Francia elnökség: legalább kétszer tárgyalnak majd a magyar jogállamról

Ebben a félévben a tagállamok illetékes miniszterei legalább kétszer fognak tárgyalni a magyarországi jogállam helyzetéről, derült ki egy magasrangú francia kormányzati illetékes szavaiból, aki Párizsban találkozott brüsszeli újságírókkal, köztük a Népszava tudósítójával.

Az EU miniszteri szintű tanácsának soros elnöki tisztét január elseje óta betöltő Franciaország tavasszal meghallgatást rendez a tárcaközi testületben a jogállamot fenyegető magyarországi veszélyekről szóló hetes cikkelyes eljárás keretében. Emellett tavasszal külön is napirendre fogják tűzni az Európai Bizottság által tavaly közzétett magyar országjelentést, amely értékelést tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a médiapluralizmusról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről valamint a korrupcióellenes intézkedésekről.

A tárcavezetők minden félévben öt-öt tagállam teljesítményének brüsszeli minősítését vitatják meg, és ezúttal — az ábécé szerint haladva — Magyarország is sorra kerül. A francia illetékes hangsúlyozta: ha a biztosi kollégium úgy döntene, hogy a hatályos rendelet alapján pénzügyi szankciót kezdeményez azon országok ellen, amelyekben a jogállami normák megszegése miatt sérülnek az unió pénzügyi érdekei, akkor soros EU-elnökként készek lesznek a javaslatot a miniszteri tanács elé vinni, amely végső soron dönthet a pénzmegvonásról.

Mint a francia kormány illetékeseivel lezajlott beszélgetéseken elhangzott, az ország elnökségi féléve alatt szeretné lerakni egy szuverén, önálló és autonóm Európa alapjait, amelynek egyik feltétele a közös normák tiszteletben tartása. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők hangsúlyozták: egyenlő gazdasági és kereskedelmi versenyfeltételekre van szükség az EU és harmadik országok között, és az uniót képessé kell tenni arra, hogy önállóan szembe tudjon szállni a létét fenyegető veszélyekkel és megvédje magát a “ragadozókkal” szemben. Párizs dolgozni fog azért, hogy létrejöjjön a szilárd ipari bázison és csúcstechnológián alapuló európai egészségügyi szektor és sürgetni fogja, hogy a közös határőrizeti rendszer keretében jöjjenek létre vészhelyzeti gyorsreagálású erők, amelyeket válság esetén rövid időn belül telepíteni lehet az EU külső határaira.

A francia uniós elnökség megörökölte elődjétől az Európa keleti határain kialakult politikai és katonai konfliktust. Jövő héten az orosz és az amerikai kormány képviselői, a NATO és az EBESZ tagállamai is megbeszélést tartanak az Ukrajna körüli helyzetről, valamint az uniós külügyminiszterek is tárgyalóasztalhoz ülnek. Az egyik francia illetékes megerősítette: Párizs komoly párbeszédet szorgalmaz Moszkvával, amelynek során azonban világossá kívánja tenni, hogy az európai országok maguk kívánnak dönteni a biztonságukról és arról, hogy milyen nemzetközi szervezethez tartozzanak. Franciaország a tárgyalásokon várhatóan emlékeztetni fog az 1975-ös Helsinki Záróokmányban és a hidegháború korszakát lezáró, 1990-ben aláírt Párizsi Kartában foglalt kötelezettségvállalásokra, amelyekhez Oroszország is csatlakozott.