Politico
A portál úgy számol, hogy a jövő év kritikus lesz a jogállam szempontjából, mert kemény választások várnak az olyan bajkeverőkre, mint Orbán, Kaczynski és Jansa. Ily módon lehetséges, hogy újra kell rajzolni a politikai térképeket. A jobboldali populisták éveken át jöttek fel az új uniós tagországokban, ihletet adtak a földrészen a szélsőjobbos csoportoknak és aggodalmak keltettek az EU demokratikus jövőjét illetően.
Magyarországon Orbán Viktor megszilárdította uralmát a sajtó és az igazságszolgáltatás fölött. A lengyel bírósági reform nagy riadalmat keltett a szakmában, valamint Brüsszelben. A szlovénoknál a miniszterelnök nyomást gyakorolt a közmédiára és nem volt hajlandó kinevezni a két nemzeti jogászt az új Európai Ügyészséghez.
Ám most mindhármuk sorsa oly mértékben bizonytalanná vált, amire évek óta nem volt példa. Az egyesült magyar ellenzéknek jók az esélyei, még akkor is, ha belső ellentétek szabdalják és nem egyenlők a feltételek a Fidesszel szemben. De a hat párt tudja, miként kovácsoljon tőkét a magas szintű korrupcióból, és a gazdasági nehézségekből a határozatlanok mozgósítására.
A rajongók szemében Orbán hazafi, aki a nemzet érdekeit védelmezi. Az ellenfelek számára ezzel szemben önjelölt autokrata. A tavaszi választás meghatározhatja egész további sorsát, továbbá azoknak az üzletembereknek a jövőjét is, akik az ő uszályában erősödtek meg. Márki-Zay Péternek cseppet sem lesz könnyű dolga, mert a másik oldal mindet bevet, pénzt, paripát, fegyvert.
Ellenzéki győzelem esetén nem csupán a magyar politika és hangvétel változna meg, hanem az Európai Tanácson belüli szereposztás, mert a testületben Magyarország sokszor kerékkötő. De kihatna a geopolitikára is, mivel Orbán forszírozza a kapcsolatokat Moszkvában és Pekinggel, egy új kormány viszont alighanem 180 fokos fordulatot hajtana végre, Közeledne az unióhoz, az USÁ-hoz és a NATO-hoz. Ha viszont a jelenlegi miniszterelnök maradna uralmon, akkor az bebetonozná hatalmát és lehetővé tenné, hogy összefogjon a kontinensen a szélsőjobbos, illetve euroszkeptikus erőkkel.
FT
A TVN24 lengyel hírcsatorna amerikai tulajdonosa üdvözölte, hogy Duda elnök megvétózta a médiatörvényt, amely arra kényszerítette volna a Discovery-t, hogy fél éven belül adja el többségi részesedését. A közlemény szerint a döntés a lengyel nép győzelmét jelenti és dicséretes, hogy az államfő kiállt az olyan alapvető demokratikus értékekért, mint a sajtószabadság és a jogállam.
A varsói amerikai ügyvivő szintén örvendetesnek nevezte a fejleményt, és megköszönte Dudának, amiért az megóvta az ország kedvező befektetési klímáját. A politikus azt közölte, hogy támogatja a külföldi részesedés korlátozását a hazai sajtópiacon, ideértve szigorúbb szabályok meghozatalát, ám mint mondta, azok csupán az új szerződésekre vonatkozhatnak, a meglévőekre nem.
Hozzátette, hogy a TVN abszolút az előírásoknak megfelelően működik, megvan a sugárzási engedélye. Viszont kérdésesnek nevezte, hogy az előirányzott hat hónapos határidőn belül méltányos árat tudott volna-e elérni az értékesítés során.
FAZ
A német lap egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy Lengyelországban belpolitikai bonyodalmak származnak Duda vétójából. Mert ugyan jót tesz a sajtószabadságnak, hogy a Discoveryt nem kényszerítik érdekeltsége eladására, ám a kutyaszorítóba került PiS könnyen még tovább radikalizálódhat.
A kormánytábor egyébként is válságban van az utóbbi jó egy évben, a vita a követendő irányról folyik, és belső intrikák tarkítják. A kormány csak egy töredék csoport jóvoltából élvez többséget a parlamentben. A szétesés folyamatát felgyorsíthatja, hogy az elnök most keresztbe tett annak a jogszabálynak, amely miatt a Jog és Igazságosság még az Egyesült Államokkal is hajlandó lett volna szkanderozni.
