Jens Stoltenberg NATO-főtitkár értékelése szerint “nem könnyű”, de “komoly és közvetlen” eszmecserét folytattak a tagállamok és Oroszország képviselői szerdán Brüsszelben az Ukrajnában és körülötte kialakult válságról, valamint az európai biztonsági helyzetről. A politikus szerint a felek között jelentősek a nézeteltérések, és nehéz lesz azokat áthidalni, de egyetértettek abban, hogy további megbeszélésekre van szükség a kontinens biztonságát övező aggályokról.
A NATO-Oroszország Tanács (NOT) keretében megtartott, a tervezettnél hosszabb, mintegy négyórás megbeszélésen több tagállam miniszteri, illetve államtitkári szinten képviseltette magát. Az Egyesült Államok részéről Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes vett részt az ülésen, míg Oroszország Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettest és Alekszandr Fomin védelmi miniszter-helyettest küldte Brüsszelbe. Stoltenberg a találkozó után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: a szövetségesek készek tárgyalóasztalhoz ülni és egy sor bizalomépítési, fegyverzetkorlátozási kérdésről tárgyalni az orosz partnerekkel, a NATO szerződésbe foglalt alapelvei azonban nem képezhetik vita tárgyát. A szövetségesek ismét világossá tették, nem mondanak le arról, hogy megvédjék egymást, beeleértve csapatok állomásoztatását a szövetség keleti térségében. Megerősítették azt is, hogy nem kívánnak vitát nyitni a szervezet bővítéséről. “Egységesen kinyilvánítottuk, hogy minden ország maga dönthet a saját sorsáról, Oroszországnak nincs beleszólása abba, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz” - mondta a főtitkár. Moszkva többek között követeli, hogy az észak-atlanti szövetség állítsa meg keleti terjeszkedését, fegyveres erőit vonja vissza Kelet- és Közép-Európából és ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határaihoz.
A brüsszeli megbeszélésen a tagállamok közölték: készek rá, hogy újra találkozzanak az orosz kormány képviselőivel, részletesebb megbeszéléseket folytassanak és konkrét javaslatokat tegyenek le az asztalra. Ezek közé tartoznak a hadgyakorlatok átláthatóságának növelésére, a veszélyes katonai incidensek megelőzésére valamint az űrbéli és kiberfenyegetések csökkentésére vonatkozó kezdeményezések. A szövetségesek azt is felajánlották, hogy megvizsgálják, milyen közös lépések tehetők a fegyverzetellenőrzés és leszerelés terén, beleértve a rakétatelepítést és a nukleáris politikát. Ugyanakkor felszólították Moszkvát, hogy azonnal csökkentse a feszültséget Ukrajnában és annak határain, tartózkodjon az erőfitogtatástól és tartsa tiszteletben szomszédai szuverenitását és területi integritását. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a tárgyalás után azt mondta: az orosz delegáció nem tett ígéretet a helyzet normalizálására, de azt sem állította, hogy az ellenkezőjére készül. Hozzátette: a válságot Oroszország idézte elő, ezért el kell döntenie, hogy diplomáciai úton akarja-e rendezni. Stoltenberg újságírók előtt arról beszélt, hogy a szövetség tisztában van a kilátásokkal, és ha Moszkva fegyveres erőt fog alkalmazni, akkor súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog szembesülni.
A NOT ülésén nem született döntés a további megbeszélések időpontjáról, mivel az orosz küldöttség időt kért a válaszra. A tanácskozáson felmerült a NATO moszkvai irodájának és az orosz NATO-missziónak az újranyitása, de a megállapodásra még várni kell.
Az európai biztonságról megkezdett egyeztetések csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi székhelyén folytatódnak.
