Immár 16 éve minden január harmadik hetében megtartják az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet – a rendezvénysorozatot 2014 óta a Mályvavirág Alapítvány szervezi Magyarországon. Idén január 17–23. között Életem Gyöngye címmel indul el a felhívókampány. Január 15-én, 10 órakor szobrot állítanak a budapesti Pázmány Péter sétányon: a nőalak egyik kezét a magasba tartva, tenyerében egy mályvavirággal hirdeti a megelőzést. Másik tenyere egy szirom nélküli virággal a méhén pihen, melyből a szirmok a lábához hullva, egy-egy mécsestartóként a megemlékezésre utalnak. Emellett az ország 200 településén készítenek gyöngyökből karkötőket, amiket az alapítvány eljuttat a kórházban fekvő, nőgyógyászati daganattal érintett nőkhöz, azzal az üzenettel, hogy nincsenek egyedül.
Még az 1980-as években kezdte kutatni a humán papillomavírus (HPV) változatait Harald zur Hausen német virológus, aki 2008-ban orvosi Nobel-díjat kapott felfedezéséért, miszerint a vírus okozhatja a méhnyakrákot, ami egészen a rendszeres szűrővizsgálatok bevezetéséig világszerte a vezető halálok volt a nőknél. Az elmúlt ötven évben sikerült a jelenleg gyógyíthatatlan, emellett a legelterjedtebb, szexuális úton terjedő vírust jelentősen visszaszorítani, bár a fejlődő országokban a megelőzés és az ellátás hiánya miatt még mindig halálos veszélyt hordoz. A nők 80 százaléka találkozik vele élete során, többnyire nincsenek is ennek tudatában, mivel nem mindig okoz látható tüneteket, és közel kétszáz variánsából kettő, ami különösen agresszív, és a méhnyakrákos megbetegedések 70 százalékáért felelős. Ha az elváltozást korán felfedezik, sebészeti beavatkozás (hiszterektómia, azaz méheltávolítás) és szükség esetén kemoterápia segíthet a kezelésében. Ám az észrevétlenül dolgozó vírus fájdalmas, könyörtelen, alattomos gyilkos, a betegség utolsó stádiumában a nők szó szerint elvéreznek.
A Budapesten három rendelővel működő, „gyógyító nőgyógyászatot” hirdető Nőgyógyászati Központ arról tájékoztat, hogy a méhnyakrák kialakulásában a HR-HPV, vagyis a magas kockázatú típusú humán papillomavírusok mellett más okok is szerepet játszhatnak, igaz, sokkal kisebb hangsúllyal. Ilyen a dohányzás, a gyakori partnerváltás vagy a visszatérő hüvelyi gyulladás. A méhnyakrák jelenlétére utalhat a fájdalmas, vérzéssel járó szexuális együttlét, a hasi görcsök, a lábfájdalom és -dagadás, a fogyás, az inkontinencia vagy más veseprobléma. Mivel az emberek 50–80 százaléka átesik valamilyen HPV okozta fertőzésen úgy, hogy nem is tud róla, fontos a legalább évenkénti rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat akkor is, ha semmilyen panasz nem jelentkezik.
Tíz perc a biztonság
A szűrés fontos szerepére hívja fel a figyelmet Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza is. A rosszindulatú daganatok kialakulását a magas kockázatú HPV-törzsek segítik, de aki ezek valamelyikével fertőződik meg, nem feltétlenül lesz daganatos beteg, hiszen a vírust legyőzheti a szervezete. Baj akkor van, ha ez nem következik be. A rendszeres, évenkénti méhnyakrákszűréssel idejében észre lehet venni az esetleges kóros elváltozásokat, és a kezelés is megkezdődhet. A daganat kialakulása ugyanis hosszú idő alatt következik be. Keletkezését fokozódó súlyosságú hámelváltozások előzik meg, amelyek vagy maguktól, vagy kezelésre meggyógyulhatnak.
