Pinke Attila 2017 óta foglalkozik digitális valutákkal. Számos tanfolyam elvégzésével, napi tájékozódással a téma szakértőjévé képezte magát. Ismereteit örömmel osztja meg az érdeklődőkkel.
Két éve a YouTube-on Blockchainbloom Hungary néven elindította csatornáját, a, ahol minden hétköznap jelentkezik a legfrissebb információkkal, kriptovalutákról érthetően mindenkinek címmel népszerűsítő oktatókönyvet írt. Jelenleg megszokásból még mindig a dollárban bízunk, a bankok is erre ösztönöznek – állítja a szakértő. Pedig Richard Nixon elnök 1971-es intézkedése óta nincs aranyfedezete. Szabadon tudják nyomtatni, minden az aktuális döntéshozóktól függ. Fel kéne élénkíteni a gazdaságot egy válság után? Semmi gond, nyomjunk pénzt a rendszerbe, amivel életben tarthatjuk a cégeket, bankokat, adjunk belőle segélycsomagokat, hogy megmaradjon a vásárlókedv, és ne legyen annyi munkanélküli. Rendben. Ám ha valamiből egyre több van, az veszít az értékéből. A pénz esetében ez az infláció. Most, a Covid-19-válság alatt is ezt érezzük. Pénzt pumpáltak a rendszerbe, de csökken a vásárlóértéke, amit naponta tapasztalunk.
A kitermelők jutalma
Felmerült, hogy ezen segíthetne egy új típusú fizetőeszköz, amely független a hatalmi szervektől, a központi bankoktól. Decentralizáltan működik, és nem lehet korlátlanul növelni a mennyiségét. Ezen elvárásokat tudják teljesíteni a digitális formában, blokklánc-technológiával kialakított kriptovaluták, amelyek közül a 2009-ben elindított bitcoin a legismertebb. A maga „fizikai valójában” ez egy kódsor, amely bonyolult algoritmusokon alapul. A benne elindított tranzakciókat egy megabájtos nagyságban blokkokba rendezik, amelyekhez úgynevezett bitcoinbányászok, csúcsteljesítményű számítógépek „lezáró azonosítókódot” (hasht) keresnek. Ha ezeket a node-ok, a teljes rendszert megjelenítő csomópontok jóváhagyják, az adatokat nem lehet többé módosítani, és átlagban tíz perc alatt megtörténnek az utalások.
A bányász jutalmat kap, jelenleg 6,25 bitcoint, valamint övé a tranzakciós díj összege is. A jutalom mértéke nagyjából négyévente feleződik. Egy bitcoin mai értéke 13 millió forint körül van, úgyhogy a bányászat nem rossz üzlet, bárki belevághat, csakhogy drága a technika, nagy energiafogyasztás szükséges hozzá, és óriási a verseny. A rendszer átlátható, bárki számára nyomon követhető, és feltörhetetlen. Protokollja szerint 21 millió bitcoin keletkezhet benne, amelyeket – bár 90 százaléka már rendelkezésre áll – várhatóan 2140 körül bányásszák ki.
Bár vásárolni is lehet vele, Pinke Attila szerint a bitcoin más irányba tart: „Mindennapi fizetésekhez lassú és drága, magas a tranzakciós ára, erre más blokkláncok alkalmasabbak, például a Solana. A bitcoin nagy összegű átutalásoknál használható. Méregdrága autókat például már vásároltak vele. De igazi funkciója az értékőrzés lehet. Már most kezdik digitális aranynak nevezni. Használói úgy vélik, hosszú távon biztosítékot nyújthat pénzünk értékének megtartására.”
Bitcoinhoz jutni egyszerű. Regisztráljuk magunkat egy internetes kriptovaluta-váltón, majd pénzt küldünk rá a bankszámlánkról. Itt lehet azt kriptoválutára átváltani és tárolni. De a biztonságos megőrzéshez ajánlatos saját, pendrive-hoz hasonlító „pénztárcákat” használni, mert ezekbe nem lehet behatolni. Ha pedig valamennyit ki akarunk venni pénzben, néhány mozdulat után ki tudjuk küldeni a bankunkba. Magyarországon is vannak bitcoin-ATM-ek.
