Magyarország, Lengyelország és Észtország ellenzi, hogy a jövő évtől világszerte globális minimumadót vezessenek be a nagy multik számára. A tervezetet az OECD dolgozta ki, és a világ csaknem 140 ország támogatja, ám Varga Mihály pénzügyminiszter a minap azt fejtegette a szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán, hogy a szabályozást csak akkor szabad alkalmazni, ha más országok is eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek. A fenntartás, amelyet oszt a varsói és a tallini kormány is, annak szól, hogy az amertikai elnök, Joe Biden esetleg nem tudja jóváhagyatni az indítványt a kongresszusban, és akkor Európa versenyhátrányba kerül.
A tiltakozás nehéz helyzetbe hozza az EU-t, amely támogatja a jövő évi bevezetést, de az elfogadáshoz egyhangú döntés szükséges a szervezeten belül. Ily módon fel van adva a lecke a franciáknak is, mert ők soros elnökként azt szeretnék, ha legkésőbb a következő hónapban eredményt tudnának felmutatni ebben a kérdésben, amit azután Emmanuel Macron ütőkártyaként használhatna az áprilisi francia elnökválasztás előtt.
A globális minimumadó lényege, hogy megszűnnének az adóparadicsomok és az óriáscégek arányos adót fizetnének, mégpedig ott, ahol megtermelik a hasznot, nem pedig ott, ahol be vannak jegyezve. Viszont a váratlan ellenállás már csak azért is megnehezíti az Európai Unió dolgát, mert Brüsszel erősíteni igyekszik magáról a képet, hogy lehet rá számítani az adókerülés elleni küzdelemben. Amúgy az globális minimumadó 15 százalék lenne. (Magyarországon a társasági adó jelenleg 9 százalék, de a multik sokszor abból is kedvezményeket kapnak – a szerk. megj.)
Az Európai Parlament azon van, hogy ne csupán a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére hivatott helyreállítási alap, hanem megújuló energiaforrásokra való átállásra előirányzott támogatás folyósítását is a jogállami normák betartásától tegyék függővé. A portál megszerezte a javaslatot, amely a demokratikus normák betartásán túl feltételül szabná, hogy az EU-tagországok kötelezzék el magukat a klímasemlegesség mellett is.
A 72 milliárd eurós Szociális Klímaalap célja, hogy segítse az alacsony jövedelmű háztartásokat, ami különösen Kelet- és Dél-Európában fontos, mivel ott a családok fizetésének jelentős része gázra és áramra megy el. A tervezet azonban valószínűleg Lengyelország ellenállásába ütközik, részben a jogállamisági vita, részben pedig amiatt, hogy energiaigénye jelentős részét szénerőművek fedezik, így erősen sújtja a szén-dioxid-kvóták árának megugrása.
Ugyanakkor a takarékos négyek néven ismert nettó befizetők, az osztrákok, hollandok, svédek és finnek nem szeretnék, ha újabb alapra kellene áldozniuk. Ezzel szemben az új tagállamok közül sokan keveslik a megcélzott keretösszeget.
Bajban van Várhelyi Olivér bővítésért felelős magyar uniós biztos, hónapok óta eléri ugyanis a vád, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű magyar miniszterelnök, Orbán Viktor törekvéseit a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy szövetséges lengyel politikus, Andrzej Sadoś lengyel EU-nagykövet kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét, a bővítésért felelős főigazgatóság vezetői posztját. Amikor kinevezésük után az Európai Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült.
Várhelyi Olivér ténykedését évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri bizottsági és tagállami körökben is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiavállalkozók segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban.
A legújabb fejlemény az, hogy ha a Várhelyi Olivér által kiszemelt lengyel EU-nagykövet, a nemzeti-populista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) odaadó híve kerül a biztos által felügyelt főigazgatóság élére, akkor a területet két olyan kormány képviselője felügyeli, amely ellen jogállami eljárás folyik. Ez pedig sokakat riadalommal tölt el, nem csupán az Európai Bizottságban.
Ott a magyar politikus miatt már a kezdetek óta rossz a hangulat, de annyira, hogy a hat igazgató poszt közül négyet csupán ideiglenesen töltöttek be, mert szinte senki sem akar a magyar uniós biztosnak dolgozni, aki csak keresztbe tesz a közös uniós politikának. Példa rá, hogy egy szót sem szólt a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök magyarországi befogadásáról, pedig a Nikola Gruevszkinek adott politikai menedékjog megadása arculcsapást jelent az EU-nak, amely a jogállam megerősítésével próbálkozik a térségben.
