– Ki más venné meg, hát a Mészáros! – állítja egy középkorú férfi a balatonszemesi Arany János utcában, ahol útbaigazítást kértünk a hajdani orosz táborhoz, s így persze szóba került az ingatlan nyugati oldalának eladása is. Ami ugyan még egyáltalán nem hivatalos, de a helyiek és a Szemesen nyaralók az elmúlt évek balatoni történései alapján megtapasztalták: ha valahol szóba kerül egy értékes vízparti vagy vízközeli ingatlan eladása, akkor a tervek előbb-utóbb megvalósulnak. Szemesen például az idén már gazdára lelt egy felülmúlhatatlan fekvésű, közvetlen tóparti ingatlan: a Balatoni Hajózási Zrt. árverésén második nekifutásra kikiáltási áron elkelt a Hattyú kemping. A 14,5 hektáros területért 1,016 milliárdot, vagyis négyzetméterenként cirka 68 ezer forintot fizetett az Otthon Centrum cégcsoportból ismert Nagygyörgy Tibor érdekeltségébe tartozó Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap.
Az orosz táborként ismert, jelenleg parkos-ősfás jellegű terület a Hattyútól úgy egy kilométerrel nyugatra, a víztől úgy negyven méternyire fekszik. A hajdan a falutól elzártan működő, s katonás fegyelemmel szovjet gyerekeket üdültető tábor két helyrajzi számon szerepel a nyilvántartásokban, a két parcellát keskeny út választja el egymástól, s elvileg a nyugati részt adná el az önkormányzat. A 7908 négyzetméteres terület áráról megoszlanak a lapunk által megkérdezett ingatlanszakértők véleményei: a beépíthetőségtől függően 40-80 ezer forintos négyzetméterárat saccoltak, vagyis 300-650 milliós teljes árat, ami nem állhat nagyon messze a valóságtól, ugyanis találtunk olyan szemesi hirdetést, mely egy 3300 négyzetméteres, tóparti parcellát 450 millióért kínál.
– A Lőrincet emlegetik, őt beszélik vevőként – mondja immáron a Semmelweis utcában egy kutyát sétáltató asszony, vagyis a szemesiek a felcsúti oligarchát sejtik a tábor eladása hátterében. – Majd épít ide valami luxusszállót vagy csodaapartmant, persze teljesen elzárva a falutól.
Hogy Mészáros Lőrinc valóban megvetné-e lábát Szemesen, nem tudni, a helyiek azonban nemcsak őt, de leginkább senkit sem szeretnének nagyberuházóként látni. Mindezt egy tiltakozó online petícióval is nyomatékosítják, melyet úgy hatezren írtak alá. A szignálók azt kérik az önkormányzattól, tartsa meg közparkként a hajdani tábor területét, vagy úgy hasznosítsák, hogy a falu tulajdonában marad.
– Nagyon szívesen adnék érdemi választ a kérdéseikre, de még csak a gondolat fogalmazódott meg, hogy hasznosítsuk a hajdani orosz tábor területét – felelte megkeresésünkre Németh Kornélné, Balatonszemes polgármestere, akit többek között arról kérdeztünk, miért és milyen céllal akarja értékesíteni a területet a faluvezetés, mekkora bevételre számítanak az eladásból, megadnak-e minimálárat, van-e érdeklődő vevőjelölt, illetve, hogy a tiltakozás hatására nem döntenek-e úgy, hogy mégsem értékesítik az extábort.
– Konkrét koncepciónk még nincs – folytatta a faluvezető. – És mivel Balatonszemes legértékesebb területéről van szó, szeretnénk nagyon megalapozott döntést hozni. Ha kész tervekkel rendelkezünk, a közvélemény elé terjesztjük majd, s a véleményeket meghallgatva hozzuk meg a végső döntést.
A tiltakozók szerint viszont az önkormányzat éppenséggel a nyilvánosságot akarja kizárni az ügyből, legalábbis szerintük erre utal, hogy a döntéshozók rendre kitérnek az érdemi válaszok elől, amikor kérdéseket kapnak a helyiektől.
– Szóban megy a mismásolás, írásban viszont semmit sem láttunk még – állítja egy szemesi tiltakozó. – Még arra sincs garancia, hogy nem áron alul akarják eladni, vagy hogy a másik helyrajzi számon szereplő területrészt biztosan nem fogják értékesíteni.
A petíció kiírója, Illés Katalin megjegyezte, a területre vonatkozó beépíthetőségi szabályok alapján akár szálloda is felhúzható ott, éppen ezért szeretnék elérni, hogy úgy módosítsa az képviselő-testület a helyi építési szabályzatot, hogy a maximális építhető magasság 4,5 méterre csökkenjen.
– Amikor kipattant az ügy, az önkormányzat kiadott egy semmitmondó nyilatkozatot, ami azonban senkit sem győzött vagy nyugtatott meg – jegyezte meg Illés Katalin. – Ez eddig egy családias, nyugodt falu volt nyáron is, viszont most már itt is megjelentek a nagybefektetők. A Hattyú kemping területére 133 lakásos társasházat terveznek, a Semmelweis utcában az egykori Lampart-telepet is letarolták, s oda is apartmanház épült. Nekünk viszont, ahogyan a petíció is fogalmaz, elegünk van a Balaton-part beépítéséből, a kizárólag befektetői érdekeket szolgáló beruházásokból, az ízléstelen, környezetbe nem illő monstrumépületekből. Az önkormányzattól pedig elvárjuk, hogy a helyiek érdekeit képviselje, ne a befektetőkét!
– Ez mind jól hangzik – legyint korábbi útbaigazítónk, akivel ismét összefutunk az Arany János utcában. – De hiába tiltakoznak itt hatezren, vagy éppen hatvanezren, ha tényleg ide akar jönni építkezni a Mészáros. Vagy valamelyik másik csókos milliárdos. Úgy látszik, Tihanytól Földvárig betelt a Balaton, nincs már hová terjeszkedniük.