cégháló;Ruszlan Rahimkulov;Magyarország;

2022-01-24 06:10:15

Bemutatjuk a Magyarországon mindenhova elérő orosz milliárdost, akihez képest a NER lovagjai fantáziátlan üzletembereknek tűnnek

Ruszlan Rahimkulov kapcsolati hálója a honi politikai és gazdasági élet távoli szegleteiig terjed. Sorozatunk első része.

A Fidesz holdudvarához tartozó cégvezetők többnyire egymással üzletelnek, szűk bizalmi körben osztják szét a fontosabb pozíciókat, gazdasági tevékenységük pedig jellemzően erősen függ az Orbán-kormánytól nyert megbízásoktól, az állami és uniós pénzből hirdetett tenderektől. A Putyin-közelinek tartott Megdet Rahimkulov Magyarországon élő kisebbik fia sokkal több lappal játszik.

Érdekeltségei, cégvezetői, bizalmasai és üzleti ügyei révén gyakorlatilag a múlt és jelen minden szférájához kapcsolódik: a Balaton egykori királyát, Szlávik Bulcsút 40 centis beton alá temető Wappler Lászlótól a bizarr kémügybe keveredett Makszin Norberten és az olajszőkítés kétes figuráin át az orosz maffiáig, a miniszteri vadászatot fizető vállalkozótól a pornómilliárdosig és vissza, a magyar politikai élet szereplőiig az MSZP-től a Fideszig, beleértve az időközben megszűnt SZDSZ-t és Gattyán György frissen alakult pártját is. Mindezzel természetesen nem állítjuk, hogy Rahimkulov és emberei közvetlenül alakítói lennének vagy voltak az eseményeknek, de az orosz gyökerű milliárdos cégvezetőinek, céges partnereinek és üzletfeleinek múltbeli, illetve jelenlegi kapcsolatrendszere különösen alkalmas arra, hogy beindítsa a gazdasági és politikai kapcsolatok iránt érdeklődők fantáziáját.

– Ruszlan fiam számomra is meglepő fejlődésen ment át – mondta Megdet Rahimkulov, orosz gázon, majd magyar részvényügyleteken meggazdagodó milliárdos még 2005 végén a HVG-nek, nem sokkal azután, hogy teljesen bekebelezték az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), és a pénzintézet vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki a milliárdos vállalkozó kisebbik fiát, Ruszlan Rahimkulovot. S akkor még nem sejthette, hová jut a fiú. Rahimkulov két fia - Timur és Ruszlan - a Mészáros-famíliát is maguk mögé utasítva vezetik a legértékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együttes vagyonát 360-500 milliárdra becsülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP és a MOL részvények teszik ki. Már ez alapján is a magyar gazdasági és politikai életre befolyással bíró szereplőknek számítanának, de szerteágazó cégbirodalmuk révén megkerülhetetlenek.

Az orosz Gazprom menedzsereként érkező, majd Magyarországról befolyásos milliárdosként távozó Megdet Rahimkulov birodalmát fiai, Timur és Ruszlan örökölték. A közgazdász végzettségét Budapesten megszerző, magyar állampolgár Ruszlan Rahimkulov apja távozása óta saját jogon is bonyolult céghálót szőtt. (Erről korábban részletesen beszámolt lapunk.) Ebben központi szerepet játszik a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft., amely 2019-ben 50 százalékos tulajdonrészt szerzett - az Európa és Kína közötti Új Selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényeslitkei vasúti logisztikai központot építő - East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A céget egy évvel korábban hozta létre a Trusty Business Management Zrt. Mindkét cégnek Tálosi János a vezérigazgatója.

Az ukrán-magyar határtól 20 kilométerre épülő fényeslitkei létesítmény megvalósításához az említett cég a MÁV-tól vett 125 hektárnyi területet, az államtól pedig kapott rá 3 milliárd forint munkahelyteremtő támogatást. Az eltérő nyomtávú orosz vasúti tehervagonok átrakodását is lehetővé tévő terminálon 15 ezer négyzetméternyi raktár épül mintegy 30 milliárdból. A projekt költségeinek javát Ruszlan Rahimkulov fizeti. „A műszaki átadás-átvétel a következő hetekben lesz. A beruházás visszahelyezi Magyarországot a vasúti logisztika világtérképére” – dicsekszik Tálosi János, aki a Népszavának küldött levelében leszögezi: a terminál ötlete és szakmai-üzleti koncepciója az övé, a befektető a megvalósításhoz csatlakozott, ez az egyetlen közös vállalkozásuk.

Ujjlenyomattól a volt miniszterig

Tálosinak azonban korántsem ez az első vállalkozása. A kilencvenes években került kapcsolatba a digitális ujjlenyomat-azonosító - FRS (Fingerprint Recognitions System) licence - hasznosítására letrejött Dermo-cégcsoporttal. A céget Jung R. Adam és Kiss Imre alapította. (Utóbbi a Nawa-cégbirodalom születése körül is bábáskodott, erről keretes írásunkban olvashatnak.) A Dermo Trade néhány hónappal később a Dermo Print tulajdonába került, majd részvénytársasággá alakult. Jung azonban nem tűnik el teljesen, mivel Dermo Trade disztribúciós szerződést kötött az általa képviselt delaware-i Pacific Traders Co. Ltd.-vel a kanadai értékesítések bonyolítására. Ebben Jung üzlettársa lesz Kovács Nagy Ferenc, aki ellen a kilencvenes években kétszer is merényletet kíséreltek meg.

