A kulcsfontosságú magyar választásokon egy jobboldali kívülálló a baloldal segítségével igyekszik megverni Orbán Viktort. Az összefogás megzavarta a Fideszt, mert eredetileg annak eszébe sem jutott, hogy Márki-Zay Péter lehet a kihívó. László Róbert, a Political Capitaltól úgy gondolja, hogy az ellenzéknek most először komoly esélye van nyerni. Az illiberális demokrácia 11 éve azt eredményezte, hogy a Freedom House szerint Magyarország már csupán részben szabad, ami egyedülálló az unión belül.
A szakértő szerint a közös miniszterelnök egyik nagy-nagy előnye, hogy nem lehet a baloldal, vagy Gyurcsány bábjának beállítani. Úgy hogy meg is zavarodott a fideszes propaganda gépezet. Hiszen MZP nem a liberális értelmiség sarja, sokkal inkább látszik a kormánypárt szavazójának. El is ismeri, hogy annak idején valóban Orbánra voksolt, ám kiábrándította a populizmus, a nyugati értékek elárulása, a korrupció. Vagyis a miniszterelnök változott meg, nem ő. De a másik oldal most már amerikai kémnek, CIA-ügynöknek, Gyurcsány marionettjének nevezi.
Egyik tanácsadója, Kész Zoltán korábbi képviselő tipikusnak nevezi a lejárató kampányt. Hegedűs Dániel a Német Marschall Alapítványtól ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Márki-Zay felbukkanása még nem dobta meg az ellenzék népszerűségét. A küzdelem szorosnak ígérkezik, ami a hat párt szemszögéből azért gond, mert nem egyenlőek a feltételek és legalább 3-5 %-kal kellene nyerniük ahhoz, hogy többségük legyen. Ráadásul a verseny már most is mocskos.
Az elemző azt is problémásnak látja, hogy az ellenzéki rivális sokszor hasonló hangot üt meg, mint a Fidesz, így azonban nehéz lesz megnyernie a párt kiábrándult szavazóit. Kész Zoltán viszont azt mondja, hogy a szövetség megőrzi egységét, mert nincs is más választása. Minden párt pontosan érti, hogy ha szétválnak, azzal egész Magyarország veszít.
Nem sok jele van annak, hogy az év első felében - a francia uniós elnökség idején - enyhülne a jogállami vita Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Sőt, Orbán Viktor belevághat egy újabb EU-ellenes hadjáratba, hiszen jönnek a választások. Varsóban pedig nemzeti-konzervatív miniszterek már azzal fenyegetőztek, hogy megbénítják a szervezet működését, ha Varsó nem kapja meg a koronaalapból előirányzott támogatást. Macron a múlt hónapban azt közölte, hogy semmiféle engedmény nem jöhet szóba az olyan értékek kapcsán, mint a sajtószabadság és a jogállamiság. Nagyon úgy néz ki, hogy bizonyítania kell, mennyire gondolta komolyan a kijelentést.
Mindenesetre iparkodnia kell, mert áprilisban esedékes a francia államfőválasztás első fordulója, és így már egy hónappal korábban leáll a soros elnöki gépezet. Tehát addig kell valamilyen eredményt felmutatnia. Ugyanakkor Brüsszelben sokan fellélegeztek, hogy Szlovénia mandátuma az év végén lejárt az uniós ügyek intézésében, mert hat hónapon át rettegni kellett, hogy Jansa mikor tesz közzé valamilyen felháborodást kiváltó bejegyzést a twitteren.
Macron Európa-politikáját stratégaként az EU-ügyek államtitkára találja ki, márpedig ő keményen kiáll az olyan kormányok ellen, amelyek megkérdőjelezik a közös alapértékeket. Így főként Magyarországgal és Lengyelországgal van baja. Baune személyes okokból különleges figyelmet szentel azután a nemi kisebbségek jogainak, merthogy ő maga is meleg. Amikor csaknem egy éve ellátogatott Varsóba, fel akart keresni egy várost, amely önmagát LMBT-mentes övezetnek nyilvánította. A különprogram a végén elmaradt, mert a politikus szerint a vendéglátók nyomást gyakoroltak rá.
Alapvető számára a német-francia-tengely, de meggyőzte az elnököt arról, hogy oda kell figyelni a kisebb tagállamokra, illetve Közép- és Kelet-Európára. Ő készíti elő az államfő javaslatait Brüsszelben és egész hálózatot épített ki a fővárosokban.
Fő a lengyel kormány feje, mert az infláció már a 8 %-hoz közelít, amire két évtizede nem volt példa, a szint Európán belül csak három államban magasabb, márpedig ez a párt újjáválasztási terveit fenyegeti. Ráadásul ez évtől drágul az áram, több mint 20 %-kal, a gázért pedig jó 50 %-kal kell többet fizetni. Ily módon az áremelkedés komoly politikai probléma, miközben a hatalmat odahaza és külföldön is éles bírálatok érik a demokrácia visszaszorítása miatt.
