A kiskereskedelmi forgalom volumene 2019-ben, a járvány előtti utolsó évben, és a rá következőben is kisebb volt mint 2021-ben, amikor is 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljes piac becslések szerint kettő, az élelmiszereladás három százalékos emelkedést ért el, és ez a tendencia várhatóan idén is megmarad - nyilatkozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az M1 műsorában. Az első tíz hónap fejleményei alapján ezt sejteni lehetett. Azt ugyanis tudni lehetett, hogy a az ünnepek közeledtével javulni fognak a mutatók, mert a vásárlási kedv fokozatosan nőtt - tette hozzá a főtitkár. Pedig rosszul indult a múlt esztendő és a folytatás sem lett jobb, az első félévben a lezárások és korlátozások következtében mínuszba csúszott az ágazat - tette hozzá a főtitkár. Jelentős változás csak a nyár közepén következett be, amikor erőteljesen nőtt a forgalom. Szeptemberben valamint októberben, 2020 azonos időszakához képest 5-6 százalékos volt a bővülés.
A főtitkár szerint 2020-ban minden fordítva ment végbe. A kedvező első negyedév után komoly visszaesés jött. Az év eleji bespájzolás meglátszott a boltok szokatlan forgalmán, a vevők valósággal megrohamozták az üzleteket. Aztán jött egy nehéz időszak, március végétől május közepéig, amikor is zárva voltak a boltok. Az ebből adódó nagy zuhanás azonban később sem állt meg, mert az őszi újranyitás után jóval kevesebbet vásároltak mindenhol, így az elmaradhatatlan év végi költekezés is hiába jelzett 2020-ban néhány százados emelkedést, záráskor ugyanis három tizedes hiány volt 2019-hez képest a mérlegben.
Vámos György 2021-re visszatérve megjegyezte, hogy a drágulás a kereskedelmet is megtépázta. Ezt leginkább az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál lehetett észrevenni. Gondot okoztak a szállítási nehézségek is. Egyes iparcikkekből hiány mutatkozott, különösen azokból, amelyek működéséhez, vezérléséhez elengedhetetlen a mikrochip. A munkaerőhiány az év második felében már éreztette hatását, de így is sikerült növekedést elérni.
A főtitkár szerint a pandémia alatt a webáruházak szerepe megváltozott. Az látszik, hogy az elmúlt években tapasztalt 30-40 százalékos növekedési ütem számottevően, körülbelül 20 százalékra esett, de a két számjegyű emelkedés megmaradt. A kiskereskedelmi forgalom egészét nézve a pénzünknek hozzávetőleg a 10-12 százalékát költjük el webáruházakban. Tehát továbbra is inkább a hagyományos üzletekben vásárolunk, ahol a digitalizáció a jövőben szintén nagyobb szerepet kap. Az már most megfigyelhető, hogy önkiszolgáló pénztárból napról napra egyre több van, és méginkább rohamtempóban fognak elterjedni. Az átvevő pontok révén pedig szorosabb lesz a hagyományos boltok és a webáruházak tevékenysége közti kapcsolat.
Vámos György felhívta a figyelmet egy idén májustól érvényes intézkedésre is, amely a leértékeléssel történő trükközést akadályozza meg. Ugyanis a leértékelt árnak az azt megelőző 30 nap legalacsonyabb ára lehet a kiindulópontja, ezért nem lehet tehát a jövőben úgy leértékelni egy árut, hogy a leértékelés előtt egy nappal felemelik az árát és ahhoz képest adnak kedvezményt - ismertette.