A migráció, az embercsempészet és a határvédelem volt a fő téma az új osztrák belügyminiszter első külföldi útján, amely Budapestre vezetett. Annál is inkább, mert két napja Burgenlandban egy megállított embercsempész csak úgy tudott elmenekülni, hogy tüzet nyitott a határőrizetben közreműködő osztrák katonákra. Szerencsére senkit sem sebesített meg. Viszont az osztrák tárca szerint egyre több jel utal arra, hogy fegyvert viselnek az illegális bevándorlókat kísérő járművek vezetői.
Az osztrák néppárti Gerhard Karner és Pintér Sándor egyetértett abban, hogy fokozott erővel kell megálljt parancsolni az embercsempészeknek a határon. A vendég azt emelte ki, hogy szét kell verni az ilyen hálózatokat, amelyek a legvégsőkig kihasználják megbízóikat. Mivel a közös határon 62 átkelőhely van, meglehetősen könnyű átjutni a zöld határon. Ennek megakadályozásra közös járőrök cirkálnak. Hogy hol vetik be őket, azt a napi helyzetelemzés alapján az osztrák műveleti központban határozzák meg.
Ausztria egyébként jelenleg 35 fővel segíti Magyarországon a szerb és a román határtérség ellenőrzését, de a létszámot hamarosan 50-re növeli. Adott melléjük a legkorszerűbb technikából is, így hőérzékelő kamerákat és olyan készüléket, amely kimutatja a járművekben elrejtőzött emberek szívverését.
Ansrzej Duda lengyel elnök nem csatlakozik az Egyesült Államok által meghirdetett bojkotthoz, és ott lesz február 4-én a pekingi téli olimpia megnyitóján, sőt, találkozik kínai kollégájával, Vang Jivel is. A politikus külpolitikai főtanácsadója azzal indokolta a döntést, hogy Lengyelország szuverén állam, saját maga alakítja ki politikáját. Az igaz, tette hozzá, hogy szövetségesi kapcsolatok fűzik az Egyesült Államokhoz, ám Kínával is barát viszonyt ápol.
Más varsói források azt közölték, hogy a demokrata Joe Biden alatt már korántsem olyan szívélyes az együttműködés az Egyesült Államokkal, mint a republikánus Donald Trump idején, és nem érdemes bírálni a kínaiakat, csupán csak azért, hogy a lengyel fél a Fehér Ház kedvére tegyen. Mint emlékezetes, az amerikai kormányzat az emberi jogok megsértése miatt kezdeményezte, hogy az államok ne küldjenek diplomáciai képviselőket a jövő hónapban esedékes játékokra. A kezdeményezéshez csatlakozott az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Ausztrália és egy sor más ország is.
Andrzej Duda ugyanakkor kiemelt partnerként kezeli Kínát. Nemrégiben személyesen megjelent a regionális kooperációnak keretet adó 17+1-es fórumon, noha ott a többi közép- és kelet-európai állam csupán alacsonyabb szinten vett részt. Kifejtette egyúttal, hogy országa a fordítókorong szerepét kívánja betölteni Európa és Kína kereskedelmében.
Nem várt bajba keveredett Lengyelország erős embere, Jarosław Kaczyński, az állami számvevőszék elnöke be akarja idézni, hogy eskü alatt valljon arról, mit tud a Pegasus lehallgatási botrányról. A testület vezetője korábban a PiS szövetségese volt, mostanra azonban már a kormánypárt egyik legveszélyesebb ellenfelének számít. A szenátusi vizsgáló bizottságban kifejtette: meg akarja tudni, hogy a Pegasust valóban illegális lehallgatásra használták-e, amit Jarosław Kaczyński tagad, bár azt elismerte, hogy megvették a szoftvert és be is vetették.
Emlékezetes, hogy két független vizsgálat is kimutatta a megfigyelés nyomait az ellenzék akkori kampányfőnökének, illetve két jogásznak a telefonján, így az ügy lassan bekeríti a PiS de facto vezetőjét. Annál is inkább, mert az állami számvevőszék nevében Marian Banas úgy nyilatkozott, Jarosław Kaczyński a kormányon belül a biztonsági ügyek felelőse, ezért ki kell kérdezni. A PiS már enélkül is szorult helyzetben van, mert zajlik a jogállamisági vita az EU-val, ugyanakkor a megugrott infláció keményen sújtja a párt egyszerű emberekből álló vidéki szavazóbázisát.
Az állami számvevőszék korábbi első embere arról beszélt a felsőházi vizsgáló bizottság előtt, hogy a hatalom törvényt sértett, amikor a bűnüldözés áldozatainak megsegítésére szolgáló alapból fizette ki a Pegasus 5,5 millió eurós árát. Ugyanakkor az ügyben a lehallgatást bizonyító kanadai laboratórium egyik elemzője rámutatott, hogy az ilyen ügyek megszokottak a diktatúrákban, ám itt egy uniós tagországban álltak rá többek közt egy ügyészre.
