Minden jel szerint Janez Jansának sikerült „megszelidítenie” a szlovén közszolgálati médiumot, az RTV Sloveniját. A populista szlovén miniszterelnök célkeresztjében már régóta az újságírók állnak, akiket a Twitteren támad elképesztő stílusban. Jansa számára a magyar médiapaletta a minta, ahol a közszolgálati média a kormány szócsöve. Ő is ezt próbálta meg elérni miniszterelnökként, s bár lehetőségei korlátozottabbak, mint Orbán Viktornak, hiszen a jelenlegi kormánykoalíciónak nemhogy kétharmados többsége nincs a parlamentben, az abszolút többsége is ingatag, mégis keresztülvitte az akaratát a közmédiánál. Ez azért aggasztó az ellenzéki pártok számára, mert április 10-én parlamenti választást tartanak, vagyis épp a kampányban válik az RTV Slovenija a kormány kiszolgálójává.
Hogy Jansa erőfeszítéseit siker koronázta, azt a köztévé egy év elején sugárzott beszélgetős műsora is igazolja. A csatornán először Jansával, majd az ellenzék vezetőivel készítettek interjút – írta a Reporter magazin. Mint a lap megjegyezte: „Miközben Lidija Hren a pártelnököket 'mészárolta', a másik műsorvezető, Joze Mozina barátságosan elbeszélgetett a miniszterelnökkel. Jansa valószínűleg nem emlékszik arra, hogy valaha is ilyen enyhe kérdéseket kapott volna, régen láttuk őt ilyen mosolygósnak és lazának a TV Slovenijában” – írja a lap, amely szintén arra emlékeztet, hogy nemsokára mind több vitaműsor várható a közelgő választás miatt. Hasonló elbírálásra számíthat majd az ellenzék a kampány műsoraiban? – merül fel joggal a kérdés.
De valójában miként vált kezesbáránnyá a szlovén közszolgálati csatorna? A kormányzati kommunikációs hivatal (Ukom) már több hónapja készített elemzéseket az RTV Slovenija hírműsorairól, ám a saját, önkényes szempontjai szerint. Az Ukom rendre élesen bírálta a köztévé műsorait, a kormánnyal szembeni elfogultsággal vádolta meg a hírműsorok készítőit, azt állítva „egyoldalúan” mutatja be az eseményeket. Sőt, hamis tudósítások közzétételével és cenzúrával is megvádolták a közszolgálati csatornát.
Egy másik szálka az Ukom és a kormányzó politikusok szemében a Studio City című, a kormány tevékenységével foglalkozó program volt. Ennek műsorvezetőjét, Marcel Stefancicot hazugnak nevezte az Ukom. Nemrégiben aztán felbontották a Studio City mind a hat rovatvezetőjének szerződését. A csatorna a fő oknak azt nevezte meg, hogy a gyenge anyagi helyzet miatt szükségesek a megszorítások. Kétségtelen, hogy – mint a Delo napilap írta – az elmúlt három hónapban az RTV Slovenija alkalmazottainak száma mintegy 100 fővel csökkent. Gyanakvásra ad azonban okot, hogy a „szükségesnek” nevezett leépítések ellenére az RTV Slovenija vezetősége most éppen új munkatársakat keres. A 2021. december 31-én közzétett, televíziós újságíróknak szóló pályázati felhívásra január 6-ig lehetett jelentkezni. Különféle előfeltétel nélkül olyan jelentkezőket kerestek, akik „szeretnek kutatni, mélyen beleássák magukat a különböző témákba, és érdekli őket, mi történik otthon és a világban”. Az sem a nagy spórolás jele, hogy hírek szerint elkezdték felújítani a köztévé harmadik emeletén lévő helyiségeket, hogy itt helyezhessék majd el az új munkatársakat. Elsősorban a hírműsorhoz keresnek új arcokat.
Mindez a Jansa-féle politikai hatalomátvétel része az RTV Slovenijánál. Ezt december végén készítette elő a kormányzat azzal, hogy új személyeket nevezett ki az RTV Slovenija program- és felügyelőbizottságának tagjai közé. A ljubljanai parlament a programtanács 13 és a felügyelőbizottság 5 új tagját nevezte ki.
