Az országos kórházi főigazgató körlevelet írt a fekvőbeteg ellátók vezetőinek tegnap, amelyben az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény mellékletében szereplő 279 intézményből 30-at sorolt a magas terhelésnek kitett szolgáltatók közé. A lista a Semmelweis Egyetemtől és a megyei oktató kórházakon át az Uzsoki utcai, vagy a Váci Kórházig terjed. Az orvosi szakmák közül az aneszteziológusok, az intenzív terápiás orvosok és a sürgősségi területen gyógyítók állnak a magas leterheltségű területek élén, míg például a bőrgyógyászokat hátrébb sorolták. Ennek a két listának az összevetése adja meg azt, hogy például milyen arányban lehet megemelni az ügyeleti díjakat egy kórház valamelyik osztályán. Ezért fogalmazott úgy tegnap az MTI-nek az Országos Kórházi Főigazgatóság, hogy „átlátható és országosan egységes rendszert teremt az orvosok és szakdolgozók új ügyeleti díjazása és műszakpótléka”.
A Magyar Rezidens Szövetség ugyan üdvözölte az utasítást, de az egészségügyben nem mindenki optimista. Többen úgy látják, megint rendeleti dzsungelben kell eligazodniuk, ha meg akarják tudni, milyen pluszpénzekre számíthatnak 2022-ben. Megjelent ugyanis külön egy határozat, hogy a kormány 29,4 milliárd forinttal megemeli az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásra fordítható keretét. Csakhogy ebből nem derült ki, hogy a pluszpénzt mire lehet fordítani. Az egészségügyi szakemberek két kedden este megjelent további kormányrendeletből bogarászták ki tegnap, hogy mire mehet majd a pénz, de a bizonytalanságot csak az országos kórházi főigazgató délutáni körlevele oldotta fel. A korábban különösen az orvosok körében nagy felháborodást kiváltó, az alapbér 70 százalékában maximált ügyeleti díj végül csak a rezidensekre lesz érvényes. Az ügyeleti tarifát az orvosoknál bruttó 6 ezer forint/óra alapdíjra módosítják januártól. Ez az összeg 4 ezer forint/óra lesz a szakdolgozóknál, amit 15, 30 vagy 45 százalékkal meg lehet emelni attól függően, hogy az adott kórház vagy adott osztály mekkora terhet visel a fenti besorolás alapján.
– Több intézményben is válsághelyzet alakult ki év közben a sürgősségi ellátásban, ezért az országos kórházi főigazgató egyedi engedélyeket már eddig is kénytelen volt adni az ügyeleti díjak megemelésére, de most egységesen szabályozza a túlmunka díjazását – indokolta a lépést lapunknak Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökhelyettese. Ugyanakkor hozzátette, hogy a látszólag magas pluszforrásból rengeteg egyéb gondot is orvosolni kell. Ez a rendelet jelenleg a szakdolgozóknak csak 20 százalékát érinti, a kamara nem erre számított, mert egyik rendelet és utasítás sem foglalkozik a műszakpótlékok emelésével. A főigazgató körlevele ugyanakkor azt rögzíti, hogy jutalom csak akkor adható egy intézményben, ha arra megvan a saját költségvetésében a fedezet.
A levél egyébként kitér az ügyeleti díj mellett számtalan juttatási forma szabályozására, a készenléti díj, az önként vállalt ügyelet díjazására, a képesítési pótlékra és arra is, hogy egy országos kórház vezetéséért 150 ezer forint jár pluszban. Soós Adriána, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön az ügyelet ellátása egy-egy kórháznak, ezért már a kormányrendelet is azt erősíti meg, hogy amíg nem használják ki a munkáltató által a dolgozóknak elrendelhető évi 416 óra kötelező ügyeleti keretet, addig ne lehessen önkéntes ügyeletet vállalni az intézményben. Az érdekvédő ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon eltérő a leterheltség, ezért jogosnak tartja a különböző kategóriák felállítását, de ez nem változtat azon a helyzeten, hogy szakdolgozóból gyakorlatilag országszerte hiány van.