Európa annyiban fellélegezhet, hogy egyelőre nem súlyosbodnak a lengyeleknél a jogállami hiányosságok. Ám félő, hogy a PiS csak még szélsőségesebb lesz a belső nehézségek miatt, miután a hatalom elvesztése fenyegeti. A belső bonyodalmak azután könnyen kihathatnak az EU-ra. Méghozzá pont akkor, amikor az agresszív orosz politika miatt minden eddiginél fontosabb a tagállamok stabilitása és megbízhatósága. A Kremlben megint csak örömmel figyelik a lengyel politikai következményeit.
Deutsche Welle
A járvány, a gazdaság, a keleti végeken dúló viszályok és a migráció – ezek azok a tényezők amelyek jövőre alapvetően megszabják Európa sorsát. De Covid-19 mindent felülír: von der Leyen, aki végzettségére nézve orvos, úgy fogalmazott, hogy a fertőzés napjainkban markában tartja az egész földrészt, ám a helyzet csak rosszabbodhat az omikron miatt. Ezért mindenképpen oltani kell, ideértve a frissítő injekciókat.
Egyben azt ígérte, hogy az EU kihelyezi a gyártás egy részét, főként Afrikába, azon felül az eddiginél több ellenszert is küld, mert a cél az, hogy 2022 közepéig a világ lakosságának 70 %-a immunis legyen a kórokozóval szemben. Az átlagarány azonban jelenleg Európában is csak 66 %, ami nem elegendő az új hullám feltartóztatására. Ennélfogva egy-két tagországban ősszel megint tele lesznek a kórházak.
Az ellenintézkedésekről kizárólag az egyes kormányok határozhatnak, ideértve a tesztelés, a kötelező oltás elrendelését. De azért az uniós egészségügyi miniszterek már januárban szélsebesen összeülnek, hogy megvitassák: van-e értelme elrendelni, hogy mindenki adassa be magának az ellenszert. Von der Leyen szerint minden remény mellett a legrosszabbra kell felkészülni, ez a stratégia a következő esztendőre.
Folytatni kell továbbá a gazdaságok helyreállítását, ám az e célra létesített alapból a jogállami vita miatt Magyarország és Lengyelország egyelőre egyetlen centet sem kap. A Bizottság csak akkor utal nekik pénzt, ha rendeződik az elkeseredett vita az értékekről, amiket a két nemzeti konzervatív vezetés nyíltan megkérdőjelez, illetve elutasít.
Az összefogás ellenfelei megerősödhetnek jövőre, még erőpróba is elképzelhető, miután Merkel lelépett a színről. Orbán Viktor ezt már meg is pendítette. Most minden szem Franciaországra irányul, mivel Macron bizonyítani akarja, hogy a földrész a külpolitikában lehet stratégiai, szuverén játékos. Ebben számít az új kancellárra, Scholzra.
A migráció folyamatosan a viszály almáját jelenti, ez ügyben idáig nem történt semmiféle előrelépés.Viszont továbbra is nagy a dilemma, hogy akkor zárkózzon-e még jobban be az unió vagy fogadjon be menekülteket és ossza szét őket? A keményvonalasok szerint az EU működhet közös menedékpolitika nélkül is, amint az Orbán Balázs miniszterhelyettes kifejtette.
Neue Kronen Zeitung
Az idén a belorusz elnök döntő fölénnyel lett az év legkorruptabb politikusa. A címet minden évben a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval foglalkozó nemzetközi szervezet, az OCCRP ítéli oda, de az eltelt 10 alatt még nem akadt példa arra, hogy a hattagú döntőbizottság teljesen egyöntetűen ítélje meg, hogy kit illet meg a pálma. Pedig Lukasenko olyanokkal volt versenyben a végén, mint a szír diktátor, az afgán elnök, a török államfő, valamint a bukott osztrák kancellár. Egyébként 1167 jelölés érkezett.
Korábban olyanok érdemelték ki az „elismerést”, mint Brazília, a Fülöp-szigetek, Venezuela, Oroszország elnöke, a máltai kormányfő, a boszniai szerbek vezére, illetve legelőször a komplett román törvényhozás lett a befutó.
