Az elmúlt hetekben a kormány két lépésben összesen 1100 milliárd forintnyi kiadáscsökkentésről döntött. Először a 2021-es tervezett kiadásokból zárolt 350 milliárd forintot annak érdekében, hogy idén ne növekedjen az államadósság, ám karácsony előtt további 755 milliárd forintnyi megszorítást jelentettek be. A 755 milliárd forintnyi zárolás már a 2022-es költségvetést érinti, a cél az, hogy GDP-arányos hiány a most kezdődő évben ne a tervezett 5,9 százalék, hanem 4,9 százalék legyen. Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta a nagyobb hiánycsökkentés, hogy az uniós összehasonlításban túlságosan magas lenne az eredetileg tervezett 5,9 százalékos hiány, s ezért léptek. A 755 milliárd forintos zárolásból 605 milliárd forintot nevesített is a kormány, további 150 milliárd forintnyi beruházási kiadás megvonásáról majd Varga Mihály pénzügyminiszternek saját hatáskörben kell döntenie.
Mint az közismert a megszorítások áldozatául esett a Egészséges Budapest program jövő évi támogatása, a pécsi stadionépítés, de 40 milliárddal kevesebb jut Paks 2-re, 400 milliárddal csökkentik a Beruházási Alapot, 20 milliárdot elvontak a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
A megszorításokról szóló kormányhatározat december 23-án jelent meg, egy nappal később a kormány viszont már arról döntött, hogy a terven felül 341 milliárd forintot költ el a kabinet zömmel az állam és az állami cégek működtetésére. December 24-én még gyorsan 6 milliárd forintot csoportosítottak át az Erzsébet táborok támogatására, csak az a nagy kérdés, hogy az immár alapítványi formában működő gyermeküdültetés mire is költi az év utolsó hetében az ölébe pottyant nagy összeget.
Az Erzsébet-program hat milliárdja csak aprópénz azzal összehasonlítva, amelyet a Palkovics László vezette tárca kapott az év utolsó napjaira. Az innovációs minisztérium a cégeinek támogatására 45 milliárd forintot költhet el kormány döntése szerint. A kormányhatározat nem részletezi, hogy mely cégekről van szó, mindenesetre egy nappal korábban HUMDA (Hungarian Motorsport Development Agency) Zrt. 2022-es támogatásaiból 15,5 milliárdot vontak el, így a pénz egy része valószínűleg Debrecen melletti (hajdúnánási) MotoGP pálya építésére és a versenyrendezésre megy. De nemcsak a Palkovics László innovációs miniszter örülhet 45 milliárdnak, ugyanennyi jut az év utolsó napjaiban „Villamosenergia-termelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra” is. Ilyen előirányzat nem is szerepel az elfogadott költségvetési törvényben, ezt a kiadási tételt az elmúlt hetekben kreálta a kormány. Bár a kabinet pontosan nem körvonalazta, hogy pontosan mire is megy ez a nagy összeg, időközben azonban más forrásokból kiderült, hogy egyedül a Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől tavaly az állami MVM-hez került Mátrai Erőmű a kedvezményezett, amellyel az állam átvételi kötelezettséggel áramot termeltet. S közben kifizeti a hasonló méretű hiányát, vagy a légszennyezés miatti "büntetőadót", a kötelezően megvásárlandó szén-dioxid kvótát.
Hiába a 1100 milliárd forintos megszorítás, olyan nincs, hogy sportra ne legyen pénz. Az utolsó körös átcsoportosítások egyikeként plusz 6,7 milliárd forintot kapnak a kiemelt sportegyesületek és mást sportcélú kiadások stadionépítésre, illetve nemzetközi sportesemények propagálására, pályáztatásra.
A legtöbb pénzt azonban Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter akasztotta le, aki karácsonyi ajándékként 208 milliárd forintot kapott állami cégek beruházásaira. Vagyis míg a kormány a jövő évi Beruházási kiadásokból kivett 400 milliárd forintot, azonnal visszaadott magának 208 milliárdot, plusz 6,4 milliárd forintot az állami vagyonkezelő az MNV Zrt. közelebbről meg nem nevezett ingatlanprojektjeire. Az állami vagyonkezelés az elmúlt években rendkívüli módon veszteséges lett: míg a 2010-es évek első felében és az azt megelőző években pozitív nullszaldóval működött az állami vagyonkezelés, vagyis annak hozamából bevétele volt a költségvetésnek, de az elmúlt években rendszeressé vált, hogy az állami cégeket évi több száz milliárd forinttal kellett feltőkésíteni. Mindez abban az esetben nem lenne gond, ha erre futná a költségvetés adóbevételeiből, ám nem erről van szó, hisz a kormány már az államadósságból finanszírozza az állami cégek működését, illetve életben maradását, s ilyenre legutóbb az 1980-as években volt példa.