Egyelőre azért még nem teljesen a magyar modell érvényesül a ljubljanai köztévénél. Teljes személycseréről ugyanis egyelőre nincs szó, bár persze kérdés, meddig. „Túl sok újságíró van ahhoz, hogy mindannyiukat le lehessen cserélni, de a csúcson már történnek változások. Ezután azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkatársakra is, hogy úgy tudósítsanak, ahogy a politika akarja” – figyelmeztet Jernej Amon Prodnik, a Ljubljanai Egyetem újságíró tanszékének munkatársa a Delóban. „Nem lehet azt mondani, hogy a pártok nem próbálkoztak ezzel a múltban, de egyetlen más kormány sem tette ezt ilyen vulgáris és átlátható módon” – teszi hozzá. Mint mondja, a programtanácsba delegált tagok egy részének semmi köze sincs a szakmához. Az egyikük, Vane Gosnik például idegengyűlölő üzeneteket terjeszt a közösségi hálózatokon. „Ez elképzelhetetlen lenne egy olyan komoly európai országban, mint például Németország. Nehéz elképzelni, hogy ott olyanokat nevezzenek ki, akik semmit sem tudnak a közmédiáról. Itt azonban azok kapnak lehetőséget, akik hűek a párthoz” – fejtette ki a szakértő, aki szintén úgy látja, hogy a mostani változások összefüggnek a küszöbön álló parlamenti választással. – Rónay Tamás
Súlyos probléma az öncenzúra
“Bizonytalanság - ezzel az egy szóval lehet a legjobban jellemezni a szerkesztőségünkben uralkodó légkört” - mondta el lapunknak Gasper Andrinek, a szlovén közmédia újságírója. A rádiós szekció munkatársa arról beszélt, hogy egyelőre csak közvetetten érzékelnek politikai nyomást, ám egyes fejlemények aggodalommal töltik el őket - a befolyási kísérletek fokozódásától tartanak, attól, hogy hatalom előbb-utóbb megpróbál közvetlen módon kontrollt gyakorolni riportjaik tartalmára. A közelmúltban a szlovén média számos alkalommal számolt be RTV Slovenija tévés részlege körüli furcsaságokról, például arról, hogy közéleti műsorok szűntek vagy rövidültek meg és kerültek át a kevésbé nézettnek számító második csatornára. Szintén nem túl bizalomgerjesztő, hogy a vezetőség arra ösztönzi a régi motorosokat, hogy mielőbb nyugdíjba menjenek, miközben tömegével vesznek fel új embereket, jelentősebb részben könnyebben befolyásolható, pályakezdő fiatalokat. A változások azután következtek be, hogy tavaly szeptemberben a TV szekció élére Valentin Areh került, aki elődjeinél láthatóan, kevésbé áll ellen a politikai nyomásnak, és egyes hírek szerint elfogult a jelenlegi kormánykoalíció iránt.
A szlovén közrádió egyelőre viszont egyelőre úgy tűnik, biztos kézben van, Mikor Stular irányítja azt, aki Andrinek szerint “kiváló vezető, professzionális és elkötelezett a közszolgálati értékek iránt.” A műsorok hallgatottsági rekordokat döntenek, ezért az igazgatót, “ha akarnák sem tudnák eltávolítani a posztjáról”. Andrinek úgy látja, hogy számíthat kollégáira, az újságírók, a szerkesztők és a vezetés támogatják egymást, ennek köszönhetően képesek ellenállni bármilyen politikai befolyási kísérletnek - legalábbis egy ideig. “Eldöntöttük, hogy nem fogjuk feladni, akármi is történjen” - emelte ki az újságíró.
Andrinek hangsúlyozta, hogy vannak olyan rettenthetetlen kollégái is a közrádióban, akik nem félnek hozzányúlni az érzékeny témákhoz sem, készek akár a kormány módszereivel szemben kritikus hangvételű riportokat is megírni. Ehhez komoly bátorságra van szükség, mert azok az újságírók, akik a legnagyobb kormánypárt, a Janez Jansa-féle SDS ügyeivel foglalkoznak, gyakran találják magukat lejárató kampányok célkeresztjében, amik részeként fenyegető e-mailek, nyilatkozatok sokaságával kell szembenézniük. Nem mindenkinek van türelme és energiája ehhez, ezért a szakmabeliek egy része a könnyebbik utat választja: inkább elkerülik a kényes kérdések taglalását. Ennélfogva manapság az öncenzúra az egyik legnagyobb probléma Szlovéniában - hívta fel a figyelmet Andrinek, aki a Szlovén Újságírók Szövetségének (DNS) alelnöke is. Megjegyezte: noha a sajtót főként az SDS irányából próbálják megfélemlíteni, a vírustagadók és oltásellenesek is problémát jelentenek. A koronavírus-járvány témáját körüljáró újságírók így két tűz között vannak, mindenképpen támadásoknak lesznek kitéve az egyik oldalról.
A szlovén médiahelyzet ugyanakkor nem teljesen reménytelen, korántsem biztos, hogy Jansa képes lehet a magyarországihoz hasonló viszonyokat kialakítani délnyugati szomszédunkban. Az SDS a parlamenti mandátumok kevesebb mint harmadával rendelkezik és a felmérések szerint 20 százalékon áll, vagyis messze nincs olyan domináns szerepben, mint amilyet a Fidesz élvezhet hazánkban 2010 óta. Mindazonáltal sorsdöntő lehet a szlovén sajtó szempontjából, hogy milyen eredmények születnek majd az idei “szuperválasztási" évben, amikor a szavazók a parlament és az önkormányzatok összetételéről, valamint az államfő személyéről is dönthetnek. - Rostoványi András