A PiS idáig nagyrészt azzal tudta megőrizni népszerűségét, hogy képes volt enyhíteni sok nehézsorsú lengyel anyagi helyzetén. Ám most már a vállalatok is aggódnak, főleg, ha az infláció a 10 % fölé emelkedik. A PiS arra hivatkozik, hogy a gond kívülről szivárog be, mert megugrott az energiahordozók ára, illetve a járvány miatt megszakadt egy sor szállítási lánc. Ám elemzők szerint az érvelés csupán részben állja meg a helyét.
Hiszen az áramtermelés javát egyre öregebb szénerőművek adják, így az ország különösen megérzi, hogy mind drágábbak a széndioxid kibocsátási kvóták. Továbbá a vezetés akkor is lazán hagyta a gyeplőt, amikor már meg kellett volna húznia. A munkaerőhiány pedig nyomja fel a béreket, ami szintén gerjeszti az árnövekedést.
A Polityka Insight egyik közgazdásza úgy látja: most kell megfizetni a hatalom hibáiért és környezetbarát energiát szolgáló beruházások elmaradásáért. A pénzügyminiszter ezzel szemben azt állítja, hogy oda kell figyelni az inflációra, de pánikra semmi ok. Ám a járvány miatt szakértők kétlik, hogy az áremelkedés szintje egyhamar visszatér a jegybank által megcélzott 2,5 %-os plafon alá. Jövőre pl. 7 %-kal számolnak.
Bosznia jelenleg olyan, mint egy lőporraktár, ahová a szerb kisebbség vezetője az elszakadás belengetésével éppen most készül égő gyufát bedobni. A soknemzetiségű országban a balkáni háborúk óta nem volt ekkora válság és a lakosság jelentős része attól tart, hogy felbomlik a közös állam. Az elnöki triumvirátus bosnyák tagja úgy fogalmaz, hogy az esetleges szétválás minden lesz, csak nem békés.
Az USA és az EU kétségbeesetten igyekszik megakadályozni, hogy elszabaduljon a viszály, illetve olyan állapotok keletkezzenek, amelyeket Oroszország a maga javára aknázhat ki. A Daytoni Egyezmény alapján megalkotott politikai rendszer azonban nemigen működik, a központi kormányzat gyenge. Dodik provokációja láttán a németek és a britek szankciókat fontolgatnak, az autoriter Orbán Viktor viszont éppen most ajánlott fel támogatást a szerb politikusnak. Továbbá vétót helyezett kilátásba büntető intézkedések esetére.
Szerbiának ugyanakkor a jelek szerint ezúttal nincs kedve Dodik mellé állni. Hogy az oroszok mennyire segítik, az egyelőre nem világos. De az biztos, hogy örülnek a zűrzavarnak. A kérdés ezek után az, hogy a szerb vezető komolyan gondolja-e a fenyegetést, vagy csupán további híveket igyekszik szerezni az októberi választások előtt. Az ENSZ helyi megbízottja szerint a politikus maga sincs tisztában van azzal, hogy mindez hová vezet, de az út veszélyes.
Úgy tudni, hogy négyszemközt elárulta: leginkább azt próbálja megakadályozni, hogy az ügyészek beleüthessék az orrukat a személyéhez kapcsolódó korrupciós ügyekbe. Azt viszont elérte, hogy leálljon az államgépezet. Egy szerb ellenzéki vezető szerint a viszály azért jó Dodiknak, mert eltereli a figyelmet a sanyarú életkörülményekről. És egy hárommilliós országban mindig találni egy-két idiótát, akik hajlandó játszani a gyufával.
A litván külügyminiszter azt mondja, országa ilyet még nem pipált, miután Kína zokon vette, hogy a balti ország szoros kapcsolatokat alakított ki Tajvannal és még az is megengedte, hogy az a saját nevén, tehát nem Tajpeji Összekötő Iroda elnevezéssel nyisson képviseletet Vilniuszban. Megtorlásul Peking összehangolt gazdasági támadást indított, szorítja ki piacáról a litván cégeket, és más országok vállalatait is arra igyekszik rávenni, hogy mondják fel az együttműködést litván partnereikkel.
A litván üzleti érdekeltségek egyre kevésbé tudnak Kínában eladni, illetve onnan vásárolni. Az említett tárcavezető, Landsbergis azt mondja, ami történik, annak figyelmeztetésül kell szolgálnia az EU számára, hiszen a másik fél itt példátlan kényszerítő eszközöket vet be. Ideértve, hogy európai vállalkozások már legalább 60 litván partnerrel érvénytelenítették a szerződéseket, mert Kína így látta jónak.
A Német-Balti Kereskedelmi Tanács szerint német beruházók kénytelenek lehetnek bezárni litvániai üzemeiket, ha nem sikerül konstruktív megoldást, kompromisszumot találni a viszályban, és amit Kína csinál, az gyakorlatilag az árucsere bojkottját jelenti. Ez pedig még akkor is érzékenyen érinti a balti köztársaságot, ha annak GDP-jéből az ázsiai ország csupán 1 %-kal részesedik. De Litvánai bevételeinek háromnegyede a kivitelből származik, ezért súlyos következményei lehetnek, ha megszakadnak egyéb üzleti kapcsolatai.
A berlini kínai nagykövetség képviselője teljesen alaptalannak nevezte, hogy a litván termékeket kiszorítanák országából.
