Ezekre a kérdésekre a KOVIDők Facebook-oldal pénteki fórumán Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, Jakab Ferenc virológus professzor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője, továbbá Szekanecz Zoltán immunológus professzor, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszolt.
Oroszi Beatrix azt mondta, minden vírus esetében, a koronavírus omikron-variánsánál is három alapvető tulajdonságot vizsgálnak.
Az első a terjedési sebesség, az omikron például legalább kétszer olyan gyorsan terjed, mint a delta. Így például a delta-variánsnak a fővárosban négy hét kellett a járványcsúcsig, az omikronnak csak kettő.
A másik az immunelkerülő képesség, az omikron pedig képes áthatolni a természetes úton vagy a vakcinával megszerzett immunitáson, ami azt jelenti, hogy a vakcina veszít a védőképességéből. Mivel az oltottak is megfertőződhetnek, nagyon fontos, hogy az oltottak is viseljenek maszkot, tartsanak megfelelő a fizikai távolságot a közösségi terekben.
A harmadik fontos vizsgálandó tulajdonsága a vírusoknak, hogy mennyire súlyos lefolyású megbetegedést okoznak. Az omikron-variáns az oltottakat ritkábban betegíti meg súlyosan, az oltatlanokról viszont továbbra sem mondhatjuk, hogy megúszhatják enyhe lefolyású megbetegedéssel. Oroszi Beatrix szerint omikron-variáns 2021 utolsó, 52. hetében kezdett terjedni Budapesten, illetve Heves megyében. Egyértelműen a fiatalok, a 18-25 évesek körében indult hódító útra, aztán újév első hetében gyakorlatilag az egész országra kiterjedt, most pedig már minden megyében nő a fertőzések száma. A fővárosban, illetve Pest megyében az előző héthez képest 150 százalékkal lett több a beteg, az iskolák megnyitása óta a 18-25 évesek, illetve 10-19 évesek megbetegedési gyakorisága a legnagyobb. A szakember hozzátette: egyelőre a 25-64 éveseknél látják a nagyobb növekedést, az eddigi hullámok tapasztalataiból pedig azt is tudják, hogy körülbelül három hétre van szükség ahhoz, hogy a fiataloktól elérjen a járvány az idősekig.
Szekanecz Zoltán az előttünk járó országok tapasztaltait idézve a delta- és az omikron-variáns okozta megbetegedések közti különbségekre hívta fel a figyelmet. Egy dél-afrikai tanulmány szerint - ebben 900 beteg adatait elemezték – az eddigi legsúlyosabb harmadik hullámban a kórházba kerülő betegek 74 százaléka szorult oxigén-terápiára, amíg az omikronnal fertőzötteknek csak a 18 százaléka. A halottak aránya ott a harmadik hullámban, 29, most 3 százalék lett. Az elemzésben a kórházban fekvőknek a kétharmada oltatlan és csak 24 százalékuk volt oltott.
mert ez ad 70-80 százalékos olyan védettséget. Megjegyezte, azért csak a fenti három oltást említi, mert ezekről van tudományos vizsgálat, a keleti vakcinákra ilyen nincsen.
- Az a baj, hogy Magyarországon mindenki csak saját magában gondolkodik, azaz azt mondja:,„jaj, ne fertőződjek meg, jaj, ne haljak meg, jaj, ne kerüljek kórházba” – kezdte Jakab Ferenc professzor, aki szerint most nem ez a lényeg, itt az idő közösség, azaz társadalmi szinten gondolkodnunk. Ha túl sok a fertőzött, és ha közülük csak kevesek is szorulnak kórházi ellátásra, már az is túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert, azaz megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Az omikron-variáns futótűzként terjed, ezért valamennyiünknek külön-külön is óriási a felelőssége, ezért most különösen nagy jelentősége lesz az összefogásnak, a társadalmi egységben való gondolkodásnak – mondta.
Oroszi Beatrix arra figyelmeztetett, ha egy időben nagyon sok ember lesz beteg, a munkából is sokan fognak kiesni, ami pedig problémát okozhat a kritikus infrastruktúrákban, az oktatásban, a tűzoltóknál, a rendőrségnél, a gázszolgáltatásban.
A szakember emlékeztettet arra is, hogy az Egyesült Királyságban ugyan még csak növekszik, bár még nincs csúcson a kórházi kezelésre szorulók száma, ám már annyian megbetegedtek az ellátók közül, hogy a védelmi miniszter arra a kényszerült, hogy a betegek ellátására katonákat küldött a kórházakba.
Mennyire és hány oltás véd a súlyos fertőzés kialakulásával szemben?
Jakab Ferenc szerint az immunrendszerünket éberen kell tartani, amihez pedig a megerősítő oltások nélkülözhetetlenek, még nem lehet azzal számolni, hogy egy gyengébb variáns jön, vagy azzal, hogy elértünk a járvány végét, mert „a hurrá mindenki átfertőződött, és mindenki happy, dobálhatjuk a maszkokat az égbe.” A valóság ezzel szemben az, hogy nem látni, mikor lesz vége. A természetes megfertőződés után is csökken a védettség. Azaz az oltás minden esetben hosszabb, hatékonyabb és erősebb védettséget ad, mint a természetes fertőzés.