A Megváltó fizetőeszköze
A szakértő úgy véli, a bitcoinnak és más kriptovalutáknak fontos szerepük lesz a gazdasági életben. – A világon két és fél milliárd ember nem fér hozzá banki szolgáltatáshoz. Salvadorban 70 százalék volt az arányuk. 2021 szeptemberében, a világon elsőként itt fogadták el a bitcoint hivatalos fizetőeszközként. Egy hónap múlva már a lakosság fele hozzáfért a rendszerhez. A közeljövőben is a szegényebb országoknak jelenthet előnyt, bitcoinból képezhetnek például tartalékokat. De 2020-ban nagyobb intézményi befektetők is elkezdtek beáramlani a területre. A Tesla másfél milliárd dollár céges pénzt fektetett bitcoinba. Nagy bankok jöttek rá, hogy a decentralizáltság miatt nem lehet lekapcsolni ezt a rendszert, előnyösebb részt venni a fejlődésében. A kriptovaluta tiltása számos országban lekerült a napirendről, a pénzvilág ma már inkább a szabályozáson gondolkodik.
A jövő szempontjából nagy kérdés, mi lesz a központi bankok által kibocsátott digitális valuták tervével, aminek Kína az egyik legfőbb szószólója. – Ha megvalósul, hogy az országok nemzeti valutája csak digitális formában fog létezni, olyan rendszer jön létre, amelyben mindenkinek a teljes vagyona átláthatóvá válik a hatalmi szervek számára – állítja Pinke Attila. – Így előfordulhat, hogy kiszolgáltatottabbak lesznek az emberek, és bizonyos esetekben akár zárolhatják is a pénzüket. És akkor nagyon fog örülni mindenki a bitcoinrendszernek, amihez a hatalmi szervek nem férnek hozzá. Ha úgy alakul, elmegyünk egy másik országba, vásárolunk egy digitális tárcát, a fejünkben tartott 24 szavas kóddal hozzáférhetővé tesszük a kriptónkat, és új életet kezdünk.
Bizalmi bitcointőke
Még mindig nem tisztázott, pénznek tekinthetők-e a kriptovaluták. Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azt mondja: ha megnézzük, eddig miből lett pénz, két dolgot állíthatunk biztosan: az egyik a széles körű bizalom, a másik valamilyen állami entitás elismerése, amely lehet az adott ország kormánya, jegybankja, törvénye. – Az állami szereplő részvétele emeli a bizalmi szintet, hiszen a felhasználó számára fontos a biztonság, a fogyasztóvédelem. A kriptovaluták egyik alapvető célja viszont éppen az, hogy működési modelljük ne kapcsolódjon az államhoz.
Akkor mondhatjuk valamiről, hogy pénz, ha betölt bizonyos funkciókat: értékmérő, csereeszköz, alkalmas felhalmozásra, vagyontartásra. Ebből a szempontból a bitcoin nem tekinthető pénznek. Főleg azért, mert nem általános csereeszköz, kevés helyen fogadják el, és magas az áringadozása. Ha egy ingatlan 35 millió forintot ér, akár forintban, akár euróban is hirdethetem, mert a forint-euró árfolyam csak egy szűkebb sávon belül változik. De ha például bitcoinban nagyon heves ingadozások történhetnek, hiszen 1 bitcoin ma 13 millió forint, de lehet, hogy pár nap múlva 20 millió lesz, vagy 8 millióra zuhan. Ugyanígy nem lehetünk biztosak abban, mikor mennyit ér a bitcoinban megtakarított pénzünk. És hogyan segítheti így az infláció féken tartását? Ez a bizonytalansági szint inkább a tőkepiaci eszközök működéséhez hasonlít. A pénzügyi rendszereknek alkalmazkodniuk kell a technológiai fejlődéshez, a digitalizációhoz.
hogy ne legyen pénzügyi stabilitási probléma. Pesuth Tamás szerint azonban rengeteg még a bizonytalanság: – A bitcoinnak az adhat értéket, ha a mennyisége korlátozott lesz, akár a termőföldé. A 21 millió bitcoinra egyre több ember jut majd, ami tovább emelheti az értékét. De az is elképzelhető, hogy csökken iránta a bizalom, és leértékelődik. Mindenesetre jelenleg az intézményi befektetők is aktívabbak, próbálnak nyitni a bitcoin irányába. Lehetséges, hogy a vezető nagyhatalmak vagy a G20-országok között kialakul egy konszenzus, és kialakítanak valamilyen közös szabályozást, és békés együttélés jön létre – veti fel Pesuth Tamás. – Másrészt viszont a jegybankok is szeretnének létrehozni saját, széles körben elérhető digitális pénzt, amely a készpénzhez hasonló anonimitást tud garantálni. Ez háttérbe szoríthatja a kriptovalutákat. Ugyanakkor, ha a bitcoinnak csökken az áringadozása, bizonyos körben betölthet felhalmozási, vagyontartási funkciót.