A méhnyakszűrésre alkalmazott módszer a citológiai vizsgálat, amikor a nőgyógyász kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. A folyamat körülbelül 10 percet vesz igénybe, mégis sok nő ódzkodik tőle, mert nem kellemes érzés, ahogy a hideg „kacsát”, vagyis a kenetvételhez használt fémeszközt behelyezik a hüvelybe, majd a végével lecsippentenek egy kicsit a mintavételhez a nyálkahártyából. Nekik hozhat megkönnyebbülést az új, otthon végezhető teszt, ami néhány hónapja már nálunk is elérhető, postán küldik ki, és az interneten megrendelhető. Az otthoni körülmények között, egy hosszúkás, fecskendő formájú műanyag eszközzel levett mintát be kell vinni egy közeli laboratóriumba, ahonnan e-mailben kapják meg a leletet. Mindezért nagyjából fele annyit kell fizetni, mint egy nőgyógyászati magánrendelésen.
A szűrés azonban ingyenesen is elérhető, sőt 2003 óta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján azok a nők, akik 3 évnél régebben jártak szűrésen, postai úton meghívót kapnak rá, immár Müller Cecília tiszti főorvos által nekik címezve. A HPV-teszt egyébként nem része a nőgyógyászati szűrésnek. Ha a citológiai lelet eltérést mutat, az orvos ingyen elvégzi azt. Ha a páciens maga kéri, annak költségét neki kell állnia.
Oltás az új fegyver
A szűrés mellett egy másik megelőző program is támogatja, hogy évről évre egyre kevesebb áldozata legyen a méhnyakráknak. Az általános iskola 7. osztályába járó tanulók számára HPV elleni oltást kérhetnek a szüleik. Az NNK Népszavának küldött tájékoztatása szerint a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően térítésmentesen elérhető a leányok számára a HPV elleni védőoltás, az igénybevétel aránya akkor 75,4 és 81,3 százalék között volt. A 2018/2019-es tanévtől kezdve már a 9 HPV-típus elleni védelmet kialakító Gardasil9-vakcina áll rendelkezésre. Jelenleg ez a világon elérhető legtöbb HPV-típus ellen védelmet nyújtó oltóanyag. Ennek köszönhető, hogy az igénybevételi arány 80 százalék fölé emelkedett. A 2020/2021-es tanévtől kezdődően pedig már a fiúk számára is elérhetővé vált a térítésmentes HPV elleni védőoltás.
A hazai HPV elleni védőoltási programban elért eredmények nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltók. Európában jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes országok között, a hazai folyamatos 75 százalék feletti igénybevételi aránnyal a jól teljesítő országok közé tartozunk – írta az NNK. Felmerülhet a kérdés, hogy miért fiatalkorban érdemes beadni az oltást. Ennek oka, hogy a vakcina abban az esetben adja a legteljesebb védelmet, ha előtte az oltóanyagban található vírustípusok egyikével sem fertőződött meg a fiatal, vagyis a szexuálisan aktív időszakot még nem kezdte meg. Ettől függetlenül felnőttkorban sincs késő a védekezésnek ezt a formáját is választani, az oltási programból kimaradt fiúk, a felnőtt nők és férfiak szakorvosi recepttel, igaz, már térítés ellenében kiválthatják az oltást a gyógyszertárakban. A megfelelő védettség céljából a 9–15 éves korcsoportnak 2 alkalommal, míg a 16 évnél idősebbeknek 3 alkalommal szükséges beadni.
Látható eredmények
Igaz, nem európai vagy hazai vizsgálat a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karáé, de az EulekALert! amerikai tudományos folyóiratban decemberben közzétett tanulmányuk mindenképpen az oltás hasznosságát támasztja alá. Az Egyesült Államokban évente megközelítőleg 45 300 humán papillomavírussal kapcsolatos rákos megbetegedés fordul elő, de kutatások igazolják, hogy a HPV elleni védőoltás ezek akár 80 százalékát is megelőzheti. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa pedig arról publikált novemberben, hogy a vakcina bevezetése után csökkent az új megbetegedések száma a 15 és 24 év közötti nők és lányok körében. A csökkenés nagyobb volt, mint a 25–29 és 30–39 éves korosztályban, ami a HPV-oltással való összefüggésekre utalhat. Más biztató nemzetközi eredmények is vannak. Mások mellett a hpvdoktor.hu ismertette, hogy Ausztráliában a hétéves oltási program után a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága a felére csökkent. Az is kiderült, hogy ha ugyanígy folytatják a rákszűréseket és a HPV elleni védőoltási programot, 2028-ra eltűnhet náluk ez a betegség.