Szekanetz Zoltán Jakab Ferenc szavait kiegészítette adatokkal is. Egy brit vizsgálat bizonyította, két oltással hat hónapig 72 százalékos volt a védettség, a harmadik oldás után pedig 88 százalék lett. Ha a természetes védettséget és az oltásét összehasonlítjuk, akkor a vakcináé az erősebb,
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a védekezésnek mindig három pillére van: az oltás, a természetes környezet, ami jelen esetben a nyájimmunitást jelenti, és vannak az egyéb védekezésre szolgáló eszközök, mint például a maszk, a kézmosás és a többi.
Oroszi Beatrix is megerősítette, hogy a védőoltás a legjobb eszköz a súlyos lefolyás kivédésére. Magyarországi adatok szerint az oltatlanoknak, illetve például az egy dózissal beoltottaknak ötször nagyobb az esélyük a súlyos lefolyású, illetve a halálos kimenetelű megbetegedésre, mint a megfelelően oltottaknak. Egy japán tanulmány szerint a három oltás és a megfertőződés, azaz a hibrid immunitás nagyon magas szintű védelmet nyújt az omikron-variáns ellen is. Ez a vizsgálat arra is rámutatott, hogy minél több idő telik el a védőoltás beadása és a bekövetkezett fertőzés között, annál magasabb szintű ez a védettség. Mindebből az is következik, hogy egyáltalán nem mindegy milyen időközönként adják be a vakcinákat.
ez a vírus a Dunántúlon, a fővárosban erősen indította a járványhullámot. Ez jelentheti azt is, hogy ott ahol az előző delta-hullám erősebb volt, és oltottakat is megbetegített az érintettek most plusz immunitást is szereztek. Azaz most körülbelül még egy fél évre erősebb a védettségük, és majd őszre lesznek újra fogékonyak a vírusra – mondta.
A fórum alatt a hallgatóságból sokan kérdezték, hogy ha valaki két oltás mellett megfertőződött szükség van-e a harmadikra. Jakab Ferenc erre azt válaszolta, hogy véleménye szerint a természetes fertőződés - nem ad tartós védettséget, azaz szükség van a harmadik oltásra. Jelen tudásunk szerint a gyermekek oltása is rettenetesen fontos lehet – adott egyértelmű feleletet az erről szóló kérdésre. Hozzátette, még azoknak a gyerekeknek is, akik enyhe lefolyással megússzák a betegséget, nagyon sok esetben jelentkeznek az úgynevezett poszt-Covid tünetek. Ismer olyan esetet, akinél alig vették észre, hogy covidos és most ezt a gyereket olyan magas vérnyomással kezelik, ami egy felnőtt embernél is súlyos kockázatot jelentene.
Oroszi Beatrix azt hangsúlyozta, hogy a gyermekek rendelkezésre álló oltóanyagok hatásosak és biztonságosak, mellékhatásaik nem térnek el a felnőttek körében tapasztalt mellékhatásoktól. Emlékeztetett arra, hogy ugyan ritkábban, mint a felnőtteknél, de a gyerekeknél is előfordult súlyos lefolyású Covid-19 fertőzés. A delta-variáns hulláma alatt a kórházi kezelésre, a lélegeztetésre szoruló kicsik száma Magyarországon is megugrott. Egy-egy járványhullám után pedig több lett a krónikus fáradékonysággal, légzési problémákkal, figyelemzavarral küszködők száma is. Szekanetz Zoltán mint mondta, Debrecenben két olyan eset is volt, amikor egy tanító illetve egy dada tünetmentesen, de betegen ment be dolgozni. Ebben a szituációban a gyerek lehet, hogy megússza a megbetegedést, de hazaviszi a vírust a családjának.
Ami a negyedik, illetve esetleg az utána következő oltást illeti, szakértők inkább óvakodnak az ötlettől. Szekanetz Zoltán szerint létezik olyan tanulmány, amely igazolja, hogy az immunhiányosaknak vagy immunbetegeknek szükségük lehet a negyedik oltásra. Az is ismert, hogy a két oltás után 6-9 hónapig tart a védettség. A harmadik oldás után ez már csak olyan négy hónap. Ezért véleménye szerint
A professzor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy ha rendre újraoltják az embereket, akkor évente 4-5 oltásra is szükség lehet. Ő gy véli, most csak az autoimmun immunhiányos embereknek javasolt a negyedik oltás, amely ellen fel lehet hozni egy nem szakmai érvet is, vagyis hogy az oltások beadása jelentősen megterheli az egészségügy amúgy is szűkös kapacitásait.
Oroszi Beatrix szerint most az a legfontosabb, hogy minél többen megkapják a második, illetve a harmadik dózist, mert így csökkenthető az új variánsok megjelenésének a valószínűsége. Ezért ő is azt támogatta, ha a negyedik oltást most csak azoknak adják be, akiknél ez orvosilag indokolt.
Egyébként – érvelt Jakab Ferenc – lehet az oltásokat szeretni vagy nem szeretni, de jelen pillanatban nincsen olyan tudományosan laboratóriumi körülmények között is igazolt szer, amelyi megállítaná a vírus fertőzését és csökkentené a tüneteket, vagy meggyógyítaná a betegeket”. Tetszik vagy nem tetszik, az egyetlen hatékony és bizonyítottan igazolt szer a súlyos fertőzés ellen a két alapoltás és plusz egy megerősítő vakcina. – Olvasom a kommenteket, hogy két vagy három oltás után valaki megbetegedett, meghalt. Van ilyen, mert soha nincs száz százalékos garancia. Egy műtét előtti altatásra sincsen garancia – zárta rezignáltan a mondanivalóját.
