Parádés érveléssel indokolta meg az Ab, miért nem sértett Alaptörvényt a "dudálós tüntetők" elítélése

Akadtak azonban különvélemények is, de ezek már csak szépségtapaszt jelentenek a határozaton.

- többek közt ezzel az érveléssel söpörte le több demonstráló beadványát az Alkotmánybíróság, akiket 2020 májusában, a Clark Ádám téri dudálós tüntetésen bírságolt meg a rendőrség.

Később azért fordultak a testülethez, mivel szerintük alapvető jogaikat, véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukat sértették meg, pedig ők „a társadalomra és mások egészségére veszélytelen” módon léptek fel. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

Azonban akadtak különvélemények is. Czine Ágnes alkotmánybíró például a következőket írta: „a dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e”.

Schanda Balázs pedig így fogalmazott leszavazott állásfoglalásában: A dudálás a politikai vélemény kifejezésének egy lehetséges módja, a »politikai dudálást« pedig épp, hogy jobban kell védeni, mint az öncélú dudálásokat. Ehelyett a társadalmi valóság az, hogy a hangjelzés tiltott használata jellemzően a látencia körében marad, az autósoknak nem kell szankcióval számolniuk, ha dudálnak (sőt, egyes esetekben a dudálás népszokássá vált, például lakodalmas menetek esetében). Ezzel szemben a közlekedésrendészeti hatóságok a KRESZ teljes szigorával sújtottak le, amikor az indítványozó a dudálással a véleményét fejezte ki. Az alapjogbarát megoldás épp ennek a fordítottja lenne.”

Az alkotmánybírósági határozatban meg nem nevezett panaszosok közül kettőt a bíróság – a rendőrség által kiszabott összeget csökkentve – pénzbírsággal sújtott a gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, a harmadikat figyelmeztetésben részesítette - derül ki a hvg.hu cikkéből.