helyreállítási alap;Brüsszel;Európai Unió;konzultáció;

2022-01-17 06:00:00

Az Orbán-kormány leginkább saját magával fog konzultálni a brüsszeli pénzek elköltéséről

Jóváhagyott helyreállítási terv még nincs, de van végrehajtását ellenőrző bizottság, amelyet javarészt a kormány képviselőivel és a kormányzathoz közelálló civilekkel töltöttek fel.

Tavaly novemberben alakult meg a magyar helyreállítási terv Monitoring Bizottsága, amelynek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje és véleményezze az EU-s támogatásból megvalósuló reformok és beruházások végrehajtását. A kormány által benyújtott tervről még folynak az egyeztetések Brüsszelben, miután az Európai Bizottság hiányol bizonyos antikorrupciós és igazságszolgáltatási intézkedéseket. Magyarországnak 2021-2026 között az eredeti számítások szerint 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár az EU járványügyi gazdaságélénkítő alapjából. Egybehangzó brüsszeli vélemények szerint a parlamenti választások előtt az Európai Bizottság aligha fogja jóváhagyni a magyar programot.

A kormány közben a piacról felvett hitelekkel előfinanszírozza az uniós forrásokat, és sietett létrehozni a helyreállítási terv teljesítését ellenőrző Monitoring Bizottságot, amelynek működéséről és összetételéről rendeletben döntött. 

 – Az Energiaklubon, a Siketek és Nagyothallók Szövetségén és egy-két másik egyesületen kívül kevés érdemi szakmai szervezet van a listán – mondta lapunknak Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének a vezetője. – Úgy látszik, hogy a kormány leginkább saját magával fog konzultálni a brüsszeli pénzek elköltéséről – vélekedett, hozzátéve, hogy a fővárost és a legtöbb ellenzéki vezetésű települést tömörítő Magyar Önkormányzatok Szövetségét sem hívták meg az ellenőrző testületbe, míg fideszes politikusok által irányított önkormányzati ernyőszervezeteket igen.

52 zöld civil szervezet – köztük a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport – tavaly év végén levélben fordult a helyreállítási terv végrehajtásával foglalkozó államtitkársághoz, amiért egyetlen olyan szervezet sem kapott helyet a Monitoring Bizottságban, amely a természetvédelem és a környezetvédelem érdekeit átfogóan tudná képviselni. Kérték, hogy ezek a partnerek részt vehessenek a programok nyomon követésében. Farkas István, aki az egyik aláíró, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MVSZ) társelnöke, lapunknak kifejtette: „több klímavédelmi szervezet is részt vesz a bizottság munkájában, például az Energiaklub, aminek külön örülünk. De a környezetvédelem nem csak a klímavédelmet foglalja magában, hanem például a levegő tisztaságával, a hulladékgazdálkodással, a közlekedéssel kapcsolatos ügyeket, amelyekre az EU kiemelt figyelmet fordít a helyreállítás finanszírozásában”. A tisztségviselő szerint a jelenlegi felállás nem felel meg a kormányrendeletnek sem, amely előírja, hogy környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó civileket is delegálni kell a Monitoring Bizottságba.

Az uniós csatlakozás óta minden kormányzat a zöldek reprezentatív szervezetét kérte fel tanácsadó testületekben és az operatív programok monitoringjában való részvételre, illetve tagok delegálására. Farkas István ezért is furcsállja, hogy az Orbán-kormány a helyreállítási terv megvalósítása során eltér ettől a gyakorlattól. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda lapunknak küldött írásos válaszában aláhúzta: a hatékony működés szempontjait figyelembe véve kellett meghatározni a Monitoring Bizottság létszámát, a grémiumban pedig részt vesz az Energiaklub Egyesület, amely úgyis a Zöld Civil Együttműködés tagja. Tehát eleve teljesítették a környezet- és természetvédők kérését. Közben az 52 tiltakozó civil szervezet is hasonló tartalmú választ kapott.

– Nem is értem az államtitkárságot, amikor az Európai Bizottság a döntések átláthatóságát kéri számon, miért probléma, hogy felkérjenek egy reprezentatív civil szervezetet a részvételre – fejtegette a Népszavának az MVSZ társelnöke.