Dezső: Hermelin

Rendező: Mohácsi János

Miskolci Nemzeti Színház

Producerek

Mel Brooks-Thomas Meehan

Fordította: Galambos Attila

Rendező: Béres Attila

Miskolci Nemzeti Színház

​   

Zerkowitz Judit: Megtörtént. Minden szó igaz című műve drámaiságának egyik forrása a felismerés elkésettsége, a lehetőségek elszalasztásának véglegessége.