Január 10. óta látható Zendaya főszereplésével és Rév Marcell operatőri munkájával a nagysikerű Eufória sorozat második évada. A statisztikák szerint hiába telt el két év az első évad premierje óta, az HBO Go nézői még soha nem vártak ennyire folytatást.
Ezekkel a sorokkal készítette fel a gimnazistákról szóló történet nézőit a főszerepet játszó színésznő Instagram oldalán.
A kiemelkedő esztétikai és zenei hatásokat felvonultató széria nincs híján a szélsőségeknek. Érdemes feltenni a kérdést - tükröt tart-e a sorozat a mai fiatalok erkölcsi, szexuális és érzelmi világáról, vagy olykor hiteltelenné válik. A művet, mint világ mindegyik alkotását, lehet meseként/fikcióként szemlélni, ugyanakkor a felelősséget is látni kell. Az alapkoncepció vállaltan a kétezer után születettekről szól, őket célozza. Ahogyan tette ezt műfaji elődje, a brit Skins az ezredforduló tájékán négy évadon keresztül, a nyomógombos telefonon üzenetező tinikkel.
A Skins sem volt híján a határfeszegetésnek, de az új Eufória minden eddigi fölé lőtt a vizuális, erőszakos, erotikus mozzanatok terén. Mindezt elvitathatatlan, szinte Tarantinot idéző humorral, tehetséggel, impulzivitással, remek dialógusokkal, alakításokkal. A filmnyelvi bravúr, felcsigázó dramaturgia miatt nehezen lehet abbahagyni a nézést. És mintha az a hatás is működne, hogy vonzódunk az egyre gyarapodó veszélyekhez és a durvasághoz. Meglett felnőttként is rossz érzésekkel veszünk részt benne.
Az új epizód befejezésekor felmerül a kérdés - mit lehet még ezek után mutatni? Tényleg mindent látott már a XXI. század fiatalsága a devianciáról, a bántalmazásról, a bűnözésről, az addikcióról? Az Eufória kamaszainak a brutalitásról szerzett tapasztalatai halmozottak és egyelőre úgy tűnik, menekvés sincs. A határok láthatatlanok, mintha a barátság, szerelem, érintés, család, egészség, vagy egy ember élete sem jelentene túl sokat.
