kavicskitermelés;környezetkárosítás;NER;MNV Zrt.;

2022-01-26 06:00:00

A NER-kedvenc megkapta az engedélyt: nyithatja a bányát Kiskunlacházán

Teheti ezt úgy, hogy egy jóval kisebb szomszédos területen megtagadták ezt környezetkárosítás miatt.

Megkezdheti a kavicskitermelést Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége a Kiskunlacháza- Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen. A múlt héten kiadott környezetvédelmi engedély 2030 végéig érvényes, igaz csak az első 90 hektáros ütemre vonatkozik. A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát egyébként nem a most engedélyt kapott társaság, a Lacházi Kavicsbánya Kft. nyerte el tavaly nyáron zárt állami pályázaton, hanem annak jogelődje, a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. De ez édeskeveset változtat a dolgon, hiszen mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt.

A baráti cég kezét a tendernyerés után sem engedte el az Orbán-kabinet. Július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását. Ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól, ez igen jól jött az engedélyezéskor. De ez sem volt elég. 

Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár. Ennek köszönhetően az egyszerűsített eljárását is csupán egyszer kellett végigjátszani. A bányanyitáshoz már csak a környezetvédelmi működési engedélyt kellett megszerezni.

A környezeti hatásvizsgálati eljárást szeptember végén indította el a Kvarchomok Kft. A kérelmet elbíráló Pest megyei kormányhivatal egymás után kétszer is elutasította a szomszédos délegyházi területen a Precíziós Agrokémia Zrt. bányanyitási kérelmét, holott ők első körben Mészáros Lőrinc cégének megrendelését lobogtatták, másodszorra pedig a korábbinál kisebb bányaterületre kértek engedélyt. A hivatal azonban a sarkára állt és a „termőföld mennyiségi védelme és közegészségügyi szempontok” alapján megtagadta az engedély kiadását.

A hirtelen jött bátorság azután a Kvarchomok Kft. eljárásában elpárolgott. Balázs Attila cége első körben a teljes 303 hektár bányászatára kért engedélyt, ahonnan összesen 23,8 millió köbméter (nedvességtől és kavicsmérettől függően 35-40 millió tonna) ipari ásványvagyont termelnének ki 2055-ig, vagy még tovább. Az elmúlt hónapokban rendőrségi vizsgálatokkal és letartóztatásokkal terhelt Pest megyei kormányhivatal megingott. Az előírt 60 nap helyett négy hónap alatt bírálta el a kérelmet és végül nem a teljes területre, csak az első ütemre – 90 hektárra - adta ki az engedélyt.

A környezetvédelmi hatóság ugyanis kényes helyzetbe került. A kérelmező nem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre. Ráadásul menet közben kiderült, hogy az érintett önkormányzatok építési szabályzataival nincs összhangban a bányanyitás. A rekultiváció (tájrendezés) bemutatott tervei sem voltak túl ambiciózusak: a tavak közötti utak melletti területeket a „korábban letakarított meddővel” részlegesen feltöltenének, majd a korábban dózerral letolt humusszal terítenék be. Ezt részlegesen fásítják, mondván, a terület később „spontán növényesedik”.

Mindez a délegyházi önkormányzatot sem győzte meg. A Precíziós Agrokémia ellen is fellépő település polgármestere, Riebl Antal „kifejezetten ellenezte” a bányanyitást. Beadványában hosszan sorolta az ellenérveket a talajvízcsökkenéstől a Kiskunsági Nemzeti Park közelségén át az eltűnő termőföldig. A község földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt. De azt is megemlítette, hogy 6 percenként fordulnának a 30 tonnás teherkocsik hétvégenként is, miközben a közelben van lakott tanya.

Mindezekre tekintettel a kormányhivatal kikérte a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, amely első körben visszautasította a Kvarchomok bányanyitási kérelmét. A cégből erre kivált egy új társaság a Lacházi Kft., amely egyeztetést kezdeményezett a hatóságokkal és kiegészítő dokumentációt nyújtott be idén január 17-én. A csatolt szakvélemény szerint a közeli településeken legfeljebb 5-15 centiméteres talajvízsüllyedés várható az első ütemben. (A végére 20 centiméternél többel is csökkenhet.) A bányatársaság megígérte, hogy a keletkező tavat részben feltölti, így csak 8 méter mély lesz. De – a cég által megrendelt szakvélemény szerint – a klímaváltozás szempontjából a gyorsan párolgó tóvidék a többi „fátlan élőhellyel” egyetemben inkább „profitálni látszik az éghajlatváltozásból” és az érintett bányaterület közelében lévő szikes talajok vegetációra „kedvező hatás prognosztizálható”. Vagyis a bányanyitás még jót is tesz.

Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek és a Levegő Munkacsoport észrevételeit azzal söpörték le, hogy elsősorban a tervezett beruházás ellen tiltakoznak és tartalmilag közel azonosak. A kötelező közmeghallgatást a veszélyhelyzet okán személyes megjelenés nélkül tartották meg. Az érintett települések településrendezési szabályzataival való ütközést pedig azzal oldották fel, hogy kiemelt beruházás esetén ezeket nem kell figyelembe venni. A természetvédelmi aggályokról megállapították, hogy a tavak „kiváló vizes élőhelyekké” alakíthatóak, a cég vállalta egy 1 kilométeres partszakasz mintaszerű létrehozását. A gond csak az, hogy az első ütemben egy 50 hektáros tó, a végére pedig 7 új tó keletkezik 200 hektár vízfelülettel sok kilométeres parttal. Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek által panaszolt por- és zajterhelésről pedig megállapították, hogy legfeljebb száraz, napos időben lesz „jelentős”, de a 24 órás átlagérték nem haladja meg az előírtat.

Mindent összevetve a Pest megyei kormányhivatal végül nem talált kizáró okot a tervezett tevékenységgel kapcsolatban és egy nappal a kiegészítő dokumentáció beérkezése után kiadta a bányanyitáshoz szükséges engedélyt.