A Dermo Trade Rt.-be a fellelhető adatok szerint az általa képviselt svájci RD Technoinvest AG-vel érkezett Tálosi János. Egy ideig a Dermo Trade is Tálosi sok cégének otthont adó Tölgyfa utcai címre volt bejegyezve. Tálosi 1999 és 2011 között tagja volt a cég felügyelőbizottságának. Illusztris társaságban volt, hiszen a cégben olyan ismert személyek fordultak meg, mint Füzessy Tibor korábbi titkosszolgálati miniszter, az Országgyűlés akkori alelnöke, az egykori jegybankelnök Bartha Ferenc, és a később a Kulcsár-féle brókerügyben elítélt Kerék Csaba. Kerék bejáratos volt a budai Déryné cukrászdában találkozgató üzleti-baráti körbe, amelynek tagja volt Kulcsár Attila, a brókerbotrány kulcsszereplője. Tálosi egyébként (még a brókerbotrány előtt) beperelte az abban az ügyben is érintett Buda-Cash brókerházat egy 1997-es részvény-eladás miatt. Tálosi 1,124 milliárd forint névértékű Dermo Trade részvényt adott el a Buda-Cashnek a névérték 10 százalékáért, de később feltűnő értékaránytalanság címén pert indított a brókercég ellen. Az ügyletre egyébként a később a Szeviép-botrányban is feltűnő, MSZP-közelinek mondott Vindics József adott megbízást a Buda-Cash-nek.  

Moszkváig értek a szálak

A Tölgyfa utcai iroda volt a székhelye egy ideig a kilencvenes évek nagy olajszőkítő bizniszében fontos szerepet játszó - sokszor változó ügyvezetői és tulajdonosi körrel bíró - Első Magyar Olajtároló Rt.-nek és a céget egy ideig birtokló Kontakt és Stoller Kft-nek is. Ezekben mind felbukkan valamilyen szerepben egy azonos nevű nagykanizsai vállalkozó. A távozó szovjet Déli Hadseregcsoport hatalmas üzemanyag-tárolóit a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet értékesítette meghívásos árverésen a piaci értéknél átlagosan 60-szor olcsóbban. A legértékesebbnek tartott tolnai tározót a kétes pénzek tisztára mosására kiválóan alkalmas kárpótlásijegy-hasznosító kockázatitőke-társaságokban is feltűnő kaposvári vállalkozó, Murányi Ferenc érdekkörébe tartozó Benz-Oil Kft. nyerte el, amit később továbbadott az Első Magyar Olajtároló Rt.-nek. (Aligha függetlenül attól, hogy 1993-ban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) eljárást indított Murányi ellen.) Az igazgatóságból is távozó Murányi helyére állítólag Murányi kifejezett kérésére Tálosi került. Az East-West Zrt-t vezető Tálosi kérdésünkre válaszolva tagadta, hogy ismerné Murányit.

A cégpapírokban mindenesetre igazgatósági tagként szerepel egy nagykanizsai címmel rendelkező Tálosi János. A HVG akkori kutakodása szerint a Murányi helyére érkező új részvényesek között ezzel egyidőben felbukkan egy bizonyos Stoller Kft. neve, amelynek néhány évig ügyvezető igazgatója volt. 1995 januárjában a Nagykanizsán jól ismert Tálosi János nevű vállalkozót a budapesti Tölgyfa utcai irodából vitték el olajtermékek adójának halasztott fizetésével való visszaélés miatt, de fél év múlva elengedték. Az olajtársaság részvényei végül a sárbogárdi illetőségű Taipusz céghez kerültek, a cégláncolat vége Moszkváig ért.  

Timurnak is besegít

Tálosi jelenleg is több cégben érdekelt. Rahimkulovékkal évek óta kapcsolatban lehet. Legalábbis erre utal, hogy 2015-ben őt jelölték a Business Telecom igazgatósági elnökének, a cégnek 2014 végén Timur Rahimkulov ígért csaknem egymilliárdos tőkeinjekciót. De a Ruszlan Rahimkulovval közös projektjükben is akad még egy ismert szereplő. Az intermodális központ 5G hálózatát, virtuális ikertestvérét Hetényi Márk cége, a MaxWhere Solutions Zrt. építi ki. A cégvezető 2015 és 2019 között az MKB vezérigazgató-helyettese volt. Ekkortájt történt, hogy az MKB Bank műkincsgyűjteményét titkos aukción értékesítette volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak, de végül elálltak az üzlettől. Az MNB egyik ajánlattevő alapítványának kuratóriuma mindenesetre a Magyar Narancs által idézett kuratóriumi jegyzőkönyv szerint előzetesen egyeztetett erről. Hetényi Márk pedig a vásárolni szándékozó alapítvány kuratóriumának és az értékesítésre készülő MKB vezetőségének is tagja volt.