Elképzelhető, hogy kénytelen lesz vádalkut kötni Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, aki ellen vesztegetés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával folyik eljárás, ám ez azt jelentené, hogy hiába állt ötször is a kormány élén, a továbbiakban dicstelenül kiszorulna a közéletből. Bár az exkormányfő megúszná a börtönt, vezeklésül közmunkát kellene végeznie, ám ily módon kinyilvánítaná, hogy megszegte az erkölcsi normákat, ezért hét éven át nem tölthetne be semmilyen köztisztséget, miközben már 72 éves. Azaz véget is érne politikai karrierje.
Egyes források szerint a vádalkuról szóló tárgyalássorozat már odáig jutott, hogy papírra lehet vetni a tervezetet az ügyvédek, illetve az ügyész között, más körök azonban ezt kétségbe vonják. Szóval még nem lehet semmit sem biztosra venni, mégis nagyon úgy néz ki, hogy a kompromisszum értelmében az egyik fő vádpontot ejtenék a korrupciós ügyben, ennek fejében vállalná a másik fél, hogy visszavonul a politikától.
Ám úgy tudni, hogy Benjamin Netanjahu semmiképpen sem kívánja magára venni a sokszoros visszaélés vádját, noha az utóbbi jó egy évben a vizsgálat igazolta, hogy a politikus és felesége, Sara Netanjahu igencsak nagyvonalú ajándékokat fogadott el több százezer dollár értékben, aminek fejében különféle hivatali előnyökkel szolgált. Továbbá próbálta megvásárolni, hogy jobb legyen a sajtója.
Romániában már odáig jutott a temesvári német polgármester elleni hadjáratban az alig két éve alakult szélsőjobbos párt, az AUR, hogy az emberei rövid időre elfoglalták a városházát. Elnöke, George Simion amúgy nagy híve Orbán Viktornak, de ez nem zavarja abban, hogy odahaza a magyar kisebbség ellen (is) uszítson. Kifejezetten Nyugat- és EU-ellenes nézeteket képvisel, antiszemita, megveti a kisebbségeket és a melegeket, abszolút Putyin-barát. Azt is követeli, hogy a holokausztot ne tanítsák az iskolákban, aminek ellenére népszerűsége egyre nő.
Soviniszta beállítottsága ellenére az AUR Európában próbál szövetkezni a Fidesszel és a hasonló erőkkel. George Simion magát Románia Orbán Viktorának nevezi és szeretne kapcsolódni ahhoz a szélsőjobboldali szövetséghez, amelyet a magyar kormányfő igyekszik tető alá hozni. Viszont csaknem három éve személyesen vezette a rohamot, amikor embereivel együtt az Úz völgyében feldúltak egy 1. világháborús katonai temetőt, ahol magyar sírok is vannak.
Ami a mostani botrányt illeti, kihallgatást követeltek a temesvári polgármestertől, Dominic Fritztől, aki született németként szerezte meg a tisztséget, miután korábban önkéntesként éveken át a településen dolgozott és annyira megszerette, hogy a végén oda is költözött. A néhány tucatnyi emberből álló csőcselék negyed órán át tombolt az épületben, míg végül dolgavégezetlenül távozott. Rendőr ez idő alatt nem bukkant fel a közelben. Válaszul 23 város polgármestere nyilatkozatban biztosította szolidaritásáról Dominic Fritzet és sürgette, hogy a hatalom járjon el a randalírozókkal szemben. Maga Dominic Fritz úgy nyilatkozott, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni, de ami történt, az támadás a nyíltság és a türelem, a város multikulturális és EU-barát szelleme ellen.
A bukaresti parlamentben jelenleg az AUR-é a negyedik legnagyobb frakció, ám tevékenysége egyre nagyobb aggodalmat kelt, főként mert megmozdulásain sokszor ott vannak a neonácik is. A temesvári akció azért különösen tragikus, mert a városból indult az 1989-es forradalom, amely elsöpörte a diktátor, Nicolae Ceausescu rezsimjét, így a város a szabad és európai Románia bölcsőjének számít. A párt különben már a bukaresti parlament épületét is megpróbálta elfoglalni.
A jogállami vita a versengés kiéleződésével fenyeget a lengyel jobboldalon, ahol Mateusz Morawiecki kormányfő, illetve a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szeretne a hamarosan visszavonuló Jarosław Kaczynski örökébe lépni. A 2023-as választásokig persze aligha változik a hatalmi felállás, de a Polytika Insight egyik szakértője szerint amint az ország erős embere lelép a színről, megindul a konzervatív tábor kettéhasadása, mert nehéz elképzelni, hogy a két rivális egy csónakban evezne tovább.
Más az elképzelésük, a hátterük, a céljuk, szóval nem valószínű, hogy elszívnák a békepipát. Az egykori bankár, Morawiecki viszonylag mérsékelt, akiből a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) valódi vezéreként Kaczynski azért csinált politikust, hogy javítsa a viszonyt az EU-val. Vele szemben Ziobro igencsak radikális, ám mivel a szövetségnek immár nincs többsége a törvényhozásban, nagyon felértékelődött a szerepe.
A miniszterelnökről ugyanakkor azt mondják a hívei, hogy lát esélyt a jogállami ellentétek rendezésére, és arra, hogy a lengyelek hozzájussanak a támogatáshoz a koronaalapból, Ziobro zavarórepülései viszont betesznek ezeknek a próbálkozásoknak. Elemzők mégsem gondolják, hogy a jövő évi választás előtt szétválnának a két párt útjai, mert a PiS végképp kisebbségbe kerülne. Ha viszont Ziobro pártja egyedül indulna, nem biztos, hogy tudná venni a parlamenti küszöböt. Hosszabb távon nagyon valószínű, hogy a politikus le akar válni, csak ahhoz olyan mozgalom kell, amely egyedül is életképes. Ennek érdekében már most készíti elő a terepet, hogy még inkább Európa-ellenes jelszavakkal maga köré gyűjtse az ilyen erőket.
A kommentár rámutat, hogy Európában sürgősen át kell alakítani a gáztárolás stratégiáját, mert nagyon nem vált be, hogy a tározók jó részét átengedték az orosz Gazpromnak, csak éppen nem követelték meg, hogy az a téli évszak kezdete előtt töltse fel a szintet. Azaz Vlagyimir Putyinra bízták az ellátás biztonságát, és ezért most megfizetnek, hiszen az árak az égbe szöktek és félő, hogy nem lesz elég földgáz. Ezért újra kell szabályozni a területet, noha
Az elején még minden szépnek és jónak tűnt, vagyis, hogy az orosz cég felvásárolja a fogyasztók közelében lévő tárolókat, cserében viszont a Nyugatnak nem kellett költenie ezekre a létesítményekre, sem az energiahordozó megvásárlására és tartalékolására. Elég volt szólni, amikor kellett újabb mennyiség és a csapok máris megnyíltak.
Ám az idén fordult a kocka, mert a Gazprom nem tárolt be elegendő szénhidrogént, igaz, nem is volt kötelessége. Viszont ha Európa továbbra is megengedi, hogy az oroszok rajta tartsák a kezüket a német gáztározók egynegyedén, akkor ez nem maradhat így. Kapacitás van elég, csak éppen ki kell használni. És ha nem, akkor jogi szankcióknak kell következniük, máskülönben a földrész a legnagyobb ellátó politikai céljainak túsza lesz, és a tél nem mindig ígérkezik enyhének.