Április 3-ára tűzte ki Áder a választást és népszavazást

A korábban kiszivárgó információ helyes volt, valóban április 3-án járulhatunk az urnákhoz.

Ahogyan várható volt, a lehető legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzte ki Áder János köztársasági elnök az országgyűlési képviselők általános választásának napját, s egyúttal ugyanezt a napot határozta meg az Országgyűlés által négy kérdésben elrendelt, kormány által kezdeményezett úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazás időpontjaként. Az államfő két külön közleményben és két külön jogi aktussal tűzte ki egy napra a két voksolást.

Áder azt írta: „Az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását. E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzöm ki.” A népszavazás időpontját kitűző közleményében pedig arra utalt, hogy az „Országgyűlés 2021. november 9-én egyhangúlag döntött arról, hogy népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehessen tartani. A folyamatban lévő népszavazási kezdeményezések közül négy kérdés tekintetében biztosítottak a jogi feltételek a népszavazás kitűzésére. A választási eljárási és a népszavazási eljárási törvényi határidőket figyelembe véve e négy kérdésben csak április 3-án vagy április 10-én lehet egyidőben tartani a népszavazást és az általános választásokat.” Ezért döntött úgy az államfő, hogy a már országgyűlési határozatban elrendelt négy kérdésről a népszavazást ugyancsak április 3-ára tűzi ki.

Mint ismert, korábban nem volt lehetőség arra, hogy a parlamenti választásokat és az országos népszavazást egy napon rendezzék, a kormánypártok azért is támogatták ősszel az ezt tiltó szabály megszüntetését, mert úgy gondolták, így elérhető a népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. Az ellenzék jelenleg is futó kétkérdéses népszavazási kezdeményezése valószínűleg nem ér célhoz április 3-ig, hiszen ha néhány napon belül össze is gyűjtik a szükséges 200 ezer aláírást, a Nemzeti Választási Irodának (NVI) az ívek leadása után 60 napja van az aláírások ellenőrzésére, majd az Országgyűlésnek határozatban kell elrendelnie a referendumot, s az ezután következő jogorvoslatok után tűzheti csak ki az államfő e kérdésekben is a referendumot.

A törvény szerint a „választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart”. Február 12. így egy fontos nap, ettől kezdve lehet a pártoknak és az egyéni jelölteknek kampánytevékenységet folytatni, amihez állami támogatást is kapnak. Ugyanakkor már mától, a választás kitűzését követően be lehet jelenteni jelölő szervezetként a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azokat a szervezeteket, amelyek jelöltet vagy listát kívánnak állítani. Azokat a választókat pedig, akik a szavazás napját megelőző 67. napon szerepelnek a választóköri névjegyzékben, az NVI választási értesítő kiküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Aki nem kap ilyen értesítőt a a választást megelőző 25. napig, annak a helyi választási irodához kell fordulnia.

A szavazást megelőző 50. naptól, vagyis február 12-től kapják meg a jelöltek az általuk igényelt ajánlóíveket. Ezen a napon kezdhetik el a pártok és a jelöltek az ajánlásgyűjtést, amire két hetük van: az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál, az országos listákat pedig legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon az NVB-nél.